Az embermentésről és az önmentésről szól a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
decemberi tematikus tárlatvezetése –
Az embermentés a témája a Holokauszt Emlékközpont tárlatvezetésének
közölte Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője az BPI-vel.
A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett
holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban
más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont
állandó kiállításán a látogatókat. A decemberi program az Avagy
őrzője vagyok-e testvéremnek… címet viseli.
A cím utal a Bibliában előforduló első gyilkosságra, melynek során
Káin féltékenységből megölte testvérét, Ábelt. Ez egyúttal arra is
felhívja a figyelmet, hogy az áldozatok és a gyilkosok egyaránt
emberek voltak, valamint arra, hogy ennek a szörnyűségnek soha nem
lett volna szabad megtörténnie.
A tárlatvezetés egyik nagy tanulsága, hogy „ugyanolyan embereket
üldöztek, mint bármelyikünk”, a második világháború előtt és alatt
azonban a náci és fasiszta propaganda démonizálta a zsidóságot.
Ennek egyik megnyilvánulása a kiállítás második termében található
plakátokon látható. Ott a tárlatvezetés során arra is utalnak, hogy
miként lehetett ellenállni annak a „kísértésnek”, amit a zsidóság
elkobzott vagyona jelentett – folytatta.
Egy másik terem két interaktív térképén nyomon lehet követni, hogy
Magyarországon, Budapesten mely helyszínek voltak az embermentés
központjai, és ezekről rövid összefoglaló szövegeket is olvashatnak.
Megtalálható a térképen többek között Raoul Wallenberg Üllői úti
irodája vagy a pápai nuncius hivatala.
Az úgynevezett Válaszok terében a zsidóság üldöztetésre adott
reakciói találhatók: Péter Zoltán az auschwitzi Sonderkommando
tagjaként vett részt az 1944. október 4-ei lázadásban, ami miatt
kivégezték. Megismerhetik az érdeklődők Szenes Hanna sorsát is, aki
1944 nyarán jött az akkori Jugoszláviából, hogy embereket mentsen,
ám a határnál elfogták, majd kivégezték. Láthatnak felvételeket
Kasztner Rezsőről is, aki több mint ezer zsidó embert mentett meg
híres vonatával – jegyezte meg.
Az emlékközponthoz tartozó zsinagóga épületében az érdeklődők
fotókiállítást tekinthetnek meg az embermentőkről, akik között
találhatók diplomaták, egyháziak, hatósági és magánszemélyek – fűzte
hozzá.
A kiállításhoz kapcsolódó szakanyag a cionista ellenállók
visszaemlékezéseiből idéz részleteket, így abban szerepel többi
között Mose Alpan, Rafi Bensalom és David Gur memoárjainak részlete.
Ők és segítőtársaik foglalkoztak irathamisítással, bújtatással,
szöktetéssel, a gyermekek összegyűjtésével és gondozásával – mondta.
Mottójuk az volt, hogy „megmenteni, akiket csak lehet”.
Pécsi Tibor hozzátette, a kiállításhoz tananyag is kapcsolódik,
amelyből kiderül, az embermentők mit kockáztattak azzal, hogy
segítettek a zsidó embereknek.
