A Pécsi Egyházmegye nagyságához méltóan temeti újra Janus Pannonius humanista költőt, az
október 21-iki ceremónia előkészületei jó ütemben haladnak – közölte
az egyházmegye kommunikációs referense az MTI-vel kedden.
Fazekas Orsolya beszámolt arról, hogy a baranyai régészeti
múzeum hamarosan kiadja az egykori pécsi püspök csontjait, melyek
horganyzott rézlemezekkel díszített fakoporsóba kerülnek. Készül a
költő síremléke is, az alkotás Rétfalvi Sándor szobrászművész
munkáját dicséri majd. A püspökség a napokban adja postára a
meghívókat, az eseményre mintegy négyszáz meghívott vendéget várnak,
köztük Hiller István oktatási és kulturális minisztert.
A kommunikációs referens elmondta, hogy Janus Pannoniust a pécsi
székesegyház altemplomában Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik
végső nyugalomra. A temetést emlékkonferencia és püspöki szentmise
előzi meg, de már egy nappal korábban bárki leróhatja kegyeletét a
bazilikában felállított ravatal előtt.
Fazekas Orsolya az eseményhez kapcsolódó rendezvényekkel
kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a Baranya Megyei Múzeumok
Igazgatósága mandulafát ültet a költő tiszteletére, és több vele,
illetve a korával kapcsolatos kiállítás is nyílik Pécsett.
Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház
renoválásakor fedezték fel. A fűtés felújításához az altemplom
nyugati fala mellett egy árkot ástak: ekkor találtak nyolc
csontvázat, melyek között volt jelölés nélküli, volt falazott
kriptában elhelyezett és előbukkant egy olyan sír is, amely
nagyjából a főoltár alatt helyezkedett el. Ez a hely az egyházi
vezetőket illette meg.
A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb
antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján
biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg. Ezért úgy
döntött, az újratemetés kijár a magyar irodalom és a római katolikus
egyház e neves személyiségének, s méltó nyitánya lehet a
fennállásának ezredik évfordulójára készülő Pécsi Egyházmegye jövő
évi ünnepi rendezvénysorozatának.
A csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben
felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a
kutatók. Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában a pécsi
püspököt küldte II. Pálhoz megválasztását üdvözlendő.
Kárpáti Gábor régész korábban az MTI-nek elmondta, hogy ez volt
Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva azonban
kegyvesztetté vált: mikor Mátyás békét kötött a török szultánnal,
Vitéz János egész köre úgy érezte, hogy politikai elképzelésük
csődbe jutott, a király elárulta a Hunyadi-hagyományt.
Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal,
Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel
összeesküdtek megbuktatására. Mátyás azonban résen volt, rajtuk
ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől
püspökségébe menekült, majd 1972. március 15-én elhagyta Pécset, és
Itália felé vette útját. Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista
költő útközben tüdőgyulladást kapott, és a Zágráb feletti
Medvevárában meghalt.
Janus Pannoniust ott temették el egy Remete nevű pálos
kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta és Pécsre vitette.
Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás a püspököt
megillető tisztességes temetését el nem rendelte.
Arra a kérdésre, hogy mi alapján azonosították az antropológusok
a sírban talált maradványokat, a régész úgy válaszolt: a csont
alapján megállapított életkor, a magasság, valamint a betegségek,
amelyben az elhunyt szenvedett, mind megfelelt annak, amit Janus
önmagáról írt.
A sír helye, a kátránynyomok, a pápai bulla, valamint az
antropológusok – Marcsik Antónia és K. Zoffman Zsuzsa –
szakvéleményei is alátámasztják, hogy 17 évvel ezelőtt valóban Janus
Pannonius nyughelyére bukkantak – összegezte Kárpáti Gábor. „Ha ez
nem Janus, akkor száz százalékos hasonmása, (…) egy mostani
gyilkossági ügyben ezek alapján a közvetett bizonyítékok alapján
azonosítani lehetne” – fogalmazott.
Janus Pannonius 1434-ben született valószínűleg a Dráva menti
Csezmice községben. Kisnemesi származású özvegy anyja költséges
külföldi taníttatását nagybátyjára, Vitéz Jánosra bízta. 1447-ben a
magyar humanizmus atyja, Pier Paolo Vergerio tanácsára Janus Guarino
da Verona ferrarai magániskolájába került, a koraérett gyermekben
gyorsan kibontakozott a költői tehetség. 1454-ben Padovában jogi
tanulmányokba kezdett, tanulmányai befejeztével pedig itáliai útra
indult. Mikor Hunyadi Mátyás a magyar trónra került, Janust
hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba: a királyné kancellárja,
majd királyi kancellár, azaz az udvari hivatalok vezetője lett.
Mátyás hamarosan pécsi püspökké nevezte ki.
Élete nagy részét betöltötte a politika, de nem hagyta abba az
írást sem. Leginkább az epigramma és az elégia műfajában alkotott.
Legjelentősebb alkotásai: Pannónia dicsérete, Mikor a táborban
megbetegedett, Egy dunántúli mandulafáról, Mars istenhez
békességért, Saját lelkéhez, Búcsú váradtól és Galeotto Marzióhoz.
BreuerPress-MTI
