Belevágott a hadsereg átalakításába
Hatalmas vállalkozásba fogott Oroszország elnöke, amikor belevágott a hadsereg átalakításába: egy korrupcióval átitatott, elavult felszereléssel rendelkező, lényegében máig a hidegháborúra berendezkedett intézményből kell kisebb, hatékonyabb, a mai kor kihívásainak megfelelő haderőt létrehoznia. Mindez várhatóan csak fájdalmas megszorítások és komoly érdeksérelmek árán lehetséges – írta a Newsweek amerikai hírmagazin.
Dmitrij Medvegyev már nem arra a régi típusú háborúra akar készülni, amelynek megvívására a Vörös Hadsereget annak idején tervezték. Ehelyett azokra a regionális műveletekre akar összpontosítani, amelyek a következő években valóban érinthetik Oroszországot. Ettől függetlenül természetesen Oroszország nem akar kiszállni teljesen a nagyhatalmi játszmából: az államfő kiemelt kérdésként kezeli az ország máig hatalmas nukleáris arzenáljának modernizálását, amelynek köszönhetően Moszkva megőrizheti helyét a világ vezető nemzeteinek asztalánál.
A haderőreform kampánya tavaly kezdődött, röviddel a hadseregnek a Grúzia elleni háborúban mutatott gyászos teljesítménye után . A néhány napos fegyveres konfliktus az orosz katonák harci képességeinek „kínos hiányosságaira” világított rá. Több orosz harci repülőgépet lelőttek, a Chinvaliból Gori felé vezető főúton pedig jó néhány páncélozott csapatszállító jármű lerobbant. Az orosz katonák közül többen ráadásul a bakancs és terepszínű egyenruha helyett egyszerű futócipőben és melegítőnadrágban indultak a háborúba, és számos jelentés érkezett grúz falvakban gyújtogató és fosztogató katonákról is. A szembenálló felek közötti alapvető erőkülönbségből adódóan a konfliktus végkimenetele egy pillanatig sem volt kérdéses, mégis az amerikai támogatással felszerelt kis grúz hadsereg mellett az oroszok kissé úgy néztek ki, mintha épp egy második világháborús dokumentumfilmből léptek volna elő.
Medvegyev rögtön a tűzszünet utáni napokban megkezdte a nagytakarítást, és elrendelte a hadsereg állapotának alapos kivizsgálását, amelyből az derült ki, hogy a Grúziába vezényelt katonák felszereltsége még átlagon felülinek tekinthető. A hadsereg összes alakulatának mindössze 17 százaléka rendelkezett hiánytalan felszereléssel, a többi egységben mindenhol hiányos volt a fegyverkészlet vagy a katonák létszáma. Komoly problémaként jelent meg a vizsgálat során a szervezeti felépítés „vízfejűsége”: a tábornokok száma meghaladta a 900-at (az amerikai hadseregben 300 tábornok szolgál), és minden 2,5 katonára jutott egy tiszt, holott a nyugati hadseregekben arra törekszenek, hogy ez az arány 1:15 legyen. A légierő parancsnoka úgy fogalmazott tavaly, hogy a besorozottak harmada Oroszországban „mentálisan alkalmatlan, kábítószerfüggő vagy gyengeelméjű”.
Az ambiciózus haderőreform, amelynek kidolgozásában Anatolij Szergyukov védelmi miniszter is fontos szerepet játszott, 2008 őszére érte el végleges formáját. A terv értelmében csaknem 200 ezer tisztet – a teljes tisztikar egyharmadát – elbocsátanák, míg azok, akik maradhatnak, fizetésemelést kapnak. A sorkatonai szolgálat időtartamát két évről egy év alá csökkentették; a terv az, hogy a hadsereget kétezer fős gyorsreagálású dandárokból álló modern erővé alakítják a régi, nehézkes mozgású, ötezer fős vagy még annál is nagyobb létszámú hadosztályok helyett. A hadsereg teljes létszámát 25 százalékkal csökkentik, alapvetően több, nem harci feladatokat ellátó egység leépítésével. Az erőforrásokat az elit harci zászlóaljakra összpontosítanák, amelyek az új gyorsreagálású erő magját fogják alkotni.
Abban a tekintetben mindenképp sikerrel kecsegtet Medvegyev reformja, hogy úgy tűnik, hajlandó változtatni néhány „szent tehénnek” számító régi gyakorlaton, köztük például a beszerzések ügyén. A szovjet időkben már annak a gondolatát is hazaárulásnak kiáltották ki, hogy külföldről szerezzenek be katonai felszereléseket. Idén szeptemberben azonban a védelmi miniszter helyettese közölte az orosz fegyvergyárak vezetőivel: ha nem képesek biztosítani a szükséges felszereléseket, a hadsereg külföldről fogja beszerezni azokat. Ugyanabban a hónapban Moszkva bejelentette, hogy 50 millió dollár értékben vásárol Izraeltől pilóta nélküli repülőgépeket azok helyett a drága, nem túl korszerű orosz gyártmányú drónok helyett, amelyek leszerepeltek Grúziában. Idén Moszkva az elit egységek számára az Egyesült Királyságtól mesterlövészpuskákat, Ausztriától pedig pisztolyokat vásárolt. Intenzív központi támogatással ugyan a régi óriásoknak számító MiG és Szuhoj repülőgépgyártó vállalatok is gyártanak új modelleket, ám az új generációs berendezések – a Szu-34 és Szu-35 típusú vadászbombázó repülőgépek, a MiG-35-ös vadászrepülőgép, az Sz-400-as légvédelmi rendszer és az Iszkander rakéták – valójában csak a 30 évvel ezelőtt tervezett modellek kissé feljavított, „leporolt” változatai.
Más területeken is tapasztalhatók a haladás jelei. A hadseregen belül új alakulatok jöttek létre, amelyek Medvegyev szavai szerint „épp olyan jók lesznek, mint a NATO-erők”, és a nyugati normáknak megfelelő – Oroszországban viszont soha eddig nem látott – felszereléssel lesznek ellátva. Az új alakulatok feladatkörébe tartozik majd „a katonai agresszió visszaverése, a terrorizmusellenes műveletek, a határokon átnyúló bűnözés és a kábítószer-csempészet elleni küzdelem, valamint a katasztrófavédelem”.
Oroszország jól teljesít nukleáris arzenáljának korszerűsítése terén is. Októberben, nyolc eredménytelen kísérlet után végre sikerrel tesztelték a legújabb, tengeralattjáróról indítható Bulava ballisztikus rakétát. Két újabb, egyenként 16 Bulava rakéta hordozására képes tengeralattjáró építése már folyamatban van. Igaz, hogy ezek a fegyverek inkább a hidegháborúba illenek, Medvegyev azonban tudja: a lehengerlő nukleáris képesség az egyik kulcsa annak, hogy Oroszország megőrizze nagyhatalmi státusát.
BPI/MTI/Newsweek
