A Nyugat-balkáni országok Parlamenti elnökeinek konferenciáján rést vett Jozefina Topalli, az Albán Parlament elnöke, Georgi Pirinszki a Bolgár Nemzetgyűlés elnöke, Ilija Filipovic a Bosznia-Hercegovina Parlamenti Közgyűlés Népek Háza soros elnöke, Milorad Zivkovic a Bosznia-Hercegovina Képviselőháza elnöke, Ranko Krivokapic, a Montenegrói Parlament elnöke, Oliver Dulic, a Szerb Köztársaság Parlamenti elnöke, valamint megfigyelőként Bojan Kostres, a Vajdaság Autonóm tartomány Képviselőházának elnöke és Egeresi Sándor alelnök.
A Balkán a történelem során, de az elmúlt században különösen Európa politikailag egyik legvitatottabb régiója volt. A Dél-kelet európai térség gyakran volt politikai harcok, háborúk színtere. Elég, ha csak a közelmúlt eseményeire, háborúira, politikai csatározásaira gondolunk. Európának ezt a Bulgáriától Szerbiáig húzódó területét gyakran szokták Balkán-félszigetként is emlegetni. Dél-kelet Európa népessége meghaladja az 50 millió főt. Ezért könnyen érthető, hogy miért is van akkora jelentőssége, hogy mi történik a Balkánon. Hazánk számára különös jelentőséggel bír ennek a területnek a stabilitása, fejlődése, az itt élő népek együttműködése. Ezért kezdeményezte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Nyugat-balkáni országok Parlamenti elnökök konferenciájának összehívását.
A tanácskozás fő témája a Nyugat-balkáni országok EU integrációs folyamata és ezeknek az országoknak a NATO-val való együttműködése volt.
A konferenciát Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy „a közvetlenül az unió előtt álló eddigi legbonyolultabb balkáni kihívás Koszovó helyzetének alakulása és ennek hatása az unió közös külpolitikájára”.
Szili Katalin beszédében a közös uniós kül- és biztonságpolitika „szülőföldjének és katalizátorának” nevezte a Nyugat-Balkánt. A beszédben rámutatott arra is, hogy a térségben az eruroatlanti integráció minden formája megtalálható: vannak országok, amelyek már teljes jogú tagok, mások még csak a tárgyalások elején állnak. Szili Katalin fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy „tekintettel a pozitív tapasztalatokra, Magyarország kiemelten fontosnak tartja, hogy az unió tartsa továbbra is nyitva a maga kapuit. Az európai integrációra törekvő országok esetében az egyéni teljesítmények elve alapján valamennyi olyan országnak, amely teljesíti az unió követelményeit, idővel az unió teljes jogú tagjává kell válna”.
A magyar országgyűlés elnökének megnyitóját követően felolvasták Ljubisha Georgievski, a Macedón Köztársaság Parlamentje elnökének, „EU integrációs folyamatok a Nyugat-balkáni országokban” című előadását.
Az EU integrációs vitában felszólaltak Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Bulgária képviselőházainak vezetői és a megfigyelőként jelen lévő Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke is.
A konferencia második részében a NATO-val történő együttműködésről beszélt Jozefina Topalli, az Albán Parlament elnöke. Beszédében fontosnak tartotta annak hangsúlyozását, hogy országa hajlandó nagyon komoly gazdasági és közigazgatási reformokat végrehajtani a NATO- és EU-csatlakozás érdekében. Az albánok 95 százaléka támogatja a NATO-csatlakozást.
A tanácskozás sajtóértekezletén Oliver Dulic szerb házelnök hangsúlyozta, hogy a régió minden országa elsősorban gazdasági gondokkal küzd. Hozzátette, hogy ezek az országok azt remélik az euroatlanti integrációtól, hogy az a gazdasági mellett a biztonsági helyzetet is megerősíti. Oliver Dulic hangsúlyozta: szeretnék, ha a Nyugat-Balkán egy gazdasági térséggé alakulna és így lépne be az Európai Unióba.
Hasonlóan vélekedett Egeresi Sándor, Vajdaság Autonóm tartomány Képviselőházának alelnöke is.
Tudósítónk kérdésére elmondta, hogy komoly büszkeség töltötte el, hogy, ha csak megfigyelőként is, de részt vehetett ezen a tanácskozáson. Válaszában kiemelte, hogy „rendkívül sokat tanultunk ezen a Konferencián” A tartomány erőfeszítéseinek elismeréseként, áttörésnek értékelte, hogy a Vajdaság Autonóm tartomány Képviselőháza is meghívást kapott erre az eseményre. Egeresi Sándor azt hangsúlyozta, hogy megítélése szerint „ez a rendezvény nagyban erősítette a régiók közötti kapcsolatokat. S, bár a térség gazdasági kapcsolatai ma jobbak, mint a politikai kapcsolatok, ez a konferencia hozzájárult ahhoz, hogy a politikai és a gazdasági kapcsolatok egyaránt dinamikusan tudjanak fejlődni a régió országaiban”. – fejezte be tudósítónknak adott nyilatkozatát.
A magyar parlament európai ügyek bizottságának elnöke Eörsi Mátyás a konferencián azt hangsúlyozta, hogy abban a magyar parlamenti pártok egyetértenek, hogy Magyarországnak segítenie kell a térség országainak euroatlanti integrációját.
A konferencián világos kitűnt, hogy Magyarországnak továbbra is érdeke a nyugat-balkáni térség stabilitása és a magyar parlament nyitott a tapasztalatok átadására a kétoldalú kapcsolatokban.
Barát Tamás
