2.500 ember életét
mentette meg
mentette meg
Ocskay László története a háborús embermentések tükrében címmel könyvet írt Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont vezető történésze a nemesi
családból származó katonatisztről, aki 2.500 ember életét mentette
meg a második világháború alatt. A Vox Nova Kft. gondozásában
megjelenő kötetet hétfőn mutatták be a budapesti Írók Boltjában.
Szita Szabolcs elmondta, már 1994 óta foglalkozik Ocskay Lászlóval.
Az öt fejezetre osztható munka első, Az embermentés
Magyarországon a német megszállás idején című része általános
felvezetőként szolgál és kitekintést ad a szomszéd országok második
világháború alatti helyzetéről. A második, Ellenállók és hungaristák
Zuglóban című fejezet azt ismerteti, milyen közegben dolgoztak az
ellenállók, de felbukkan Raul Wallenberg, a svéd diplomata alakja
is. Ezt követi Ocskay Lászlónak, családjának és a százados
tevékenységének bemutatása – fejtette ki Szita Szabolcs, hozzáfűzve,
hogy az utolsó, Az Igaz Ember menekülni kényszerül című részben
Ocskay László emigrációban töltött éveiről olvashatnak az érdeklődők.
Megemlítette, hogy nagyrészt saját kutatásai alapján építette
fel a könyvet, de használt korabeli feljegyzéseket, továbbá
segítségül hívta a túlélők visszaemlékezéseit is.
Felhívta a figyelmet arra, szeretné, ha munkáját oktatási
segédanyagként használnák az iskolákban.
Megjegyezte azt is, hogy Ocskay László életéről és
tevékenységéről a most megjelenőnél nagyobb lélegzetvételű könyvet
is szeretne még írni.
Szita Szabolcs szerint voltak és vannak olyan magyarok, akik
képesek olyan erkölcsi tartásra, amilyent Ocskay produkált. „Ők a mi
nemzeti becsületünk őrzői, példájuknak hatni kell” – hangoztatta.
Ocskay László a budapesti Abonyi utcai Zsidógimnázium épületében
(ma a Radnóti Miklós gimnázium van itt) az úgynevezett „Ruhagyűjtő
Munkásszázad” vezetőjeként munkaszolgálatosoknak és családjuknak
nyújtott védelmet a második világháború alatt a német és
nyilaskeresztes fenyegetésekkel szemben. Az általa megmentett
üldözöttek között volt Goda Gábor későbbi Kossuth-díjas író, Kadosa
Pál zeneszerző, Kabos Ede kardvívó világbajnok, Kellér Dezső író,
humorista, konferanszié és Ráday Imre színművész is.
A háború után azonban nemesi származása és német kapcsolatai
miatt üldöztetés várt Ocskay Lászlóra, aki végül Amerikába emigrált,
és ott is halt meg 1966-ban. Személye feledésbe merült egészen az
1990-es évek elejéig, amikor az általa megmentett Dan Danieli
megkereste sorstársait, és elérte, hogy a nyilvánosság is tudomást
szerezzen Ocskay László tettéről. A százados ennek eredményeképpen
megkapta a jeruzsálemi Yad Vashem intézettől a Világ Igaza
elismerést, Magyarországon és az Egyesült Államokban pedig
posztumusz kitüntetést kapott. Budapesten két helyen állítottak neki
emléktáblát.
Fonyó Gergely a százados életéről Ocskay László százados, az
elfelejtett hős címmel dokumentumfilmet készített Kollarik Tamás és
a zsidómentő leszármazottja, Ocskay Rudolf forgatókönyve nyomán. Az
alkotás a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában is szerepelt.
BreuerPress
családból származó katonatisztről, aki 2.500 ember életét mentette
meg a második világháború alatt. A Vox Nova Kft. gondozásában
megjelenő kötetet hétfőn mutatták be a budapesti Írók Boltjában.
Szita Szabolcs elmondta, már 1994 óta foglalkozik Ocskay Lászlóval.
Az öt fejezetre osztható munka első, Az embermentés
Magyarországon a német megszállás idején című része általános
felvezetőként szolgál és kitekintést ad a szomszéd országok második
világháború alatti helyzetéről. A második, Ellenállók és hungaristák
Zuglóban című fejezet azt ismerteti, milyen közegben dolgoztak az
ellenállók, de felbukkan Raul Wallenberg, a svéd diplomata alakja
is. Ezt követi Ocskay Lászlónak, családjának és a százados
tevékenységének bemutatása – fejtette ki Szita Szabolcs, hozzáfűzve,
hogy az utolsó, Az Igaz Ember menekülni kényszerül című részben
Ocskay László emigrációban töltött éveiről olvashatnak az érdeklődők.
Megemlítette, hogy nagyrészt saját kutatásai alapján építette
fel a könyvet, de használt korabeli feljegyzéseket, továbbá
segítségül hívta a túlélők visszaemlékezéseit is.
Felhívta a figyelmet arra, szeretné, ha munkáját oktatási
segédanyagként használnák az iskolákban.
Megjegyezte azt is, hogy Ocskay László életéről és
tevékenységéről a most megjelenőnél nagyobb lélegzetvételű könyvet
is szeretne még írni.
Szita Szabolcs szerint voltak és vannak olyan magyarok, akik
képesek olyan erkölcsi tartásra, amilyent Ocskay produkált. „Ők a mi
nemzeti becsületünk őrzői, példájuknak hatni kell” – hangoztatta.
Ocskay László a budapesti Abonyi utcai Zsidógimnázium épületében
(ma a Radnóti Miklós gimnázium van itt) az úgynevezett „Ruhagyűjtő
Munkásszázad” vezetőjeként munkaszolgálatosoknak és családjuknak
nyújtott védelmet a második világháború alatt a német és
nyilaskeresztes fenyegetésekkel szemben. Az általa megmentett
üldözöttek között volt Goda Gábor későbbi Kossuth-díjas író, Kadosa
Pál zeneszerző, Kabos Ede kardvívó világbajnok, Kellér Dezső író,
humorista, konferanszié és Ráday Imre színművész is.
A háború után azonban nemesi származása és német kapcsolatai
miatt üldöztetés várt Ocskay Lászlóra, aki végül Amerikába emigrált,
és ott is halt meg 1966-ban. Személye feledésbe merült egészen az
1990-es évek elejéig, amikor az általa megmentett Dan Danieli
megkereste sorstársait, és elérte, hogy a nyilvánosság is tudomást
szerezzen Ocskay László tettéről. A százados ennek eredményeképpen
megkapta a jeruzsálemi Yad Vashem intézettől a Világ Igaza
elismerést, Magyarországon és az Egyesült Államokban pedig
posztumusz kitüntetést kapott. Budapesten két helyen állítottak neki
emléktáblát.
Fonyó Gergely a százados életéről Ocskay László százados, az
elfelejtett hős címmel dokumentumfilmet készített Kollarik Tamás és
a zsidómentő leszármazottja, Ocskay Rudolf forgatókönyve nyomán. Az
alkotás a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában is szerepelt.
BreuerPress
