XX. század szemtanúival
A következő két évben mintegy 30 ezer interjút készítenek a XX. század történéseinek szemtanúival a középfokú oktatási intézmények diákjai; az
Emlékpontok elnevezésű program európai uniós forrásból, a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség közreműködésével valósul meg
Hiller István oktatási és kulturális miniszter beszámolója
szerint az oktatási tárca, valamint a Közép- és Kelet-európai
Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány közösen dolgozta
ki a programot Magyarország közös múltjának megörökítésére.
Mint mondta, ez a projekt azért egyedi, mert szembesíti a
fiatalokat a még velük élő nemzedékkel, annak emlékeivel.
Hozzátette: „Közép-Európában van annak jelentősége, hogy sok-sok
száz fiatal kérdez, és sok-sok száz idős ember válaszol.”
Ezek a fiatalok nemzettudatukban, gondolkodásukban nyitottabbak
lesznek, egy kicsit megélik, átélik azt, amit apáink, nagyanyáink
átéltek – mondta az oktatási miniszter.
Kiemelte azt is, hogy ezt a projektet tíz év múlva már nem
lehetne megcsinálni.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter
közölte, terveik szerint mintegy 250 iskola több száz pedagógusa
segítségével a következő két évben készülhet el az összesen mintegy
30 ezer interjú a diákok szüleivel, nagyszüleivel, ismerőseivel a
XX. század történelméről.
Hangsúlyozta, hogy demokráciában élünk, a jelenünket, és azon
keresztül a múltunkat és a jövőnket is közösen kell uralnunk, nem
lehet senkinek sem monopóliuma a történelem értelmezése fölött.
Mint mondta, nem szabad hagyni elveszni azok emlékét, akik
megélték az elmúlt évszázadot. Fontos, hogy ne csak a dokumentálók,
a történészek történelemértelmezését ismerhessük meg, hanem a
dokumentált személyek, a hétköznapi emberek emlékeit is megörökítsük
és folyamatosan kutathatóvá tegyük.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte, az így
összeálló interjúkat rendszerbe szervezve virtuális adatbázisokat,
illetve akár múzeumokat is létrehozhatnak majd. Hangoztatta, az első
körben elkészülő 30 ezer interjú gazdag tananyagot jelent majd.
Mint mondta, nagy lelkesedéssel kezdtek neki a projektnek, és
mindenki, akit megkerestek, azonnal igent mondott, attól
függetlenül, hogy gondolkozik a jelenről.
Hangsúlyozta, hogy az interjúalanyok nemcsak a XX. század
tragédiáiról, hanem az örömökről, sikerekről is mesélhetnek majd.
Véleménye szerint ez a projekt a nemzeti identitást, a nemzeti
együttérzést fogja erősíteni.
Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egykori
elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy most még nem késő kérdezni a
nagyszülőktől.
A sajtóanyag szerint a pályázat összköltségvetése 1,2 milliárd
forint. Az oktatási intézmények pályázhatnak majd, a tanároknak
előbb képzést biztosítanak, majd ők tanítják meg a diákokat az
interjúk készítésére. Az ehhez szükséges technikai eszközöket
szintén megkapják majd az iskolák.
Arra az újságírói kérdésre, hogy korábban nem ült egy asztalhoz
a kormánykoalíció tagjaival, Schmidt Mária úgy válaszolt, hogy 4-5
évvel ezelőtt Medgyessy Péter miniszterelnökkel is ült már egy
asztalnál. Mint mondta, ez a normális, hogy ha egy ilyen, mindenki
számára egyformán fontos projektet közösen csinálnak.
Hangsúlyozta: az a normális, ha vannak közös ügyek, annak
ellenére, hogy vannak olyan dolgok, amelyben nagyon ellentétes
véleményt fogalmaznak meg.
Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban megjegyezte, abba kellene
hagyni azt, hogy az élet minden területét a politikának rendeljék
alá.
„Ha a lelkekben lehetne egyfajta nagykoalíciót teremteni,
legalább az alapvető kérdésekben”, akkor jobban működne Magyarország
– mondta.
BreuerPress + Mti
Emlékpontok elnevezésű program európai uniós forrásból, a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség közreműködésével valósul meg
Hiller István oktatási és kulturális miniszter beszámolója
szerint az oktatási tárca, valamint a Közép- és Kelet-európai
Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány közösen dolgozta
ki a programot Magyarország közös múltjának megörökítésére.
Mint mondta, ez a projekt azért egyedi, mert szembesíti a
fiatalokat a még velük élő nemzedékkel, annak emlékeivel.
Hozzátette: „Közép-Európában van annak jelentősége, hogy sok-sok
száz fiatal kérdez, és sok-sok száz idős ember válaszol.”
Ezek a fiatalok nemzettudatukban, gondolkodásukban nyitottabbak
lesznek, egy kicsit megélik, átélik azt, amit apáink, nagyanyáink
átéltek – mondta az oktatási miniszter.
Kiemelte azt is, hogy ezt a projektet tíz év múlva már nem
lehetne megcsinálni.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter
közölte, terveik szerint mintegy 250 iskola több száz pedagógusa
segítségével a következő két évben készülhet el az összesen mintegy
30 ezer interjú a diákok szüleivel, nagyszüleivel, ismerőseivel a
XX. század történelméről.
Hangsúlyozta, hogy demokráciában élünk, a jelenünket, és azon
keresztül a múltunkat és a jövőnket is közösen kell uralnunk, nem
lehet senkinek sem monopóliuma a történelem értelmezése fölött.
Mint mondta, nem szabad hagyni elveszni azok emlékét, akik
megélték az elmúlt évszázadot. Fontos, hogy ne csak a dokumentálók,
a történészek történelemértelmezését ismerhessük meg, hanem a
dokumentált személyek, a hétköznapi emberek emlékeit is megörökítsük
és folyamatosan kutathatóvá tegyük.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte, az így
összeálló interjúkat rendszerbe szervezve virtuális adatbázisokat,
illetve akár múzeumokat is létrehozhatnak majd. Hangoztatta, az első
körben elkészülő 30 ezer interjú gazdag tananyagot jelent majd.
Mint mondta, nagy lelkesedéssel kezdtek neki a projektnek, és
mindenki, akit megkerestek, azonnal igent mondott, attól
függetlenül, hogy gondolkozik a jelenről.
Hangsúlyozta, hogy az interjúalanyok nemcsak a XX. század
tragédiáiról, hanem az örömökről, sikerekről is mesélhetnek majd.
Véleménye szerint ez a projekt a nemzeti identitást, a nemzeti
együttérzést fogja erősíteni.
Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egykori
elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy most még nem késő kérdezni a
nagyszülőktől.
A sajtóanyag szerint a pályázat összköltségvetése 1,2 milliárd
forint. Az oktatási intézmények pályázhatnak majd, a tanároknak
előbb képzést biztosítanak, majd ők tanítják meg a diákokat az
interjúk készítésére. Az ehhez szükséges technikai eszközöket
szintén megkapják majd az iskolák.
Arra az újságírói kérdésre, hogy korábban nem ült egy asztalhoz
a kormánykoalíció tagjaival, Schmidt Mária úgy válaszolt, hogy 4-5
évvel ezelőtt Medgyessy Péter miniszterelnökkel is ült már egy
asztalnál. Mint mondta, ez a normális, hogy ha egy ilyen, mindenki
számára egyformán fontos projektet közösen csinálnak.
Hangsúlyozta: az a normális, ha vannak közös ügyek, annak
ellenére, hogy vannak olyan dolgok, amelyben nagyon ellentétes
véleményt fogalmaznak meg.
Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban megjegyezte, abba kellene
hagyni azt, hogy az élet minden területét a politikának rendeljék
alá.
„Ha a lelkekben lehetne egyfajta nagykoalíciót teremteni,
legalább az alapvető kérdésekben”, akkor jobban működne Magyarország
– mondta.
BreuerPress + Mti
