EP-VÁLASZTÁS
EP-VÁLASZTÁS – FRAKCIÓTÁRSAKAT KERES A BRIT SZÉLSŐJOBB
London – Más európai országok „szélsőséges nacionalista
szervezeteivel” próbál szövetséget „összefércelni” az Európai
Parlamentben a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt (BNP) – írta a
keddi The Independent, kiemelve a BNP és a Jobbik között már meglévő
kapcsolatot. A BNP – a brit szélsőjobb legnagyobb politikai ereje –
most első ízben szerzett mandátumokat az Európai Parlamentben, ahová
a brit EP-választások nyomán két képviselőt küldhet; egyikük Nick
Griffin, a párt elnöke lesz. A vezető liberális brit napilap keddi
írása szerint az uniós törvényhozásba bekerült szélsőjobboldali
csoportok közül több „nyíltan rasszista, újfasiszta politikát űz”.
Az EP-választások előtt a Brit Nemzeti Párt magas rangú tagjai
Olaszországban és Magyarországon is „neonácik által rendezett
gyűléseken” vettek részt – áll a The Independent cikkében.
VÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK ÁLLAMNYELVTÖRVÉNYT MÓDOSÍTÓ JAVASLATBAN
Prága/Pozsony – Megváltozott a szlovák államnyelvtörvényt módosító
javaslat, amelyet korábban elfogadhatatlannak minősített a Magyar
Koalíció Pártja (MKP). A parlament kulturális és sajtóbizottságának
keddi ülésén kilenc olyan javaslatot fogadtak el, amelyek
megváltoztatták a magyarok által kifogásolt paragrafusok többségét.
„A törvénymódosítás ebben a formában már elfogadható számunkra” –
jelentette ki Bíró Ágnes, az MKP képviselője. Ugyanakkor felhívta a
figyelmet arra, hogy nem történt semmi rendkívüli, csupán
elmozdultak az európai normák irányába. A szlovák államnyelvtörvényt
szigorító módosítást első olvasatban április közepén fogadta el a
pozsonyi parlament. Az előterjesztők, az oktatási és a kulturális
minisztérium a törvény szigorításának szükségességét annak egyre
gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolták.
A BÉKETÁRGYALÁSOK GYORS ÚJRAKEZDÉSÉRE KÉRTE IZRAELT
MITCHELL
Jeruzsálem – A palesztinokkal való béketárgyalások gyors
újrakezdésére és befejezésére kérte Izraelt az amerikai elnök
közel-keleti különmegbízottja. George Mitchell kedden Jeruzsálemben
tárgyalt Simon Peresz izraeli államfővel. A tervek szerint délután
megbeszéléseket folytat Benjámin Netanjahu kormányfővel és Avigdor
Liberman külügyminiszterrel. A palesztinok és az izraeliek közötti
tárgyalások azt követően szakadtak meg, hogy februárban Netanjahut
miniszterelnöknek választották. Elemzők szerint az Egyesült Államok
és Izrael között az elmúlt tíz évben most a legnagyobb a
nézeteltérés a közel-keleti békefolyamat jövőjét illetően. Ennek
ellenére Mitchell az izraeli államfővel folytatott tárgyalása után
leszögezte: „Elkötelezzük magunkat amellett, hogy komoly
tárgyalásokat folytatunk izraeli, palesztin és más térségbeli
partnereinkkel.”
ROBBANÁS TÖRTÉNT AFGANISZTÁNBAN EGY AMERIKAI KONVOJ KÖZELÉBEN
Aszadábád/Kabul – Egy afgán gyermek meghalt és mintegy ötvenen
megsebesültek egy zsúfolt északkelet-afganisztáni bazárban kedden,
miután robbanás történt egy amerikai konvoj közelében. Folyik a
nyomozás annak megállapítására, hogy a Kunár tartomány fővárosában,
Aszadábádban amerikai katonák dobtak-e kézigránátot a tömegbe, vagy
lázadók követték el a robbantást. Több szemtanú, illetve sebesült
szerint egy amerikai katona hajított el kézigránátot, miután a
konvoj megállt az egyik jármű defektje miatt. Szájed Fazelullah
Vahidi tartományi kormányzó viszont azt mondta, hogy amerikai
katonák megmutatták neki egy orosz gyártmányú kézigránát darabjait,
ami arra enged következtetni, hogy a robbanást valaki a tömegből
követte el. A civil áldozatok jó ideje feszültség forrásai az afgán
kormány, illetve az amerikai és NATO-erők között.
JANUKOVICS VEZETI AZ UKRÁN ELNÖKJELÖLTEK NÉPSZERŰSÉGI LISTÁJÁT
Ungvár – Egy friss közvélemény-kutatás szerint az ukrán
választópolgárok 23 százaléka Viktor Janukovicsra, az ellenzéki
Régiók Pártja (PR) elnökére adná a voksát, ha a következő vasárnap
lenne az elnökválasztás. A választásra jogosult ukránok 14,6
százaléka Julija Timosenko miniszterelnökre szavazna. A potenciális
elnökjelöltek népszerűségi listájának harmadik helyén álló Arszenyij
Jacenyukra, a Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) parlamenti
képviselőjére a válaszadók 12,7 százaléka szavazna – közölte a
korrespondent.net ukrán internetes hírportál. Viktor Juscsenko
államfőre a kutatásba bevont választók 2 százaléka voksolna, ha
ismét indulna az elnökválasztáson. Leonyid Kucsma ex-elnökre a
válaszadók 1,4 százaléka.
CIA: A BÍRÓSÁG NE RENDELJE EL A VALLATÁSI DOKUMENTUMOK KÖZZÉTÉTELÉT
Washington – Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) azzal a
kéréssel fordult egy szövetségi bíróhoz, hogy ne rendelje el a
terrorgyanús személyek vallatásával kapcsolatos dokumentumok
nyilvánosságra hozatalát, mivel ez a lépés rendkívül súlyos
nemzetbiztonsági károkat okozna. Leon Panetta CIA-igazgató 24
oldalas levélben hozta Alvin Hellerstein New York-i szövetségi bíró
tudomására: túl sokat feltárna az Egyesült Államok terrorellenes
tevékenységéről, ha nyilvánosságra hoznák a CIA belső
üzenetváltásait. A CIA-igazgató az Amerikai Polgárjogi Szövetség
(ACLU) nevű jogvédő csoport által indított peres eljárásban fordult
a bíróhoz. A Fehér Ház a per egy korábbi döntése alapján tette közzé
korábban a Bush-kormány egyes feljegyzéseit a durva vallatási
módszerekről – köztük a hírhedtté vált fullasztásos technikáról – és
azok jóváhagyásáról. Robert Mueller, az amerikai Szövetségi Nyomozó
Iroda igazgatója helyi idő szerint hétfőn közölte: a muszlim
panaszok ellenére az FBI gyanú esetén továbbra is ügynökökkel fog
figyeltetni egyes amerikai mecseteket.
