„egyszázalékos” törvény a kortárs képzőművészet támogatására
A parlament a tavaszi
ülésszakon jogszabályt alkot a kortárs magyar képzőművészet
támogatására: minden állami beruházás egy százalékát műalkotások
készítésére kell majd fordítani – jelentette be Hiller István
oktatási és kulturális miniszter a Reneszánsz Év megnyitóján hétfőn
Budapesten, a Néprajzi Múzeumban.
Hiller István szerint a Reneszánsz Év az együttműködésről, a
hagyomány tiszteletéről és a nyitottságról, a tradícióról és az
innovációról, az értékőrzésről és az értékteremtésről szól.
Ötszázötven évvel ezelőtt január 24-én lépett trónra Mátyás
király – emlékeztetett az oktatási és kulturális miniszter,
hozzáfűzve, hogy a Reneszánsz Év őt köszönti, de nemcsak róla szól.
A mai naptól egy éven át határon túl és határon innen kiállításokkal
és konferenciákkal idézik meg a reneszánsz világát.
A Reneszánsz Év mindenekelőtt és elsősorban a jövőre
összpontosít – hangsúlyozta a szakminiszter, hozzátéve: szeretné, ha
a kortárs magyar kultúra és művészet értékei, tehetségei több
lehetőséget, nagyobb figyelmet kapnának.
Ezt szolgálná a tervezett jogszabály is, amely előírná, hogy az
állami beruházások költségének egy százalékát olyan kortárs képző-
és iparművészeti alkotások létrehozására kell fordítani, amelyeket
azután a beruházás helyszínén, vagy annak közelében helyeznének el.
Hiller István megnyitó beszédében kiemelte, hogy a
programsorozat keretében egy hónapon belül 100 millió forint
értékben köztéri szoborpályázatot hirdetnek, hogy a városokon,
településeken, tereken minél több kortárs szobor álljon.
Rámutatott arra, hogy a tájházak, a magyar vidék, a természet
igazi őrzői, ezért ebben az évben külön pályázatot írnak ki a
tájházak felújítására, működésük korszerűsítésére.
Az oktatási és kulturális tárca vezetője megemlítette azt is,
hogy 100 millió forintot fordítanak Vitéz János egykori
dolgozószobájának, a studiolónak és Fadrusz János Kolozsvárott
található Mátyás király-lovasszobrának renoválására.
A szakminiszter szólt arról, hogy az egyházi közgyűjtemények
költségvetését kiegészítik a Reneszánsz Év költségvetéséből.
(Korábban több egyházi vezető is felszólalt az egyházi
közgyűjtemények állami támogatásának csökkentése ellen, és
kijelentették: nem látnak reális esélyt arra, hogy intézményeik a
Reneszánsz Év programsorozatában komolyan részt vegyenek.)
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy 50 ezer forint
névértékű arany emlékpénzt, nyújtott át az oktatási és kulturális
miniszternek. A Reneszánsz Évre kiadott emlékérméből, ifjú Szlávics
László alkotásából összesen 5 ezer darab készül.
A megnyitó után Hiller István útjára bocsátotta a Nagy
Reneszánsz Könyvet, amely országos körútra indul, s művészek,
gondolkodók, a kulturális és tudományos élet szereplői írhatják bele
gondolataikat a reneszánszról.
BreuerPress/MTI
ülésszakon jogszabályt alkot a kortárs magyar képzőművészet
támogatására: minden állami beruházás egy százalékát műalkotások
készítésére kell majd fordítani – jelentette be Hiller István
oktatási és kulturális miniszter a Reneszánsz Év megnyitóján hétfőn
Budapesten, a Néprajzi Múzeumban.
Hiller István szerint a Reneszánsz Év az együttműködésről, a
hagyomány tiszteletéről és a nyitottságról, a tradícióról és az
innovációról, az értékőrzésről és az értékteremtésről szól.
Ötszázötven évvel ezelőtt január 24-én lépett trónra Mátyás
király – emlékeztetett az oktatási és kulturális miniszter,
hozzáfűzve, hogy a Reneszánsz Év őt köszönti, de nemcsak róla szól.
A mai naptól egy éven át határon túl és határon innen kiállításokkal
és konferenciákkal idézik meg a reneszánsz világát.
A Reneszánsz Év mindenekelőtt és elsősorban a jövőre
összpontosít – hangsúlyozta a szakminiszter, hozzátéve: szeretné, ha
a kortárs magyar kultúra és művészet értékei, tehetségei több
lehetőséget, nagyobb figyelmet kapnának.
Ezt szolgálná a tervezett jogszabály is, amely előírná, hogy az
állami beruházások költségének egy százalékát olyan kortárs képző-
és iparművészeti alkotások létrehozására kell fordítani, amelyeket
azután a beruházás helyszínén, vagy annak közelében helyeznének el.
Hiller István megnyitó beszédében kiemelte, hogy a
programsorozat keretében egy hónapon belül 100 millió forint
értékben köztéri szoborpályázatot hirdetnek, hogy a városokon,
településeken, tereken minél több kortárs szobor álljon.
Rámutatott arra, hogy a tájházak, a magyar vidék, a természet
igazi őrzői, ezért ebben az évben külön pályázatot írnak ki a
tájházak felújítására, működésük korszerűsítésére.
Az oktatási és kulturális tárca vezetője megemlítette azt is,
hogy 100 millió forintot fordítanak Vitéz János egykori
dolgozószobájának, a studiolónak és Fadrusz János Kolozsvárott
található Mátyás király-lovasszobrának renoválására.
A szakminiszter szólt arról, hogy az egyházi közgyűjtemények
költségvetését kiegészítik a Reneszánsz Év költségvetéséből.
(Korábban több egyházi vezető is felszólalt az egyházi
közgyűjtemények állami támogatásának csökkentése ellen, és
kijelentették: nem látnak reális esélyt arra, hogy intézményeik a
Reneszánsz Év programsorozatában komolyan részt vegyenek.)
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy 50 ezer forint
névértékű arany emlékpénzt, nyújtott át az oktatási és kulturális
miniszternek. A Reneszánsz Évre kiadott emlékérméből, ifjú Szlávics
László alkotásából összesen 5 ezer darab készül.
A megnyitó után Hiller István útjára bocsátotta a Nagy
Reneszánsz Könyvet, amely országos körútra indul, s művészek,
gondolkodók, a kulturális és tudományos élet szereplői írhatják bele
gondolataikat a reneszánszról.
BreuerPress/MTI
