Köves Slomo
Kránitz Mihálya
Bolek Zoltán,
Pressing Lajos,
A vallási antidiszkriminációs konferencián minden egyház előadója
megegyezett abban, hogy felekezeteik tanításai a felebaráti szeretet alapján állnak, amely kizárja a hátrányos megkülönböztetést, és indokolatlanná teszi az emberek közötti különbségtételt.
Raj Tamás neológ főrabbi, a budapesti, szerdán kezdődött kétnapos
tanácskozás első napján megállapította: az antidiszkrimináció
36-szor jelenik meg Mózes öt könyvében, a Tórában, amely a hátrányos
helyzetűeket, mint az özvegyeket, árvákat, a földnélkülieket és a
jövevényeket védelme alá helyezi. Emlékeztetett arra, hogy a
Szentírás szerint nem szabad gyűlölni az idegeneket, ugyanis „az
emberiség egységes és egyenjogú, mert egy Isten van”, aki teremtette
minden ember ősét, Ádámot és Évát.
Köves Slomo rabbi rámutatott: a zsidó nem térítő vallás,
elfogadja, hogy „vannak, akik másként gondolkodnak, de ettől még
lehetnek barátok”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a
diszkrimináció problémájával a teremtés óta küzd az emberiség. A
zsidó vallásban azonban megvan a kölcsönös tisztelet elvárása a
másik iránt. A XIX. századi törvényben szentesített zsidó
emancipáció után a zsidó ortodoxia úgy gondolta, nem adják fel
korábbi hitalapelveiket, de ez nem zárta ki, hogy a másként
gondolkodókkal ne folytathatnának párbeszédet –
fogalmazott.
Kránitz Mihály teológiai tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
tanára „botrányosnak, bűnös állapotnak” nevezte az emberiség vallási
megosztottságát, ugyanakkor megállapította, hogy „a XX. század az
ökumenizmus százada volt Magyarországon”. Kitért arra is, hogy
Mindszenty József bíborost 1956-ban az egész magyar kereszténység
jelképének tartotta.
Megjegyezte, hogy a XX. század végén „soha nem látott
kiengesztelődés ment végbe” az egyházak között. Példaként hozta fel,
hogy II. János Pál a debreceni protestáns gályarab emlékművénél
lerótta kegyeletét, valamint megemlítette a három ökumenikus
nagygyűlést is, amelynek legutóbbi eseményét Nagyszebenben tartották
2007-ben.
Mint mondta, a katolikus egyház szerint folytatni kell a dialógust
a zsidókkal. A holokauszt bűneivel kapcsolatban pedig II. János Pál
kiengesztelő ceremóniát tartott 2000-ben. XVI. Benedek pápa izraeli
látogatása során üzenetet hagyott a Siratófal egyik résében,
amelyben szintén többek között a megbocsátásra hívott fel.
Fuzek Borisz ortodox lelkész beszédében az emberi természet
méltóságát hangsúlyozta, amit bizonyít, hogy mindenki rendelkezik
„vele született erkölcsi érzékkel”. Isten az embert szabadnak
teremtette, aki dönthet, hogy betartja-e Isten parancsolatait. Isten
személyválogatás nélkül ítéli meg az embert, ezért semmiféle
diszkriminációnak nincs helye az emberek között – mutatott
rá.
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke kiemelte: a
muszlimoknál soha nem volt rasszizmus és vallási diszkrimináció.
Egyiptomban például több millió keresztény él, Észak-Afrikában pedig
komoly zsidó közösségek éltek. Azt is megemlítette: az iszlám
országokban több példa is volt arra, hogy miniszteri rangig
emelkedtek nem mohamedán szakemberek.
Pressing Lajos, a Magyarországi Buddhista Misszió ügyvivője
megállapította: Buddha tanításai ma is mindenkinek szólnak, „aki a
boldogságot keresve hozzá fordulnak tanácsért”. Kitért arra, hogy
Buddha élesen bírálta a társadalmi megkülönböztetést, a
kasztrendszert, mert „a cselekedetek jobban minősítik az embert,
mint a származása”.
BPI-MTI
