Öt nappal Jom Kippur után köszönt be Szukkot, a Sátorosünnep, amelyet az ideiglenes lakás, a Sátor, valamint a négy növényből álló csokor jellemez: Etrog, Luláv, Hádász és Árává, vagyis magyarul, Citrusgyümölcs (eszrig), pálmaág (Lülev), mirtuszág és szomorufüz.
A négy fajta, mondják a talmud nyomán a haszid bölcselők, a sokféle zsidót jelképezik. Van amelyiknek ize és jó szaga is van, van amely tetszetős, szép, de nincs ize, van amerlynek sz ize se szaga, stb. Amikor együtt vannak, egységben, egybekötve, akkor a jó tulajdonságok kiegészitik egymást és elleplezik a rosszakat.
Szukkot, az egyik zarándokünnep, az öröm ünnepe. Földmüvelő nép, örül amikor betakaritja a termést, amikor szabadon, félelem nélkül élhet és mehet fel Jeruzsálembe, a Szentélybe. Annakidején, a második Szentély idejében, Szukkotkor, 70 áldozatot mutattak be a világ népeinek békéjéért, mivel a prófája (Jesája) szerint a Szentély szent inspiráció forrása volt a világ népeinek.
Chág Száméách, kellemes és biztonságos ünnepeket kivánok galuti testvéreinknek.
N.K.
AZ UJ AMERIKAI IGAZSÁGÜGY-MINISZTER – ORTODOX ZSIDÓ
Az Egyesült államok legujabb szenzációja: a Bush elnök által most kinevezett uj Attorney General (aki Washingtonban az igazságügyminiszter feladatát tölti be), Michael B. Mukasey – egy ortodox, szombattartó zsidó.
A szfárádi származásu Mukasey, aki egy nyugdijas főbiró, a lemondott Alberto Gonzales szerepét tölti be. A kinevezést Bush azzal indokolta, hogy Mukasey „nyitott szemmel jár a világban és érzékeli azokat a veszélyeket, amelyek országunkat fenyegetik.”
Amikor Rudi Guliánit megválasztották, 1994-ben, New-York főpolgármesterének, ő meghivta barátját, Mukasey főbirót, iktassa be hivatalába. Kis probléma adódott, amikor kiderült hogy a beiktatási ünnepség szombatra van tervezve és a főbiró, lévén vallásos zsidó – nem utazik szombaton. Guliani megoldotta a „problémát” : áttette a beiktatást vasárnapra…
A Yeshiva World – a nagy amerikai jesivák honlapja – közli új bulletinjében, hogy Mukasey a Ramaz jesiva végzettje, 1959-ben , mig a felesége, Sosanna, a Rama nevü ortodox általános iskola tanárnője, illetve igazgatója, volt hosszu évekig. A Mukasey házaspár neves tagja a felső manhattani ortodox zsidó hitközségnek.
A honlap jelentéséhez fűzött olvasói vélemények eltérőek abban, „jó e a zsidóknak”, hogy egy ortodox zsidó ilyen magas poziciót tölt be.
„JOSZELE” MEGLÁTOGATTA NEW-YORKBAN EGYKORI FOGVATARTÓIT ÉS TÁNCRA PERDÜLT VELÜK…
Tudják Önök, kedves olvasóim, ki is az a Joszele? Ugy hogy nem tudják? Hát én elmesélem, ha addig is..
Sok-sok évvel ezelőtt (pontosabban 45) volt Izraelben egy nagy botrány, persze nem az első és nem is az utolsó. Egy ultra-ortodox nagypapa elraboltatta 6 éves fiu-unokáját, Joszele Suchmachert, akinek Oroszországból bevándorolt szülei nem voltak eléggé vallásosak – a nagyapa szemében. A gyereket elrejtették, ide-oda vitték, hogy a rendőrség ne találja meg – majd kiszöktették, Svájcon keresztül, Amerikába, kislánynak álcázva, hogy ott vallásos nevelést lapjon.
New-Yorkban, az ultra-ortodox szatmári közegben, Gertnerék – egy magyarszármazásu család – befogadták Joszelet, jiddisül beszéltek vele és megpróbálták átnevelni, a hely szellemében. Új nevet is adtak neki, Jánkele Frenkelnek hivták és intenziv chéder oktatást kapott, hogy behozza amivel el volt maradva.
Mivel az izraeli rendőrség csütörtököt mondott, Dávid ben-Gurion, az akkori miniszterelnök, utasitotta Iszer Hárélt, a S.B. (titkosszolgálat) legendás fönökét (aki Mármarosszigeten született), keritsék elő Joszelét „mindenáron”.
A S.B.nél – amely Eichmant is megtalálta és Izraelbe hozta – nem volt mese. Az akció szinte katonai jelleget öltött, végülis megtalálták a gyereket, hazahozták és visszaadták szüleinek. A nagyapa – Náchmán Starks (Breszlavi haszid, akit dutyiba zártak), oda volt, de nem tehetett semmit: az izraeli közvélemény a szülők mellett volt, elitélte a vallásos „gyermekrablókat” és a sajtó nem akart leszállni a mesterségesen szitott szenzációról. Felelős vallásos körök, rabbik, stb, elitélték a nagyapát, mivel az eset csak kárt okozott: a chilul Hásém (Isten nevének meggyalázása) mellett, semmi eredményt nem ért el sőt.
Az azóta eltelt évtizedekben szállóigévé vált az „Éjfó Joszele?!” (Hol a Joszele?) szlógen, amivel a vallásellenes körök akkoriban „politizáltak”, illetve uszitottak a vallásosok ellen. Joszele fölnőtt, a valláshoz semmi köze, családott alapitott, nagyapja meghalt és az eset feledésbe merült volna, ha nemrég egyik izraeli lap nem eleveniti fel a sztorit, mégpedig egyedi szemszögből: kiderült, hogy
egy amerikai ortodox hetilap kezdeményezésére, Joszéf Suchmacher (ma 56 éves) és neje New-Yorkba érkeztek, hogy „kibéküljenek” az őt annakidjén befoga családdal. Gyakorlatilag a 89,éves Gertner nénivel és fiaival. Az idős hölgy ma Monseyben él, de fiai new-Yorkban, egyikük abban a házban ahol annakidején Joszelét tartották.
A találkozás nagyon jó, ünnepélyes hangulatban zajlott le és Joszele táncra perdült a néni egyik fiával, Chájim Eliezer Gertnerrel. Joszele a találkozó tiszteletére kipát öltött és a Gertner család két ezüst gyertyatartót ajándékozott feleségének. Még mindig élteti őket a remény hogy Joszele egyszer vallásos lesz – mondja a hetilap szerkesztője, aki Joszele Suchmachert most New-Yorkba hozta…
Rabbik-akik-nem-rabbik – az izraeli tábori rabbinátuson
„MEGTÉRT” TISZT FORRADALMASITJA
A LEGENDÁS GÓREN FÖRABBI ÖRÖKÉT
Izraelben, kikiáltása óta, vagyis hatvan éve, létezik és müködik a hadseregen belül, egy tábori főrabbinátus, melynek feladata elrendezni az ármádia és a halacha között felmerülő nézeteltéréseket, ellentéteket.
Ez, ellentétben más hadseregekkel, ahol a tábori papok és rabbik a vallásos katonák lelki-szellemi igényeit vannak hivatva kielégiteni – nem (csak) ezzel foglalkozik. A zsidó hadsereg teljes egészében zsidó jellegü, szombatot tart és kósert eszik és egy sor más kérdésben is – mint a hősi halottak azonositása, temetése valamint a feleségek özveggyé nyilvánitása, stb – szintén a halacha (zsidó törvény) alapján áll.
Az első országos tábori főrabbi, Slomó Góren tábornok, a Tóra nagyjai közé tartozott és halachikus kérdésekben sokan (bár nem mindenki) szavait mérvadónak tartották. Ő volt az aki ellenezte annakidején a külön vallásos egységek létesitését, azzal érvelvén, hogy a zsidó hadseregben a halacha mindenkit kötelez egy alapvető szinten – nemcsak a vallásosokat. Igy minden alakulatnál zsinagóga van, a zsidó ünnepeket megűlik és nem egy katona mondhatja el hogy életében az első „szédert” a hadseregben ismerte meg. A vallási jogok és kötelességek a legfelsőbb parancsokban is emlitve vannak sőt ott gyökereznek. Ha egy vallásos katonait jogait megsértik – panaszt tehet a hadosztály parancsnoknál is.
A Górent követő tábori főrabbik is ezen az ösvényen haladtak. Az elmult húsz évben, Gád Návon tábornok alatt, aki a harmadik tábori főrabbi volt – minden egységnél rabbi képzettségü egyén müködött, akihet minden katona, minden vallási kérdésben fordulhatott.
Győkeres változás csak most, az ötödik főrabbi alatt, állott be. A jelenlegi tábori főrabbi, Ávicháj Ronesky ezredes, maga szekuláris családban nőtt fel és szolgált éveken keresztül a hadseregben – különbözö harci feladatokat betöltve. Később „megtért”, feleségével együtt és vallási tanulmányokat folytatott. Ő az első aki nem rabbiként került a tábori rabbinátus élére és „ez meg is látszik” – mondják a vallásos katonák, akik érzékelik a különbséget. Ronesky a hangsulyt a harcászatra forditja, szerinte a rabbiknak fontosabb a fegyverforgatást elsajátitani, mint a halachát. Igy, a nemrég befejezett tábori-rabbi-képző kurzuson 120 „rabbit” avattak fel, akik nagyrészének nincs rabbinikus képesitése (Szmichá), de Ronesky szerint „jól ismerik a terepet és jó katonák”.
Vallásos körök szerint a dolognak messzemenő következményei lesznek és „nincs messze a nap,amikor a tábori rabbinátus csak lelkesitő beszédekkel fog foglalni, de vallásos katonának nem lesz módjában a hadseregben kósert enni” – mondják a helyzet ismerői.
Ha ez igy lesz, a dolog hasonlitani fog a jelenlegi magyar hadsereg „rabbinátusára”, bár ott tábornokok vannak, de zsidók nincsenek. Itt a helyzet forditott lesz…
PERESZ TEOLÓGIAI DISZKUSSIÓJA A PÁPÁVAL
Simon Peresz, Izrael államelnöke, hivatalos római látogatása során, találkozott 16. Benedek pápával, akivel többek között teológiai eszmecserét folytatott. Peresz felkérte a pápát, vesse latba befolyását az elrabolt izraeli katonák szabadon bocsátására, amit a pápa megigért. Ugyancsaka megismételte az izraeli államfő a pápa meghivását izraeli látogatásra. Erre valószinüleg a következő husvétkor kerül sor.
A Szochnut által hozott orosz „zsidó” bevándorlók okozta „meglepetés”:
TÖBBTUCAT FIATAL POGROMISTA NEÓ-NÁCI IZRAELBEN
A figyelmeztetés ott volt a falon, de senki nem akarta elolvasni (talán azért mert a bibliai mene-tekel arameus nyelven van irva). Amikor leomlottak a bolsevista elnyomás falai és a zsidók szabadon jöhettek, a Szochnut nem elégedett meg azzal, hogy zsidókat hozzon Izraelbe. A hirhedt , szándékosan elfuserált Hazatérési Törvény megnyitotta a zsilipeket orosz-ukrán, stb, pravoszlávok felé is, akik anyagi helyzetükön akartak Izraelben javitani. Ehhez csak egy állitólagos zsidó nagyapa volt szükséges, ami vagy volt, vagy könnyen lehetett hamitistani.
Az eredmény: több mint fél millió pravoszláv gój Izraelben akiknek az égvilágon semmi közük sem a zsidósághoz, sem a zsidó Államhoz. Ha ez, mint egy ketyegő bomba, nem volna elég, a napokban robbant ki a nagy botrány ami sokkirozta, mind Izraelt mind a zsidó világot: neó-náci vandálok Izraelben!
Eddig már nyolc fiatal bőrfejü van letartóztatásban és készül ellenük a vádirat, de a rendőrség több tucatról tud. Ezek vallásos kinézésü zsidókat ütlegeltek nyilt utcán, hitlerista jelszavakat hangoztattak, drog-függőket kinoztak és horogkereszteket rajzoltak zsinagógák falára, valamint zsidó vallási kegyszereket szentségtelenitettek meg. Először, évekkel ezelőtt történt ez Petách-Tikván, majd rechovoton, ahol fiatal bőrfejü „oroszok” vallásos iskolák diákjaira uszitották kutyáikat. Akkor eltussolták ezt, de ma már nem lehet elhallgatni.
A letartóztatott fiatalok szülei, „nem tudtak semmiről”, „meg vannak rendülve”, de vannak akik a befogadó szerveket hibáztatják: a „gyerekek” idegennek érzik magukat, nem kaptak eleget az államtól…
Rabbik és vallási vezetők évtizedek óta hangsulyozzák a Hazatérési Törvényben rejlő veszélyeket. Az idehozott ötödik hadoszlop, a Szochnut „bölcsességének” gyümölcse, most megbosszulja magát. Neó-Nácik Izraelben – mondja a világ – akkor mit akartok a magyaroktól, a szlovákoktól, az osztrák fasisztáktól?
Akinek van válasza erre – álljon elő és válaszoljon.
MIKOR LÉP ÉLETBE AZ ÉLETBIZOSITÁS?
Érdekes biztositási pert tárgyalt a napokban a tel-avivi biróság. Egy autószerencsétlenség következtében a biztositott kérte, hogy kártalanitsák őt, autóját ért baleset okozta kárért, aminek javitása ennyi és ennyibe került. A biztositó tagadta hogy fizetnie kellene és azzal érvelt hogy a biztositott szombattartó (somér sábbát) alapon van bebiztositva, ami azt jelenti hogy szombat és ünnepnapokon nem használja autóját. Ha mégis – a biztósitó nem köteles fizetni, ha történik valami.
Nos a baleset az elmult Sávuot (Pünkösd) ünnep estéjén történt – 19 óra 20 perckor – amikor az ünnep még nem ment ki, és ezért a bizositó nem köteles fizetni. A kárvallott azzal érvelt, hogy a halachikus gyakorlat szerint a szombat, illetve ünnep, akkor is „kimentnek” tekinthető, ha három csillag látszik az égen, vagyis jogosan utazott és jár neki a kártalanitás.
Itélet egyelőre nincs.
KI AKARJA AZ ANYAMADARAT ELKÜLDENI…?
Egyike a 613 micvának az anyamadár elküldése, amikor valaki madárfészket talál és a fiókákat vagy a tojásokat el akarja venni. Ne tegye ezt az anyamadár szeme láttára, mert ezzel fájdalmat okoz neki és a Tóra tiltja az állatkinzást.
A parancsolat, amely a Tórában, Ki Técé szakaszában található (5.Mózes, 22, 6-7) – a gyakorlatban alig teljesithető. Sőt a Halacha előirja, hogy a teljesités csak akkor érvényes, ha valaki véletlenül rátalál egy madárfészekre, a szabadban, az erdőben, de nem ha valaki ezt előkésziti, „megrendezi”.
Mégis vannak odaadó zsidók akik mindent megtesznek sőt anyagi áldozattól sem riadnak vissza . hogy a micvát, melynek neve „Siluách Hákén” (az anyamadár elhessegetése) teljesithessék. Annál is inkább, mert vannak akik hisznek benne, hogy ez a micva csodákat müvel: hosszu ideje meddő asszonyok szülnek általa…
Ez a háttere annak a new-yorki (betért) zsidónak, aki reb Áron Gitsell névre hallgat. Az illető Crownheights negyedben lakik és foglalkozása: a város alkalmazásában az utcákat járja és autóra szerelt emelődarú segitségével a fákat szabaditja meg fölösleges ágaiktól. Ebben a minőségében Gitsell ismeri a helyeket ahol madarak fészkelnek és az érdeklődőket oda irányitja. Van hogy listáján több tucat előjegyzés szerepel, de ha egy meddő asszony kéri, tegye lehetővé számára a micva betartását – ezesetben reb Áron megértő és módositja a sorrendet. Arról nem szól a fáma, mennyibe kerül a micva, de lehet hogy maga Gitsell ezt micvából csinálja és nem fogad el pénzt érte…
MAGYARORSZÁGON VÉGZETT ORVOSTANHALLGATOK
ÜNNEPI ESTJE TEL-AVIVBAN RASKIN RABBI TISZTELETÉRE
A Magyarországon müködő chábád küldöttség egyik tagja, a fiatal Smuél Raskin rabbi, főleg a pesten tanuló izraeli diákokkal foglalkozik. Nemrég speciális zsinagógát is nyitottak az „Izraeliek”nek, a Károly körút 20 alatt, ahol héber nyelven, izraeli ritusban folyik az ima és egyéb szellemi tevékenység. Ott imádkoznak izraeli üzletemberek, küldöttek és túristák is.
Raskin kapcsolata az izraeli diákokkal közismert. Az idegen városban, idegen nyelven tanuló diákoknak, szellemi felüdülést, egyfajta oázist jelent a pesti Chábád kirendeltség. Ezért nem meglepő, hogy Pesten végzett izraeli orvostanhallgatók egy csoportja nemrég fogadást rendezett egy tel-avivi vendéglőben a hazalátogató Raskin rabbi tiszteletére (lásd képünket).
A fogadáson, az egyik friss doktor a pesti chábádot dicsérve, azt mondta, hogy „a nagykövetség az nagykövetség, de a chábád az igazi nagykövetség!”
VADDISZNÓVADÁSZAT A TEMETŐBEN
Egy zsidó temető nem a legmegfelelőbb hely a …vadászatra. Ha valahol idegenek csinálnának ezt – biztos hogy antiszemitizmust kiáltanánk.
Azonban – ahogy a közmondás tartja – szükség törvényt bont. A cfáti temetőben nemrég észlelték a felelősök, hogy az ősi sirok között, éjszakánként vaddisznók garázdálkodnak. Miután semmi nem használt, semmivel nem tudták a hivatlan vendégeket elrettenteni – meghivtak egy hivatásos vaddisznó-vadászt, aki akcióba lépett, amely máris eredményes volt és a hivatlan vendégek egyre ritkábbak a cfáti temetőben.
A régi Izraelben, vagyis a cionizmus előtt, Cfát egyik e volt a négy „Szent város”nak, Jeruzsálemmel, Hebronnal és Tibériással együtt.
EGY FURCSA SZERZET(ES)
EGY ARGENTINAI BENCÉS KOLOSTORBÓL
A JERUZSÁLEMI HASZID IMAHÁZIG. . .
Ritka de szép – vagy ritkaszép, ahogy tetszik – az argentinai Justo Jorge Calderon bencés szerzetes esete a zsidósággal. Aki látja az embert – tesség megtekinteni fotóját – nem igen hisz a szemének. Ha az apátja, illetve a kolostosfönöke látná – azt hinné hogy tévedés áldozata.
Többéves kolostori remeteség után – amit főleg hallgatással és elmélkedéssel töltött el – a hivő katolikus családból származó Justo Jorge elkezdett érdeklődni a héber nyelv iránt és innen jutott el, kerülő utakon a zsidósághoz. Most hogy jeruzsálemben egy kis haszid imaház gábbeja és három gyerek apja – Áháron Calderon elmondja a Jeruzalem Post magazinjának, mi volt az a töréspont, ahol észlelte, hogy a zsidóság az igazi. Egyszer bement hivatlanul a kolostorfőnők szonájába és ott találta elmélyedve egy hébernyelvü Bibliában. Ezt megelőzően talált a könyvtárban egy héber és spanyol nyelvü haggadát, amit egy ültében elolvasott. Főleg az ragadta meg – mondja – hogy a zsidók, a Haggada végén kinyilatkoztatják, hogy „Jövőre Jeruzsálemben”. Ebből arra következtetett, hogy a zsidóság egy élő dolog, nem a multé, ahogy a katolikusok tanitják.
Ez olyan hatással volt rá, hogy elhagyta a kolostort és kezdett érdeklődni a zsidóság iránt. Olvasott, érdeklődött, elkezdett tanulni egy reform-zsidó betérésre előkészitő osztályban, amit rövidesen bezártak, financiális nehézségek miatt. Ekkor találkozott egy helyi Chábád küldöttel, aki megpróbálta lebeszélni: minek neked zsidónak lenni? Ez nehéz, sok micva van. Jó ember lehetsz és a menyországba kerülsz a Noachiták hét micvájával! – mondta de ez csak növelte a volt szerzetes akaratát betérni.
Elöször is Izraelbe akart menni, de nem volt pénze, mivel havi keresete mint betegápoló nem haladta meg a 200 dollárt. Itt egy haszidis csoda történt – mondja Áháron Calderon, aki ma a jeruzsálemi haszid Sztropkovi stibl gabbeja – városomban sorsolást rendeztek amelyben a főnyeremény egy betegszállitó ambulance volt. Vettem egy sorsjegyet, megnyertem a főnyereményt, eladtam az autót és máris Jeruzsálemben voltam.
Ennekutána részletesen elmondja betérése történetét, majd azt hogy édesanyja ugyan őrült a fordulatnak („mivel három unokával ajándékoztam meg”) de rokonai Argentinában azt mondták neki: ha zsidó lettél, ne gyere többé hozzánk.
Felesége egy Oroszországból allijázott zsidó nő. A sors fintora – mondja a volt szerzetes – hogy az anyósom megismerkedett Jeruzsálemben orosz ortodox misszionáriusokkal és felvette vallásukat, a pravoszláv vallást.
ZSIDÓ VILÁGHIRADÓ – NAFTALI KRAUS –
