XVI. Benedek pápa szombaton élesen bírálta az Európai Uniót amiatt, hogy az alapításának 50. évfordulójára emlékező nyilatkozatokban, beleértve a Berlini Nyilatkozatot is, nem tesznek említést Istenről és Európa keresztény gyökereiről.
Európai püspökök előtt elhangzott kemény hangú beszédében a római katolikus egyház feje úgy vélekedett, hogy Európa önmagát tagadja meg, amikor megfeledkezik Istenről és keresztény gyökereiről, ezzel pedig saját identitásában kételkedik, ami veszélybe sodorhatja az unió fellendülését.
„Nem gondolhatunk egy igazi közös európai ház építésére, miközben nem törődünk kontinensünk népeinek tulajdon identitásával egy történelmi, kulturális és erkölcsi identitással, olyan értékek együttesével, amelyet a kereszténység segített összekovácsolni” – mondta a pápa az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) által rendezett ünnepi kongresszus részvevőit fogadva.
A kereszténységnek ily módon nem csak történelmi, de „alapító” szerepe is van – tette hozzá XVI. Benedek.
„Ezeknek az értékeknek, amelyek a kontinens lelkét fejezik ki, fenn kell maradniuk Európában a harmadik évezredben is”, ha azt szeretné, hogy továbbra is példaként álljon a világ előtt – hangoztatta.
„Ha a Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából az unió kormányai +közeledni+ kívánnak polgáraikhoz, hogyan rekeszthetik ki az európai identitás egy olyan lényegi elemét, mint a kereszténység, amellyel a polgárok nagy többsége továbbra is azonosítja magát?” – tette fel a kérdést a pápa.
XVI. Benedek pellengérre állította Európa „hitehagyásának különös formáját” is, utalva arra, hogy miközben „értékközösségként” szeretne megjelenni, „úgy tűnik, egyre gyakrabban vonja kétségbe az egyetemes és abszolút értékek létezését”.
Az Európai Unióval szemben kritikus beszédében, amelyben elismerően szólt a gazdasági sikerekről és a kontinens keleti és nyugati része közötti „kibékülésről”, XVI. Benedek úgy vélte: már „csaknem azt gondolhatjuk, hogy Európa elveszti hitét saját jövőjében”.
A pápa kitért Európa demográfiai súlyának a csökkenésére is. „Demográfiai szempontból, sajnos meg kell állapítani, hogy Európa olyan úton indult el, amely oda vezethet, hogy búcsút kell vennie a történelemtől” – jelentette ki.
Felemelte szavát a környezetvédelem és a – megfogalmazása szerint „megfáradtan” előrehaladó – társadalmi szolidaritás érdekében is. Nagyobb egyensúlyt szorgalmazott Európa gazdasági és szociális dimenziói között. Olyan politikát tartott fontosnak, amely egyrészt gondoskodik a jólétről és a versenyképesség növekedéséről, másrészt figyelembe veszi a szegények várakozásait is.
BreuerPress-info
„Nem gondolhatunk egy igazi közös európai ház építésére, miközben nem törődünk kontinensünk népeinek tulajdon identitásával egy történelmi, kulturális és erkölcsi identitással, olyan értékek együttesével, amelyet a kereszténység segített összekovácsolni” – mondta a pápa az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) által rendezett ünnepi kongresszus részvevőit fogadva.
A kereszténységnek ily módon nem csak történelmi, de „alapító” szerepe is van – tette hozzá XVI. Benedek.
„Ezeknek az értékeknek, amelyek a kontinens lelkét fejezik ki, fenn kell maradniuk Európában a harmadik évezredben is”, ha azt szeretné, hogy továbbra is példaként álljon a világ előtt – hangoztatta.
„Ha a Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából az unió kormányai +közeledni+ kívánnak polgáraikhoz, hogyan rekeszthetik ki az európai identitás egy olyan lényegi elemét, mint a kereszténység, amellyel a polgárok nagy többsége továbbra is azonosítja magát?” – tette fel a kérdést a pápa.
XVI. Benedek pellengérre állította Európa „hitehagyásának különös formáját” is, utalva arra, hogy miközben „értékközösségként” szeretne megjelenni, „úgy tűnik, egyre gyakrabban vonja kétségbe az egyetemes és abszolút értékek létezését”.
Az Európai Unióval szemben kritikus beszédében, amelyben elismerően szólt a gazdasági sikerekről és a kontinens keleti és nyugati része közötti „kibékülésről”, XVI. Benedek úgy vélte: már „csaknem azt gondolhatjuk, hogy Európa elveszti hitét saját jövőjében”.
A pápa kitért Európa demográfiai súlyának a csökkenésére is. „Demográfiai szempontból, sajnos meg kell állapítani, hogy Európa olyan úton indult el, amely oda vezethet, hogy búcsút kell vennie a történelemtől” – jelentette ki.
Felemelte szavát a környezetvédelem és a – megfogalmazása szerint „megfáradtan” előrehaladó – társadalmi szolidaritás érdekében is. Nagyobb egyensúlyt szorgalmazott Európa gazdasági és szociális dimenziói között. Olyan politikát tartott fontosnak, amely egyrészt gondoskodik a jólétről és a versenyképesség növekedéséről, másrészt figyelembe veszi a szegények várakozásait is.
BreuerPress-info
