Izrael szabadon engedett
Szabadon bocsátott Izrael hétfőn csaknem kétszáz palesztin foglyot –
köztük a legrégebben őrizetben lévő két elítéltet – annak
reményében, hogy a Mahmúd Abbász palesztin elnöknek tett gesztussal
sikerül megszilárdítania az akadozó békefolyamatot.
A zsidó állam kormánya augusztus 17-én döntött a 198
bebörtönzött palesztin elengedéséről, és első ízben szánta rá magát
olyan foglyok szabadon engedésére, akiket izraeliek elleni halálos
kimenetelű támadások, merényletek miatt fosztottak meg
szabadságuktól.
A foglyokat izraeli autóbuszokkal Beitúnia ellenőrzőponthoz
szállították, ahol a Palesztin Hatóság tisztségviselői – köztük
Asraf al-Adzsrami, a foglyok ügyeinek minisztere – üdvözölték őket;
egyesek hálájuk jeleként megcsókolták a földet. Ezt követően
palesztin járművekkel folytatták útjukat Rámalláhba, ahol Mahmúd
Abbász palesztin elnök fogadja őket. A szabadságukat visszanyert
foglyok hősöknek kijáró fogadtatásban részesültek, Rámalláh utcáin
táncoló, palesztin zászlókat lengető tömeg gyűlt össze érkezésükre.
A szabadon bocsátottak között volt az Izraelben legrégebben
fogva tartott palesztin elítélt, a még 1977-ben őrizetbe vett és
pokolgépes merényletek miatt életfogytiglani szabadságvesztéssel
sújtott Szajjid al-Atba, valamint a raboskodása ellenére a palesztin
parlamentbe is beválasztott, szintén életfogytiglanra ítélt Mohammed
Abu Ali.
Izrael a foglyok elengedésével Abbász helyzetét szeretné
erősíteni s ezáltal a békefolyamatot megszilárdítani. A zsidó állam
tavaly béketárgyalásokat kezdett a mérsékelt politikusnak számító
palesztin elnökkel, aki hatalmi harcot folytat a másik palesztin
területet, a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista mozgalommal.
Abbász küszködik azért, hogy felmutassa népének a béketárgyalások
eredményeit, emiatt sorozatosan felszólította a zsidó államot nagy
számú palesztin fogoly elengedésére. Korábbi jelentések szerint a
most elengedett foglyok kevés kivétellel az Abbász vezette Fatah
mozgalomhoz kötődő csoportok tagjai, s nincs köztük a Hamász és az
Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet egyetlen tagja sem.
Izrael mindazonáltal nem egykönnyen döntött a foglyok mostani
elengedéséről, mert egy részük ártatlan polgári személyek elleni
halálos támadásokban vett részt – közölte az izraeli kormányszóvivő.
Mark Regev szerint Izrael ugyanakkor megérti, hogy a foglyok ügye
milyen fontos a palesztinok számára, s úgy véli, hogy a mostani
lépéssel támogathatja a béketárgyalások folyamatát.
A foglyok néhány órával az előtt nyerték vissza szabadságukat,
hogy újabb közel-keleti látogatásra érkezik Condoleezza Rice
amerikai külügyminiszter, megpróbálván lendületet adni a fontos
kérdésekben eddig eredménytelen béketárgyalásoknak, amelyek
Washington szerint még idén megállapodással zárulhatnának.
köztük a legrégebben őrizetben lévő két elítéltet – annak
reményében, hogy a Mahmúd Abbász palesztin elnöknek tett gesztussal
sikerül megszilárdítania az akadozó békefolyamatot.
A zsidó állam kormánya augusztus 17-én döntött a 198
bebörtönzött palesztin elengedéséről, és első ízben szánta rá magát
olyan foglyok szabadon engedésére, akiket izraeliek elleni halálos
kimenetelű támadások, merényletek miatt fosztottak meg
szabadságuktól.
A foglyokat izraeli autóbuszokkal Beitúnia ellenőrzőponthoz
szállították, ahol a Palesztin Hatóság tisztségviselői – köztük
Asraf al-Adzsrami, a foglyok ügyeinek minisztere – üdvözölték őket;
egyesek hálájuk jeleként megcsókolták a földet. Ezt követően
palesztin járművekkel folytatták útjukat Rámalláhba, ahol Mahmúd
Abbász palesztin elnök fogadja őket. A szabadságukat visszanyert
foglyok hősöknek kijáró fogadtatásban részesültek, Rámalláh utcáin
táncoló, palesztin zászlókat lengető tömeg gyűlt össze érkezésükre.
A szabadon bocsátottak között volt az Izraelben legrégebben
fogva tartott palesztin elítélt, a még 1977-ben őrizetbe vett és
pokolgépes merényletek miatt életfogytiglani szabadságvesztéssel
sújtott Szajjid al-Atba, valamint a raboskodása ellenére a palesztin
parlamentbe is beválasztott, szintén életfogytiglanra ítélt Mohammed
Abu Ali.
Izrael a foglyok elengedésével Abbász helyzetét szeretné
erősíteni s ezáltal a békefolyamatot megszilárdítani. A zsidó állam
tavaly béketárgyalásokat kezdett a mérsékelt politikusnak számító
palesztin elnökkel, aki hatalmi harcot folytat a másik palesztin
területet, a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista mozgalommal.
Abbász küszködik azért, hogy felmutassa népének a béketárgyalások
eredményeit, emiatt sorozatosan felszólította a zsidó államot nagy
számú palesztin fogoly elengedésére. Korábbi jelentések szerint a
most elengedett foglyok kevés kivétellel az Abbász vezette Fatah
mozgalomhoz kötődő csoportok tagjai, s nincs köztük a Hamász és az
Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet egyetlen tagja sem.
Izrael mindazonáltal nem egykönnyen döntött a foglyok mostani
elengedéséről, mert egy részük ártatlan polgári személyek elleni
halálos támadásokban vett részt – közölte az izraeli kormányszóvivő.
Mark Regev szerint Izrael ugyanakkor megérti, hogy a foglyok ügye
milyen fontos a palesztinok számára, s úgy véli, hogy a mostani
lépéssel támogathatja a béketárgyalások folyamatát.
A foglyok néhány órával az előtt nyerték vissza szabadságukat,
hogy újabb közel-keleti látogatásra érkezik Condoleezza Rice
amerikai külügyminiszter, megpróbálván lendületet adni a fontos
kérdésekben eddig eredménytelen béketárgyalásoknak, amelyek
Washington szerint még idén megállapodással zárulhatnának.
BreuerPress/MTI/AFP
