fenntartású felsőoktatási intézmények támogatása a jelenlegi 214
milliárdról 2010-re mintegy 240 milliárd forintra nő annak a
hároméves megállapodásnak köszönhetően, amelyet Hiller István
szakminiszter írt alá 29 alma mater rektorával a
fővárosban.
Az oktatási tárca vezetője fontos és történelmi lépésnek nevezte
a megállapodás aláírását. Hiller István azt mondta, hogy az
egyezmény a felsőoktatás finanszírozásának meghatározó részét három
évre kiszámíthatóvá, biztonságossá, tervezhetővé teszi.
A felsőoktatási támogatás bázisösszegének az idei költségvetési
támogatást tekintik, s ez legalább az infláció összegével nő majd.
Az egyezmény tartalmazza, a normatív finanszírozás állandó elemét,
az alaptámogatást, ami három évre garantált az intézmények számára.
Ez a fenntartói normatíva az intézményi költségvetés 30-32
százalékát teszi ki.
A képzési és tudományos támogatás, változó elemként, a hallgatói
és oktatói létszám alakulást követve évente változik majd. A
hallgatói normatíva jövőre 2-3 százalékkal nő.
A megállapodás rendelkezik arról is, ha egy felsőoktatási
intézménynek köztartozása keletkezik, vagy a tartozás mértéke
kincstári biztos kirendelését teszi szükségessé. A dokumentum
tartalmazza a szankcionálás lehetőségét, végső esetben, ha az
intézmény csődközeli állapotba kerül, működése teljesen
ellehetetlenül, akkor a miniszter kezdeményezheti az egyetem,
főiskola átalakulását, s összevonást és megszüntetést is.
Hiller István hangsúlyozta: hosszú távon szükséges és fenn
kívánják tartani az állami szerepvállalást a felsőoktatás
finanszírozásában. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az állam
mondja meg, mi történik szakmai téren az egyes intézményeken belül,
ezt az egyetemeknek kell meghatározniuk – szögezte le.
Ugyanakkor, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, a jövőben is
évenként megkötendő finanszírozási megállapodás szerint támogatják a
nem állami, egyházi és alapítványi felsőoktatási intézményeket.
A miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy mindenki előtt
nyitva áll a kapu. Nincs olyan akkreditált felsőoktatási intézmény,
amely, ha kezdeményezi, akkor ne tárgyalnának vele egy hasonló
megállapodásról.
A tárca első emberének összegzése szerint a magyar felsőoktatás
színvonalas, még több elismerést hozó időszaka előtt állunk.
Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke úgy
fogalmazott, hogy a megállapodás a nagyobb gazdasági önállóság felé
mutat, s attól az intézményvezetők többek között javuló pénzügyi
egyensúlyt várnak.
Kifejtette: jobban monitorozható, mérhető lesz a felsőoktatási
intézményeknek nyújtott támogatás, illetve annak hasznosulása. A
megállapodás a kiszámíthatóságot, biztonságot, tervezhetőséget
segíti elő – summázta a rektori konferencia elnöke.
Molnár Károly hangsúlyozta, hogy a rektori konferencia a
továbbiakban is aktív, együttműködő szerepet kíván betölteni a
felsőoktatás minőségközpontú átalakításában.
BreuerPress+MTI
