A holokauszt áldozataira emlékeztek több városban

A haláltáborokba és munkaszolgálatra hurcolt zsidó áldozatokra emlékeztek a holokauszt 65. évfordulója alkalmából vasárnap több városban.

A zalaegerszegi megemlékezésen Siklósi Vilmos, a város zsidó
hitközségének elnöke úgy fogalmazott: „valamikor az ajtót is
becsukták, hogy a zsidók ne keveredjenek az igaz magyarokkal” és nem engedhető meg, hogy az ajtók újra becsukódjanak, és újra kerítést emeljenek a zsidók köré.
Hozzátette: a zsidókban ma is él a félelem, mert ismerik, hogy a
gyűlölet hova vezet; azt szeretnék, hogy ne kelljen újra szembenézni a masírozó, holokauszttagadó Magyar Gárdával, az árpádsávos zászló lengetőivel.

A nyilas jelképre emlékeztető zászló lobogtatása
sokakban szorongást vált ki, a koncentrációs táborok túlélőiben
pedig félelmet kelt – utalt az elnök a város terén néhány hónappal
ezelőtt kitűzött árpádsávos zászlóra.
Zalaegerszegen 65 esztendővel ezelőtt, 1944 áprilisában kezdődött
meg a zsidó lakosok összeírása, május elején pedig létrehozták a
gettókat, amelyekben összesen 3.209 embert tartottak fogva. A
deportáltakat szállító vonatok május végén indultak el a
haláltáborok felé, 1944 júniusának végére pedig kiürültek az
egerszegi gettók. A deportáltak és a munkaszolgálatra elhurcoltak
közül 1.200-an soha nem térhettek vissza.
Salgótarjánban Markovics Zsolt, Szeged város főrabbija arra hívta
fel a figyelmet, a demokrácia nem azt jelenti, hogy tagadni lehet a
holokausztot. Hatvanöt év telt el a vészkorszak óta, és a
magyarországi zsidóság fél és retteg – mondta. „Mindannyian átéltük
június 7-ét. Vajon hová fog ez az út vezetni? Vajon újból ismételni
fogja magát a történelem?” – tette fel a kérdést az európai
parlamenti választások eredményére utalva. A főrabbi azt kívánta,
hogy olyan társadalomban lehessen élni, amely elfogad és befogad,
hogy ne félelmek és bizonytalanság közepette kelljen felnevelni a
gyerekeket.
Salgótarjánból és környékéről 1944. június 13-án indultak el azok a
szerelvények, amelyeken összesen 2310 embert hurcoltak el, közülük
1460-an nem jöttek vissza a haláltáborokból.
Radnóti Zoltán főrabbi Egerben a város zsidó temetőjében
megtartott, istentisztelettel egybekötött megemlékezésen azt
hangsúlyozta, hogy „a zsidóság nem a szenvedésre, hanem az életre, a
túlélésre és a talpra állásra lett kiválasztva”. A ma élők úgy
lehetnek méltóak a holokauszt mártírjaihoz, hogy talpra állnak és
továbbadják gyermekeiknek a zsidó öntudatot – mutatott rá.
Az egri, illetve a környező településeken élő zsidóságot 1944.
június 8-án hurcolták el az auschwitzi haláltáborba. A 2.794
deportált közül mindössze 215-en tértek haza.