Gustav Klimt osztrák festőművész (1862-1918)
Gustav Klimt osztrák festőművész (1862-1918) utolsó lakhelyét Heitzingben – Bécs
központjától hét kilométerre nyugatra – eredeti módon felújítják, és
2009-ben átadják a közönségnek.
A Feldmühlgasse 11. alatti, gyümölcsfákkal teli kertes házban
élt és festett Klimt az utolsó éveiben 1912-től 1918 februárjában
bekövetkezett haláláig.
Az osztrák állam és a bécsi Belvedere Galéria – amely a
legnagyobb Klimt-gyűjtemény tulajdonosa – azt tervezi, hogy lebontja
a ház 90 százalékát, s csak azt a hatalmas ablakos régi épületrészt
restaurálja, amelyben a művész dolgozott. A ház körül rózsakert
volt, amelyet a festő gondosan ápolt. Állítólag ma is él az a két
bokor rózsa, amelyet még ő ültetett, s 1912-ben a Gyümölcsöskert
rózsákkal című festményén megörökített.
A heitzingi stúdió – visszaemlékezések szerint – a bohém élet
színtere is volt, barátok, barátnők, művészek, modellek jártak
hozzá. Gustav Klimt nagy „nőfaló” hírében állt, állítólag 16
gyermeke született.
Barátjának, Egon Schiele festőművésznek (1890-1918) az volt a
vágya és járt is utána, hogy a házat eredeti állapotában őrizzék
meg, és a műteremben minden úgy maradjon, ahogy azt Klimt hagyta.
Schielét 1918 októberében elvitte a spanyolnátha, így a házat
1923-ban eladták, a beköltözők emeletet építettek rá, a II.
világháborúban a nácik vették birtokba, 1948-ban a háború előtti
tulajdonos visszakapta az épületet, majd hat évre rá az osztrák
állam tette rá a kezét. Általános iskolát működtettek benne, sőt
hozzátoldottak egy részt.
Az iskola a 80-as évek végén kiköltözött az egykori
Klimt-műteremből, de szerencsére nem rombolták le az épületet. A
rekonstrukció során csak a toldalékokat bontják le, az eredeti,
négyszobás épületet meghagyják és Klimt eredeti bútoraival rendezik
majd be.
Odavisznek egy nagy könyvszekrényt és egy ülőgarnitúrát, amelyet
Josef Hoffmann, a Wiener Werksta:tte híres tervezője alkotott Klimt
kívánsága szerint. Egy textilműhely a jövendő Klimt múzeumnak
szőnyeget sző Josef Hoffmann stílusjegyeivel. Egy japán gyűjtő
kollekciójából olyan japán nyomatokat és afrikai szobrokat ad a
stúdiónak, amelyek eredetileg Klimtéi voltak.
A heitzingi házba költözik a Klimt-archívum is a Belvedere
Galériából – olvasható a The Art Newspaper című lap internetes
kiadásában.
BreuerPress+mti
központjától hét kilométerre nyugatra – eredeti módon felújítják, és
2009-ben átadják a közönségnek.
A Feldmühlgasse 11. alatti, gyümölcsfákkal teli kertes házban
élt és festett Klimt az utolsó éveiben 1912-től 1918 februárjában
bekövetkezett haláláig.
Az osztrák állam és a bécsi Belvedere Galéria – amely a
legnagyobb Klimt-gyűjtemény tulajdonosa – azt tervezi, hogy lebontja
a ház 90 százalékát, s csak azt a hatalmas ablakos régi épületrészt
restaurálja, amelyben a művész dolgozott. A ház körül rózsakert
volt, amelyet a festő gondosan ápolt. Állítólag ma is él az a két
bokor rózsa, amelyet még ő ültetett, s 1912-ben a Gyümölcsöskert
rózsákkal című festményén megörökített.
A heitzingi stúdió – visszaemlékezések szerint – a bohém élet
színtere is volt, barátok, barátnők, művészek, modellek jártak
hozzá. Gustav Klimt nagy „nőfaló” hírében állt, állítólag 16
gyermeke született.
Barátjának, Egon Schiele festőművésznek (1890-1918) az volt a
vágya és járt is utána, hogy a házat eredeti állapotában őrizzék
meg, és a műteremben minden úgy maradjon, ahogy azt Klimt hagyta.
Schielét 1918 októberében elvitte a spanyolnátha, így a házat
1923-ban eladták, a beköltözők emeletet építettek rá, a II.
világháborúban a nácik vették birtokba, 1948-ban a háború előtti
tulajdonos visszakapta az épületet, majd hat évre rá az osztrák
állam tette rá a kezét. Általános iskolát működtettek benne, sőt
hozzátoldottak egy részt.
Az iskola a 80-as évek végén kiköltözött az egykori
Klimt-műteremből, de szerencsére nem rombolták le az épületet. A
rekonstrukció során csak a toldalékokat bontják le, az eredeti,
négyszobás épületet meghagyják és Klimt eredeti bútoraival rendezik
majd be.
Odavisznek egy nagy könyvszekrényt és egy ülőgarnitúrát, amelyet
Josef Hoffmann, a Wiener Werksta:tte híres tervezője alkotott Klimt
kívánsága szerint. Egy textilműhely a jövendő Klimt múzeumnak
szőnyeget sző Josef Hoffmann stílusjegyeivel. Egy japán gyűjtő
kollekciójából olyan japán nyomatokat és afrikai szobrokat ad a
stúdiónak, amelyek eredetileg Klimtéi voltak.
A heitzingi házba költözik a Klimt-archívum is a Belvedere
Galériából – olvasható a The Art Newspaper című lap internetes
kiadásában.
BreuerPress+mti
