A Széfer Jecirá, az Alkotás Könyve (a kabbala elmélete és gyakorlata) az ősi tudás egy olyan ritkaságszámba menő, írásba öltött formája, amely évszázadokon, sőt évezredeken át csak a kiválasztottak körében és szájról szájra történő személyes tanítással került átadásra.
Ez a magyarázata annak, hogy számos változata forgott közkézen. Néhány változatról sejthetjük, hogy tudatosan tartalmaz különbségeket a többi verzióhoz képest, talán abból a célból, hogy ne legyen sokak számára hozzáférhető mindaz, amely bármely halandót képessé tehet a teremtésre, pontosabban a már meglévő anyagból történő – és szellemből való – alkotó formálás művészetére. Ha az eredetit leginkább megközelítő óhéber szöveg tömörségét, nyelvezetét, mondanivalóját, stílusát közelebbről megvizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy ennek a kabbalisták idejében „felkapott” és írásban rögzített zsidó forrásműnek eredeti alkotói jóval a bibliai kort megelőzően, a hindu tudást hordozó vallási szövegek íróival, a Védákkal egyidősek.
Miért érdekes ez a kötet?
– Magyarázatot kapunk belőle többek között a tér, idő és szellem viszonyára, az univerzum felépítésére.
– Megtudhatjuk milyen tudatállapotokat jelöl a Bölcsesség 32 útja, miért „mesterszámok” az 1, 2, 3, 7 és 12?
– Világossá válik a kabbalista életfa szimbóluma mögötti eredeti tartalom, a szefirotok valós jelentése és jelentősége.
– Megtaláljuk a matematika, számmisztika (numerológia), asztrológia, homeopátiás természetgyógyászat, nyelvészet gyökereit is, de a sort tovább folytathatnánk. Ugyanígy minden ma ismert hitvilág és vallás tanainak egységes előzményrendszerét is felismerhetjük benne.
– A számok és betűjelek hatalma és ereje precíz filozofikus és matematikai elvontsággal, ám egyúttal gyakorlati alkalmazhatóságuk illusztrációival jelenik meg.
– A polaritás fogalma vagy a négy alapelem működési mechanizmusa is új értelmet nyer.
– Konkrét és teljes meditációs gyakorlatokkal lehetünk gazdagabbak, melyek eredményeképpen nem kevesebbre tehetünk szert, mint a teremtő formálás képességére.
A Széfer Jecírá 1500 soros szövegét Aryeh Kaplan (Amerikában élő, Izraelben tanult fizikus, zsidó rabbi és Tóra-szakértő) magyarázatai teszik teljessé és mindenki számára érthetővé.
„A Kabbala legrégebbi, legmisztikusabb és leginkább ellentmondásos részeként a Széfer Jecírára a szakértők úgy tekintenek, mint a teremtést elvont módon leíró metaforák együttesére.
Héber betűk és az élet alapját jelentő elemek közötti közvetlen kapcsolat felfedezése azt sugallja, hogy a Széfer Jecírá valójában egy pontos beszámoló arról, hogyan teremtette Isten az univerzumot, a világot és testünket, saját nevének betűit használva közben.
A Kabbala ősi Teremtés könyvében, a Széfer Jecírában számos helyen találunk utalásokat egy univerzális kulcsra, mely nem kevesebbre adja meg a rég elfeledett választ, mint hogy ki volt a Teremtő és hogyan keletkezett fajunk.
Legalább 1000 évvel megelőzve az azt igazoló modern tudományt.
A mindössze 1500 sorból álló szöveg párját ritkító részletességgel tárja elénk a kozmosz és testünk születését és az ahhoz vezető eseményeket.
Az univerzum teremtéséről és az emberiség eredetéről nagy részletességgel számol be a héber teremtő Formálás Könyve, a Széfer Jecírá. A ma is hozzáférhető könyv a maga teljességében részletes leírással szolgál arról, miként teremtette egy felsőbb hatalom univerzumunkat és világunkat.”
Most a Stratégiakutató Intézet a Metaelméleti könyvek sorozat harmadik köteteként jelentette meg ezt az egyedülálló alkotást, magyar nyelven elsőként.
Fordította: Miski Zoltán, Dienes István, D. Nagy Erika Lektor, szerkesztő: Babits Antal
Kérdések a Széfer Jecíráról?
(a kötet hátsó borítóján olvasható ismertetés)
A Széfer Jecírát, a rejtett tekercset, az „isteni titkot” még mindig csak felszínesen ismerjük?
Aryeh Kaplan fizikus és ortodox rabbi könyve az egyik olyan – magas rendű – értelmezés, amely a titkok óvatos felfedését és a titkok nagyon szigorú alkalmazását segítheti?
A Széfer Jecírá és számos variációja bepillantást enged-e az ősi, még a talmudi időszak előtti tudásba, amelyet sok századon keresztül csak a beavatott (mindenekelőtt bűntelen) tanítványok ismerhettek meg?
A Széfer Jecirá a legrégebbi és a legtisztább európai, vagy akár univerzális vallási hagyomány misztikus szövege?
A Széfer Jecírá egyszerre filozófia, meditációs útmutató és a természeti jelenségeket megváltoztató mágikus módszer?
A kabbala szefirot rendszere nem más, mint a hipertér, az ötdimenziós folytonosság elmélete?
A Széfer Jecírá eredeti szövegét feltehetően az az Ábrahám pátriárka írta (az időszámítás előtti 18 században), aki három vallás, a judaizmus, a kereszténység és a mohamedánizmus atya? A Széfer Jecírá legalább három világvallás egyik közös gyökerét ismerteti meg velünk?
A Széfer Jecírá nem csak egy időben keletkezett a Védákkal, hanem a Védákkal (az ősi védikus csillagászat szent irataival, például Páráshara Hóra-Sásztrajával, Patandzsali Jóga-szútráival, illetve Maharasi Dzsámini Karmamimámsza-szútráival) nagyon azonos tudást és jóga gyakorlatokat tanít?
És mit vitt tovább a Széfer Jecíra az ősi egyiptomi titkos tudásokból?
Múlhatatlan feladat, hogy a kabbala a judaizmus önazonosságának elválaszthatatlan része legyen, s a nyugati kereszténység végleg befogadja? És mit tegyen az európai tudomány: utasítsa el vagy legalább tanulmányozásra érdemesnek tartsa?
Abrahám és utódai valóban teremtettek embereket (gólemeket), állatokat, fákat vagy „csak” a lelkeket formálták át a Széfer Jecírá erőivel? Ez azonos avval a tudat- és tudásállapotnak a használatával, amelynek révén például a tibeti avatárok képesek voltak megismételték fizikai-lelki testük másolatának létrehozásával?
Vagy a kabbalisták „minimum” a hangokkal gyógyítani tudtak?
A Széfer Jecírá minden modern-posztmodern tudományt megelőlegezve (és máig megelőzve) egységes rendszerben mutatja be a harminckét tudatállapotot (bölcsesség-ösvényt)?
A Széfer Jecírát és Kaplan könyvét tekinthetjük úgy, mint az ősi metafilozófiát és univerzális jogát?
A Széfer Jecírát és Kaplan értelmezését érdemes többször, lassan végigolvasni? Ezt a bölcsességet tekintsük szentnek, és ne akarjuk alacsony rendű célok szolgálatába állítani?
Varga Csaba
