Össze kell fogniuk az antirasszistáknak a kirekesztés ellen még akkor is, ha megfenyegetik
őket –
Mandur László a Radnóti-díjak átadásán: össze kell fogniuk az antirasszistáknak
Össze kell fogniuk az antirasszistáknak a kirekesztés ellen még akkor is, ha megfenyegetik őket – mondta ünnepi beszédében Mandur László, az Országgyűlés alelnöke Budapesten az Országgyűlés felsőházi termében
abból az alkalomból, hogy az idén tizedszer adták át a Radnóti Miklós antirasszista díjat.
A parlament szocialista alelnöke megállapította, hogy „a díj sajnos
egyre nagyobb jelentőséggel bír”, mert előretörőben vannak a
szélsőséges politikai erők, pedig „az antiszemitizmus és rasszizmus
ellen tenni kell”. Nagy jelentőségűnek nevezte, hogy az Országházban
adták át a díjat, mert „ez az épület összekötő erő”, nem csak a
politikai csatákról kell szólnia. Ennek jegyében a díjat alapító
Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) is átadta
jelképesen az elismerést.
Mandur László megemlítette, hogy amikor ő járt gimnáziumba, nem
volt fontos, hogy kik a zsidó iskolatársak, ennek firtatása eszükbe
sem jutott. Akkor szégyen volt a kisebbség tagjait kirekeszteni, ma
meg ez már „itt-ott dicsőség”, és ezzel a rasszizmussal még a
parlamentbe is be lehet kerülni. Ezért egyre nagyobbnak kell lennie
az antirasszizmus jelentőségének és annak, hogy miként állnak ki
ezért az eszméért – mondta.
Hanti Vilmos, a MEASZ – Összefogás a demokráciáért elnöke elmondta:
megvan annak a veszélye, hogy egy szélsőséges párt, a Jobbik a
parlamentbe kerül, és tovább gyűjti táborát. Előrelépésnek nevezte,
hogy egy szélsőséges félkatonai szervezetet betiltottak, mert „olyan
módon fenyegette a kisebbségeket, amire nem volt példa 65 éve”.
A tavaly kitüntetett Debreczenyi János, Veszprém fideszes
polgármestere arról beszélt, hogy Marian Cozma kézilabdázó
meggyilkolása után nagy tömeg előtt kellett világossá tennie: a
városból nem indulhat el semmiféle bosszúhadjárat. Mint mondta,
akkor azt is hozzátette, hogy a gyilkosok szintén magyarok. Aki nem
adja meg a megbecsülést embertársainak, az máris a szélsőségesekhez
tartozik – hangoztatta.
A szintén tavaly kitüntetett Regös István, a Mix Magazin
főszerkesztője azt vetette fel, hogy „milyen országban élünk, ahol
az a hír, hogy valaki nem fél”, miközben „megengedik a bakancsos
bandát grasszálni az utcákon”. Ezt a többség nem tűrheti, ez ellen
fel kell emelniük a szavukat a demokratáknak.
A szövetség által 2000-ben alapított díjban az idén 21 személyiség,
illetve közösség részesült, az elismeréseket Mandur László és Hanti
Vilmos adta át.
A díjazottak: Andrassew Iván újságíró, műsorvezető, Czerván
Mártonné, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Nyugdíjas
Választmányának elnöke, Földes Anna újságíró, irodalomtörténész,
színházi kritikus, Galló Béla politológus, Gerendai Károly, a Sziget
Fesztivál megalapítója, Jankovits György, a Nyugdíjasok Országos
Szövetségének elnöke és a karancslejtői bányász ellenállás
emlékeinek ápolói.
Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott továbbá Kirschner Péter,
a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, a Klubrádió
szerkesztősége, Ladányi János szociológus, egyetemi tanár, az
egykori jugoszláviai bori koncentrációs tábort is megjárt Lugosi
Lajos, a MEASZ felügyelőbizottságának elnöke, a Magyarországi
Görögök Országos Önkormányzata, a Magyar Narancs szerkesztősége és
Ormos Mária akadémikus, történész.
A kitüntetést megkapta még Ranschburg Jenő gyermekpszichológus
professzor, Székely Kata, a Nők Lapja alapító újságírója, aki a
Magyar Távirati Iroda munkatársaként ment nyugdíjba, Szita Szabolcs
történészprofesszor és Zsigmond Attila, a Magyar Demokrata Fórum
alapítója, volt országgyűlési képviselője, a Budapest Galéria
igazgatója.
Igor Szavolszkij, Oroszország volt budapesti nagykövete nem tudott
jelen lenni a díjátadáson, levélben köszönte meg a kitüntetést. A
szintén díjazott Szlávik János, a Magyarországi HIV-fertőzötteket és
AIDS Betegeket Segélyező Alapítvány kuratóriumának elnöke és Závada
Pál író, szerkesztő, újságíró nevében pedig mások vették át a
díjat.
A kitüntetettek nevében Földes Anna – aki 1944 novemberében túlélte
a Dunánál zajló kivégzést – elmondta: a díjjal kötelezettség is jár,
mert nem szabad abbahagyni az antirasszista tevékenységet.
Ormos Mária arról beszélt, hogy a fasizmus előretörésében a XX.
század első harmadában senki nem hitt, ennek ellenére a társadalmak
„a barbarizmus poklába süllyedtek vissza”. Ezért kellett meghalnia a
második világháborúban mintegy 60 millió embernek, közöttük a
holokauszt során hatmillió zsidó üldözöttnek – mutatott rá.
A történész utalt arra, hogy a kirekesztés néhány évvel ezelőtt
újrakezdődött gyújtogatásokkal, gyilkosságokkal azon az alapon, hogy
vannak, akiknek más a bőrszínük vagy a beszédmódjuk. A második
világháború előtt a demokrata erők nem tudtak összefogni a
kirekesztés ellen. Ma még nem tudni, hogy mi lesz a mostani
folyamatok kifutása – tette hozzá -, ezt a jövő dönti el.
A rendezvény végén a MEASZ ünnepélyesen megerősítette a
csatlakozását Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének
tavaly novemberi kezdeményezéséhez, amely az emberi méltóság
védelmét tűzte ki célul.
A Radnóti Miklós antirasszista díj célja, hogy mintát, követhető
magatartásmódot mutasson a nyilvánosságnak olyan személyiségek,
közösségek elismerésével, akik, illetve amelyek életútjukkal,
kiállásukkal példát adnak, fellépnek a rasszizmus, az
antiszemitizmus és a kirekesztés bármely formája ellen.
Az ENSZ 1966-ban döntött arról, hogy március 21-ét az
antirasszizmus világnapjává nyilvánítja. Ezzel arra emlékeztet, hogy
1960-ban ezen a napon Dél-Afrikában vérfürdőbe torkollott és 69
áldozatot követelt egy apartheidellenes demonstráció.
BPI/MTI
