Húsz százalékra növelnék a külföldi intézményekben is tapasztalatot szerző diákok arányát 2020-ra az Európai Felsőoktatási Térségben
Bologna-konferencia – Húsz százalékra növelnék a külföldön tanulók arányát 2020-ra.
– Húsz százalékra növelnék a külföldi intézményekben is tapasztalatot szerző diákok
arányát 2020-ra az Európai Felsőoktatási Térségben (EFT) – mondta
Andrulla Vasziliu, az Európai Unió biztosa csütörtökön Budapesten, a
nemzetközi Bologna-konferencia első napján. Hiller István oktatási
miniszter arról beszélt, hogy a Bologna-folyamat több előnyt hozott
az országnak. Bécsben, ahol a tanácskozás pénteken folytatódik, több
ezren tüntettek a Bologna-folyamat ellen.
Növelni kell a hallgatók mobilitását – hangsúlyozta az
oktatásügyért, kultúráért, a többnyelvűségért és az
ifjúságpolitikáért felelős EU-biztos, Andrulla Vasziliu. A becslések
szerint jelenleg az európai diákok tíz százaléka képzi magát
külföldi intézményekben is tanulmányai során. Az a cél, hogy 2020-ra
húsz százalékra emelkedjen ezeknek a tanulóknak az aránya az Európai
Felsőoktatási Térségben. A bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy ne
csak az egyetemi hallgatóknak legyen erre lehetőségük
Márius Rubiralta spanyol oktatási államtitkár a soros uniós
elnökség képviseletében kiemelte: a bolognai folyamathoz hasonló
eredményeket eddig még soha nem sikerült elérni az európai
felsőoktatásban.
Az Európai Felsőoktatási Térség lehetőséget teremt arra, hogy
még átláthatóbbá és vonzóbbá váljon a felsőoktatási rendszer. Fontos
cél, hogy a jövőben növekedjen a rendszer elfogadottsága az európai
társadalmakban. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy az egyenlő
lehetőségeket biztosítsanak mindenkinek – hangsúlyozta a spanyol
államtitkár.
Hiller István oktatási miniszter arról szólt, hogy
Magyarországnak és a magyar felsőoktatásnak a Bologna-folyamat
lényegesen több előnyt hoz, mint amennyi problémával jár.
Az előnyök már a bevezetés utáni években látszottak, s az
elkövetkező évtizedben várhatóan még sokkal több előnnyel jár majd
Magyarország számára a Bologna-folyamat. A miniszter azt mondta, nem
gondolja, hogy a rendszer hibátlan, de alakítani kell és
alkalmazkodni hozzá, ez pedig a magyar oktatáspolitika
felelőssége.
A miniszter Magyarország felkészültségét és a bevezetést hetesre
értékelte egy tízes skálán.
Hiller István kitért arra is, hogy a Bologna-folyamat egyik
célja a mobilitás megteremtése. Magyarországról a bevezetés óta 25
ezren utaztak külföldi tanulmányokra, míg az ország tízezer
hallgatót fogadott, a miniszter reálisnak tartja, hogy ez a létszám
megötszöröződjön a következő évtizedben.
A miniszter úgy értékelte, hogy a munkaerőpiac az alapképzési
diplomát befogadta, el lehet vele helyezkedni.
Kiemelte: 25 éve nem volt ilyen jelentős nemzetközi oktatási
találkozó Magyarországon.
A kétnapos tanácskozást Magyarország és Ausztria közösen
szervezi. A konferencián mintegy félszáz ország vesz részt. A
megbeszélések pénteken az osztrák fővárosban folytatódnak.
Bécsben csütörtökön délután mintegy háromezren tüntettek a
Bologna-folyamat ellen, zömmel az osztrák egyetemi rendszerrel
elégedetlen hallgatók és oktatók, de külföldiek is részt vettek a
megmozduláson. A szervezők szerint 63 szervezet támogatta az akciót,
köztük az osztrák hallgatói önkormányzat, az Attac és egy osztrák
parlamenti párt, a Zöldek bécsi szervezete, valamint több baloldali,
illetve kommunista szervezet.
A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a rendezvény biztosítására,
incidensekről az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója nem értesült.
Legyen Bologna a múlté! Fizessenek a gazdagok! – hirdették a
transzparensek.
A tüntetők estére újabb megmozdulásokat terveztek, hogy utcai
blokádokkal megnehezítsék az Bécs érkező delegációk közlekedését.
Mint mondták, a közlekedési korlátozásokkal arra akarják felhívni a
figyelmet, hogy „milyen érzés bejutási korlátokkal szembesülni”.
Beatrix Karl, a nemrég kinevezett osztrák felsőoktatási miniszter
ugyanis újból be akarja vezetni a felvételi korlátozásokat az
osztrák egyetemeken.
Huszonkilenc ország – közöttük Magyarország – 1999 júniusában
fogadta el az összetartozó Európai Felsőoktatási Térség
kialakításáról szóló bolognai nyilatkozatot, amelyben célként
nevezték meg a diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének
kialakítását, az egymásra épülő, kétciklusú oktatási rendszer
bevezetését, a hallgatói mobilitást segítő egységes kreditrendszer
kialakítását, a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitás segítését,
továbbá az európai együttműködés támogatását a
minőségbiztosításban.
BreuerPress/MTI
