A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány megemlékezést tartott a svéd diplomata eltűnésének 62. évfordulóján, szerdán Budapesten, a Raoul Wallenberg utca és a Pozsonyi út sarkánál lévő emléktáblánál.
Kaiser György, az egyesület elnöke az emléktábla előtt elmondta, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomataként tetteivel egyfajta magyar nemzeti ellenállást pótolt.
Hozzátette: „Ez az ember definiálta a humanista hős alakját. Bár az emberek puszta megmentésénél továbbment, hisz gyógyszereket és élelmet is szerzett a szerencsétleneknek”.
Az egyesület elnöke emlékeztetett rá, hogy Wallenberget 1945. január 17-én látták utoljára Budapesten, ezért emlékeznek éppen ma a több tízezer üldözött zsidó életét megmentő diplomatára.
A megemlékezésen részt vett Juliusz Janusz apostoli nuncius és David Admon, Izrael állam nagykövete is.
A svéd diplomata 1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, azonban oda soha nem érkezett meg. Feltételezések szerint sofőrjével együtt a Szovjetunióba hurcolták.
Halálának helye és időpontja vitatott. Egy börtönorvos feljegyzése szerint 1947. július 17-én halt meg Moszkvában. A sorsának alakulását hitelesen nyomon követő Wallenberg-dosszié máig lezáratlan.
BPI-info
Hozzátette: „Ez az ember definiálta a humanista hős alakját. Bár az emberek puszta megmentésénél továbbment, hisz gyógyszereket és élelmet is szerzett a szerencsétleneknek”.
Az egyesület elnöke emlékeztetett rá, hogy Wallenberget 1945. január 17-én látták utoljára Budapesten, ezért emlékeznek éppen ma a több tízezer üldözött zsidó életét megmentő diplomatára.
A megemlékezésen részt vett Juliusz Janusz apostoli nuncius és David Admon, Izrael állam nagykövete is.
A svéd diplomata 1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, azonban oda soha nem érkezett meg. Feltételezések szerint sofőrjével együtt a Szovjetunióba hurcolták.
Halálának helye és időpontja vitatott. Egy börtönorvos feljegyzése szerint 1947. július 17-én halt meg Moszkvában. A sorsának alakulását hitelesen nyomon követő Wallenberg-dosszié máig lezáratlan.
BPI-info
