kulturális miniszter szerint az elmúlt másfél év azt bizonyította,
hogy a kultúrpolitika az oktatásüggyel közös minisztériumi forma
keretein belül is meg tudta őrizni pozícióit. Hiller István erről az
Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága előtt beszélt éves
meghallgatásán.
A szaktárca vezetője úgy értékelte: egy fegyelmezett és kemény
költségvetési évben a kultúra az év első háromnegyed részében
megtartotta, az utolsó negyedévben pedig megerősítette
pozícióit. A múzeumügy kapcsán szólt arról, hogy a területen
működő programok – például a vidéki múzeumok modernizációját célzó
Alfa program – beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Mint
mondta, ezeket a programokat sem megszüntetni, sem félbehagyni nem
kell.
A miniszter a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb
kiállításának nevezte a Vincent van Gogh alkotásait felvonultató
tárlatot. Kiemelte, hogy a múzeumi „boom” nemcsak a fővárosra, hanem
több vidéki városokra is jellemző volt. Számos olyan kiállítást
rendeztek Magyarországon 2007-ben, amit több mint 200 ezren láttak.
A finanszírozási kérdéseket érintve hangsúlyozta: a jövőben is
törekedni fog arra, hogy azokkal a kulturális intézményekkel,
amelyek nagy mértékben függnek az állami költségvetési támogatástól,
hosszú távú szerződést kössön a kiszámíthatóság jegyében.
A Nemzeti Színház kapcsán a miniszter azt mondta: még karácsony
előtt dönt a vezetői posztra beérkezett pályázatokról.
A miniszter beszámolója szerint az európai uniós források
felhasználásában is erősödtek a magyar kultúra pozíciói, az Új
Magyarország Fejlesztési Tervben több kiemelt kulturális projekt is
szerepel. A szaktárca vezetője a kulturális politika egyik fontos
elemének nevezte a kultúra és az üzleti világ összefogásával
létrejövő finanszírozási formát.
A szaktárca költségvetése kapcsán megjegyezte, hogy a
költségvetési támogatás 2008-ban csaknem 19 milliárd forinttal
haladja majd meg a 2007-es összeget, ez jobb lehetőségeket biztosít
a kultúra területén.
A kulturális diplomáciáról szólva úgy értékelte: a több intézet
összevonásával 2007-ben létrehozott Balassi Intézet a kulturális
diplomácia központi szerveként eredményesen működik. Az eredmények
között említette a szakdiplomata hálózat létrehozását is.
A kulturális országkép-formálás tekintetében kiemelkedően
sikeres évet zárt a minisztérium 2007-ben, mivel két kulturális
évadot is rendeztek külföldön – hangsúlyozta a miniszter,
megjegyezve, hogy a szeptember óta zajló kínai Magyar Kulturális
Évad eredményessége meghaladja a várakozásokat, és a németországi
kulturális évad, az Ungarischer Akzent is pozitívan zárult.
A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán kiemelte:
közös érdek, hogy Magyarország sikeres legyen a programban és ebben
senki nem kételkedhet. Mint mondta, a döntési kompetencia a város
kezében van, nincs szándékában döntési jogköröket elvonni Pécstől.
A szaktárca vezetője ugyanakkor úgy vélte: a nagy
sajtónyilvánosságot kapott személyi változássorozat „mértékében és
az eltelt időt tekintve sem tesz jót a programnak”.
A kulturális intézmények strukturális átszervezése kapcsán
Tellér Gyula (Fidesz), a működés hatékonyságára és a
költségmegtakarítás mértékére vonatkozóan tett fel kérdéseket. A
miniszter válaszában hatékonynak nevezte a megtett lépéseket,
ugyanakkor, mint mondta, egy-másfél év amíg értékelhetik a
kulturális intézmények átszervezésének hatásait.
A miniszter Kiss Attilának (Fidesz) a 2008-as Reneszánsz évet
hirdető bulvárlap kapcsán felvetett kritikai észrevételeire azt
mondta: semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a programsorozatot
egy sajtótermék előlapján hirdették. Úgy vélte: helyes, hogy ezzel
kapcsolatban különböző ízlések ütköznek. Az ellenzéki képviselő az
újság belső lapjait a bizottság tagjainak mutatva „rettenetes
alpári” dolognak nevezte a reklám e típusát.
A meghallgatáson több ellenzéki képviselő is kritizálta a
Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeinek csökkenését. A miniszter
válaszában a kulturális szokásváltozásokkal magyarázta az a NKA
bevételmódosulásait. Mint mondta, arra törekszenek: úgy alakítsák át
a járulékok rendszerét, hogy azok a kulturális fogyasztás változását
kövessék.
Gulyás Dénes (Fidesz) a Magyar Állami Operaház (MÁO) és az Erkel
Színház sorsa miatti aggodalmát fejezte ki. A miniszter reagálásában
úgy vélte, hogy a MÁO helyzete az elmúlt időszak folyamán jobb,
megnyugtatóbb lett, ugyanakkor az a folyamat, amelyre vállalkoztak
még nem ért véget. Hozzátette: az Erkel Színház sorsával jövőre
kormányhatározat tervezetben kíván foglalkozni.
Az operaházban tervezett létszámcsökkentésre vonatkozó kérdésre
Hiller István Vass Lajosnak, az Opera igazgatójának levelét idézve
azt mondta: az átszervezés létszámcsökkentéssel jár, hat
közalkalmazott jogviszonyát egyebek mellett átszervezéssel, míg öt
közalkalmazott jogviszonyát nyugdíjaztatással kívánja megszűntetni.
Gyimesi Endre (Fidesz) egyebek mellett megfontolásra ajánlotta a
központi kulturális finanszírozás regionális elven történő
átrendezését. A folyóiratok finanszírozása kapcsán a támogatási
rendszer racionalizálását javasolta.
Az ellenzéki képviselő a színházi törvény koncepcióját
kritizálva úgy vélte: az sok helyen kidolgozatlan, pontatlan, néhány
része visszalépést jelent. Erre reagálva a miniszter azt
hangsúlyozta, hogy hosszú szakmai egyeztetés előzte meg a koncepció
kialakítását. Utalt arra: a törvény nem hozhat „megváltást”, de
szándékaik szerint jól szabályozottá, ugyanakkor nem
túlszabályozottá teszi a területet. Hozzátette: esélyt lát arra,
hogy 2008-ban parlament elé kerül a törvény.
Az ellenzéki politikusnak a Kulturális Örökségvédelmi
Szakszolgálat felállítását megkérdőjelező kérdésére röviden csak
annyit válaszolt Hiller István: jó megoldásnak tartja a
szakszolgálat létrehozását.
Cser-Palkovics András (Fidesz) a budai Vár rekonstrukciója
kapcsán „átláthatatlan viszonyokról” beszélt. Azt kérdezte: a
pályázaton elnyert uniós támogatás nem kerül-e veszélybe a pályázat
kiírásának halogatása miatt. A miniszter válaszában azt
hangsúlyozta: nem látja veszélyben a budai Vár-projekt
megvalósulását és az uniós források felhasználását.
BPI+MTI
