NÉGYMILLIÓ ÚJ MUNKAHELYET ÍGÉR A NÉMET SZOCIÁLDEMOKRATA KORMÁNYFŐJELÖLT ÚJABB MEGSZORÍTÁSOKAT VEZETNEK BE KUBÁBAN AZ IZRAELI RENDŐRSÉG LIBERMAN MINISZTER ELLEN VÁDEMELÉST JAVASO ÖT OROSZT ÖLTEK MEG AZ ÉSZAK-KAUKÁZUSBAN
NÉGYMILLIÓ ÚJ MUNKAHELYET ÍGÉR A NÉMET SZOCIÁLDEMOKRATA KORMÁNYFŐJELÖLT
Berlin – Tíz év alatt négymillió új munkahely megteremtését ígéri a szeptember végi választásokra készített tervében Frank-Walter Steinmeier, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje. Vasárnapi német sajtójelentések szerint a Németország Terv elnevezésű program az iparban kétmillió álláshely létrehozását irányozza elő, főként az energiahatékonyság növelése és a környezetkímélő technológiák fejlesztése révén. „Németország lesz a Szilícium-völgy a környezetbarát ipari termelésben” – ígéri Steinmeier az SPD választási győzelmének esetére. A szociáldemokrata vezetésű következő kormány egymillió munkahelyet az egészségügyhöz kapcsolódó területeken hozna létre. Fél-félmillió álláshelyet az úgynevezett kreatív gazdaságban és a szolgáltatásban alakítanának ki. A vetélytársak hamar „szétszedték” a kiszivárgott 64 oldalas dokumentumot. Az ország legnépszerűbb politikusa, Karl-Theodor zu Guttenberg konzervatív gazdasági miniszter szerint például a program „konkrét javaslatok helyett ígérgetéseket” tartalmaz. Az ellenzéki német Szabad Demokrata Párt (FDP) szerint a négymillió új munkahely terve a népszerűségi mutatók javítására tett „elkeseredett kísérlet”.
ÚJABB MEGSZORÍTÁSOKAT VEZETNEK BE KUBÁBAN
Havanna – A kivérzett gazdaság újraélesztésére tett erőfeszítések keretében újabb megszorító intézkedéseket jelentett be Raúl Castro kubai államfő szombaton. A parlament ülését záró beszédében Raúl „egyszerűen fenntarthatatlannak” nevezte az állami kiadások mértékét, és közölte, hogy tüzetesen átvizsgálják, majd átszervezik az oktatást és az egészségügyet a költségek csökkentésének céljából. A megszorítások a költségvetési szféra minden más területét is érintik. Raúl felszólította honfitársait, hogy ebben a nehéz helyzetben „takarékoskodjanak, amivel csak tudnak”. Leszögezte: nem azért választották meg az ország élére, hogy „feladja a forradalmat” és „visszahozza a kapitalizmust”. Hozzátette, hogy Kubában nem lesznek mélyreható átalakulások azután sem, hogy az ifjabb nemzedék átveszi az irányítást ő és fivére, Fidel Castro halála után.
AZ IZRAELI RENDŐRSÉG LIBERMAN MINISZTER ELLEN VÁDEMELÉST JAVASOL
Jeruzsálem – Korrupció és pénzmosás gyanújával vádemelést javasol Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter ellen az ország rendőrsége. A vasárnap közzétett javaslatot a következő napokban terjesztik Menahem Mazuz izraeli főügyész elé, és ő fogja eldönteni, hogy vádat emel-e Liberman ellen, akinek ebben az esetben távoznia kellene hivatalából. Az izraeli rendőrség csalásellenes részlege több alkalommal kihallgatta az ultranacionalista Jiszráél Béténu párt elnökét korrupció, pénzmosás és az igazságszolgáltatás akadályoztatása gyanújával. Liberman tagadja az ellene felhozott vádakat és azt állítja, hogy a rendőrségi vizsgálat politikai indíttatású.
ÚJABB KÜLFÖLDI KATONÁK ESTEK EL AFGANISZTÁNBAN
Kabul – Kilenc katonát vesztettek a szövetséges erők a hétvégén Afganisztánban, miután vasárnap újabb három amerikai katona esett el egy tálib rajtaütésben. Szombaton három amerikai, egy francia és két másik – egyelőre be nem jelentett nemzetiségű – NATO-katona vesztette életét. A közel nyolc évvel ezelőtt kezdődött háborúban a július volt a legrosszabb hónapja a külföldi erőknek: legalább 74 katona vesztette életét, köztük 43 amerikai és 22 brit, amivel minden korábbi rekord megdőlt. Az utóbbi hetekben fokozódott az erőszak Afganisztán több részén is, miután a brit és az amerikai kontingens július elején nagyszabású műveletbe kezdett, hogy biztonságot teremtsen a déli Hilmend tartományban. A tartományban ádáz harcok dúlnak a nemzetközi erő, a velük szövetséges afgán kormánycsapatok, illetve a másik oldalról a tálibok mozgalma ellen.
ÖT OROSZT ÖLTEK MEG AZ ÉSZAK-KAUKÁZUSBAN
Moszkva – Öt oroszt – három minisztériumi alkalmazottat és két rendőrt – öltek meg az észak-kaukázusi Ingusföldön és Dagesztánban néhány óra leforgása alatt. Orosz sajtójelentések szerint a rendkívüli helyzetek felszámolásával foglalkozó minisztérium három munkatársát vasárnap reggel gyilkolták meg Ingusföldön. A tisztviselők egy autóban ültek, és az ismeretlen támadók szitává lőtték őket. Dagesztánban szombaton, röviddel éjfél előtt támadtak meg két járőröző rendőrt. Egyikük azonnal életét vesztette, a másik kórházba szállítás közben halt bele a lőfegyvertől származó sérüléseibe. Az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi területeken szakadár iszlamista lázadók rendszeresen követnek el támadásokat a helyi hatóságok ellen.
| WINKLER: A MAGYAR NEMZETNEK EGYSÉGESEN KELL FELLÉPNIE A SZLOVÁKIAI NYELVTÖRVÉNY ELLEN Bukarest – A magyar nemzetnek egységesen kell fellépnie a szlovákiai nyelvtörvény bevezetése ellen, mert a jogszabály veszélyes precedenst teremt az EU tagállamaiban élő nemzeti kisebbségek joggyakorlása tekintetében – mondta Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője. A hétvégén Nagyváradon ülésezett az RMDSZ Bihar megyei választmánya. A megbeszélésen Winkler aggodalmát fejezte ki a nyelvtörvény miatt, amely – mint mondta – jelentősen csökkenti a kisebbségek jogait. Winkler szerint az EU-ban nem lenne szabad a nemzeti és az etnikai kisebbségvédelmet a nyelvi vagy szexuális kisebbségek érdekvédelmével azonos keretbe szorítani. Szerinte az európai politikusok nem ellenzik az etnikai és nemzeti kisebbségvédelmet, hanem csak egyszerűen nem értik, nem érzik a kettő között a különbséget. Winkler valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséget képviselő szervezetet arra buzdított, hogy összehangoltan és szolidárisan lépjen fel a nyelvtörvény ellen. UKRAJNÁNAK HÁTRÁNYA SZÁRMAZHAT A MAGYAR EMLÉKMŰVEK ELLENI TÁMADÁSOKBÓL Ungvár – Egy ellenzéki ukrán parlamenti képviselő szerint Ukrajnának komoly bel- és külpolitikai következményekkel kell számolnia „a kárpátaljai magyar emlékművek megsemmisítése” miatt, mert Budapest jelentősen befolyásolhatja Kijev és az Európai Unió viszonyát új együttműködési megállapodásuk tervezett aláírásának küszöbén. Vagyim Kolesznyicsenko, az ellenzéki ukrán Régiók Pártja (PR) parlamenti képviselője a PR honlapján a hét végén közzétett nyilatkozatában egyebek mellett megállapítja: Ukrajna nacionalista állampolitikájától nem csak az orosz nemzetiségű állampolgárok szenvednek, hanem az ország minden más nemzetisége is. Példaként a honatya a vereckei magyar emlékmű és Petőfi Sándor ungvári szobra ellen idén márciusban elkövetett támadásokat említi. A képviselő szerint már nem csak a 150 ezres ukrajnai magyar közösségben beszélnek nagyon komolyan arról, hogy az ukrán nacionalistáknak közük van a magyar emlékművek – ukrán állam által teljes tétlenséggel szemlélt – „megsemmisítéséhez, hanem hivatalos államközi szinten is. KÖZÖS MEGEMLÉKEZÉS A NYERGESTETŐI ÜTKÖZET SZÉKELY ÁLDOZATAIRA Bukarest – A történelmi Székelyföldet alkotó három romániai megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg a hétvégén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójára. A szervezők közleménye szerint Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Rámutatott: azzal a céllal is tették ezt, hogy közös jelenlétükkel is kifejezzék Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. „Hargita, Kovászna és Maros megyei székelyek együvé tartozunk. (…) Tudjuk, hogy nincsenek megyehatárok, hanem csak egy föld van: Székelyföld, ha a székelység ügyéről van szó” – mondta Borboly. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és katonái szabadságharcát, kiemelve, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. A VARSÓI FELKELÉS RÉSZTVEVŐIRŐL EMLÉKEZETT MEG XVI. BENEDEK PÁPA Castel Gandolfo – A 65 évvel ezelőtti varsói felkelés résztvevőiről emlékezett meg XVI. Benedek pápa vasárnapi úrangyala imádságában. – A felkelők hősiessége és a nemzet ereje teremtette meg a szabad Lengyelországot. Életük feláldozása meghozta gyümölcsét: a békét és a fellendülést hazájuknak – mondta a német születésű pápa lengyelül, hozzátéve, hogy imáival csatlakozik a lengyel fővárosban tartott megemlékezés résztvevőihez. A varsói felkelés 1944. augusztus 1-jén robbant ki a lengyel Honi Hadsereg (Armija Krajowa), a Londonban székelő emigráns (polgári) kormány fegyveres erejének felhívására, azzal a céllal, hogy még a keletről közeledő Vörös Hadsereg megérkezése előtt felszabadítsák Varsót a német megszállás alól. A német túlerő végül, 63 napig tartó küzdelem után legyűrte a lengyel felkelőket. A harcokban 18 ezer lengyel és 17 ezer német fegyveres halt meg, a polgári áldozatok száma 180 ezer volt. A kapituláció után a náci megszállók félmillió lakost űztek el a fővárosból, Varsót pedig – Hitler utasítására – a földdel tették egyenlővé. HATAMI: SZÍNJÁTÉK AZ IRÁNI VÁLASZTÁST KIFOGÁSOLÓK PERE Teherán – Az alkotmánynak ellentmondó színjátéknak nevezte az iráni elnökválasztás eredményét vitató tüntetők egy csoportja ellen Teheránban kezdődött bírósági tárgyalást Mohammad Hatami, a reformer szellemiségű volt iráni elnök. A politikus irodájának vasárnap nyilvánosságra hozott közleménye szerint Hatami politikai vezetőkkel és képviselőkkel találkozva annak a véleményének adott hangot, hogy a per ellenkezik az alkotmánnyal, a törvénnyel és az állampolgárok jogaival. Mintegy száz embert állítottak a teheráni forradalmi bíróság elé azzal a váddal, hogy részt vettek a Mahmúd Ahmadinezsád elnök újraválasztását eredményező voksolás utáni tüntetéseken. A vádlottak főként Hatami köreihez tartoznak, van köztük egykori alelnök, miniszter, parlamenti képviselő és pártvezető is. Hatami elemzése szerint az ilyen jellegű kirakatperek ellentétesek a rendszer érdekeivel, és csorbítják a közvélemény bizalmát. A kicsikart vallomásoknak semmilyen hitelük sincs – fűzte hozzá. A voksolás eredményének ismertetését követően kezdődött tiltakozási hullám méretét tekintve a legnagyobb volt az 1979-es iszlám forradalom idején lezajlott tömegmegmozdulások óta. Ilyen tömeges per sem indult még a reformisták ellen. Mir Hoszein Muszavi iráni ellenzéki vezető és elnökjelölt szerint a vallomásokat kínzással csikarták ki a vádlottakból. A Teheránban zajló perben „minden meg van hamisítva” – írta honlapján. |
