Faludy György halálával nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar közélet is szegényeb lett – írta Gyurcsány Ferenc kormányfő az MTI-hez eljuttatott megemlékezésében.
A magyar irodalom doyenjét pénteken, otthonában érte a halál. Temetése szeptember 9-én, 16 órakor lesz Budapesten, a Fiumei úti sírkertben – közölte Faludy-Kovács Fanny. A költőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.
„Kivételes sorsú, kivételes tehetségű művész volt, akinek az élettörténete megannyi ponton kapcsolódik össze a 20. század zaklatott magyar történelmével, és aki nélkül a 20. századi magyar költészet történetét lehetetlenség volna megírni” – mutatott rá a miniszterelnök közleményében.
A Faludy György elvesztése feletti gyászban és fájdalomban osztoztak parlamenti pártok is. „A magyar liberálisok most egy emberként gyászolják a költőt” – közölte az SZDSZ. A szabad demokraták Faludy életműve és személyes példamutatása miatt is úgy gondolják: a nemzet halottjának kell őt tekinteni.
„Faludy György számunkra különösen fontos. Élete a szabadság szeretetéről, a diktatúrák és az elnyomás elleni harcról is szólt. Sokat tanultunk helytállásából, életszemléletéből, és most szomorú veszteségként éljük meg a nagy humanista halálát” – olvasható a közleményben.
„A művész, aki évtizedeken át hazájától távol kényszerült élni, a magyar líra egyik legnagyobb alakja volt” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fidesz-frakció.
Az MSZP képviselőcsoportja a megemlékezésében azt hangsúlyozta, hogy Faludy György halála az egész magyar nemzet, a magyar kultúra vesztesége.
Faludy György pályatársai a saját életútjukra gyakorolt hatásáról is vallottak szombaton az MTI-nek.
A 97 éves Fejtő Ferenc arra emlékezett, hogy ő maga annak idején az elsők között gratulálhatott Faludynak a Villon-fordításokért, s fiatal kritikusként módjában állt költői kvalitásait elismerni egy 1937-ben kiadott antológia előszavában, amelyben a magyar költészet akkori ifjú titánjai mutatkoztak be.
„Faludy különleges jelenség volt a magyar irodalomban, leginkább Szomory Dezsőhöz hasonlíthatnám a régiek közül, akinek ugyancsak különösen nagy sikere volt a női olvasók körében” – helyezte el Faludyt a magyar költők sorában Fejtő Ferenc.
Amit legjobban becsültem benne a képzelőtehetségén kívül, az az élete végéig egészségesen maradt humora volt. Szórakoztatni akart, ugyanakkor tehetsége volt a szórakozás művészetéhez – mondta Fejtő Ferenc Párizsban élő történész, kritikus, esszéista, akit budapesti tartózkodása során ért Faludy György halálhíre.
Nádas Péter író arról beszélt, hogy Faludy Györgynek gazdag, fájdalmakkal és küzdelmekkel teli élete volt; „a XX. század egyik nagy mesélője” egy terjedelmes, forrásértékű életművet hagyott hátra – hangsúlyozta.
A magyar nyelven írt költemények között mindig lesznek Faludy György-sorok, versek, és ezt úgy hívják: halhatatlanság – mondta Gyurkovics Tibor író, a Magyar Írók Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy kamaszkorában Faludy volt a kedvence.
„Hogy ez a csúf rendszerváltás hogyan szabdalta fel az irodalmi frontokat, az ma már engem nem érdekel” – szögezte le Gyurkovics Tibor, aki irodalmilag, költőileg a legkedvesebb embernek nevezte Faludyt, költői nyelvhasználatát pedig „fanyar, pikáns, szeszes, erős” jelzőkkel írta le.
„Azon ritka magyar poéták közé tartozott, aki bátor volt, ha kellett, az igazságtalanságig bátor” – hangsúlyozta Gyurkovics Tibor.
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnökének szavai szerint nagyon nagy személyiség és nagyon nagy költő ment el, akit sokáig fogunk gyászolni és hiányolni.
Felidézte, hogy az idei erdélyi írótáborban 1956-tal kapcsolatban is emlegették Faludy Györgyöt, akiről mindig azt hitték, hogy örök életű.
A költő verseit csaknem négy évtizede előadó Hobó elhunyt barátjára emlékezve elmondta, Faludy György volt az, aki miatt 12 évesen a költészet felé fordult. Igaz, hogy csak 1988 óta ismerhette őt személyesen, de Haláltánc című versének élménye végigkísérte egész eddigi életét – mondta.
A költő fiatalabb korosztályokhoz való viszonyáról szólva azt mondta: „Gyurka bácsi” ugyan már benne volt a korban, ám ez az ő esetében nem számított semmit.
A barátságot igazán komolyan gondolta, érdeklődésével, tiszteletével pedig lefegyverezte az embert – tette hozzá.
Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1938-ban, felismerve, merre tart a lassan fasizálódó ország, Franciaországba emigrált. Onnan a német megszállás után Marokkóba menekült, majd 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba.
A II. világháború után hazatért Magyarországra. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a recski munkatáborba vitték. A tábor felszámolása után 1953-ban szabadult ki.
Az 1956-os forradalom után ismét az emigrációt választotta. Londonban, Firenzében, majd Máltán élt, később Torontóba költözött. Az 1989-es rendszerváltás után jött vissza Magyarországra.
A költőt 1991-ben a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével, 1993-ban Budapest Főváros Díszpolgára címmel, 1994-ben Kossuth-díjjal, 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal, 2000-ben Aranytollal tüntették ki.
Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek és a Jegyzetek a kor margójára.
Legújabb kötete, A Pokol tornácán hétfői budapesti bemutatóját már nem érhette meg. Új könyve a Pokolbeli víg napjaim és a Pokolbeli napjaim után című köteteinek folytatása.
BPI-info
„Kivételes sorsú, kivételes tehetségű művész volt, akinek az élettörténete megannyi ponton kapcsolódik össze a 20. század zaklatott magyar történelmével, és aki nélkül a 20. századi magyar költészet történetét lehetetlenség volna megírni” – mutatott rá a miniszterelnök közleményében.
A Faludy György elvesztése feletti gyászban és fájdalomban osztoztak parlamenti pártok is. „A magyar liberálisok most egy emberként gyászolják a költőt” – közölte az SZDSZ. A szabad demokraták Faludy életműve és személyes példamutatása miatt is úgy gondolják: a nemzet halottjának kell őt tekinteni.
„Faludy György számunkra különösen fontos. Élete a szabadság szeretetéről, a diktatúrák és az elnyomás elleni harcról is szólt. Sokat tanultunk helytállásából, életszemléletéből, és most szomorú veszteségként éljük meg a nagy humanista halálát” – olvasható a közleményben.
„A művész, aki évtizedeken át hazájától távol kényszerült élni, a magyar líra egyik legnagyobb alakja volt” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fidesz-frakció.
Az MSZP képviselőcsoportja a megemlékezésében azt hangsúlyozta, hogy Faludy György halála az egész magyar nemzet, a magyar kultúra vesztesége.
Faludy György pályatársai a saját életútjukra gyakorolt hatásáról is vallottak szombaton az MTI-nek.
A 97 éves Fejtő Ferenc arra emlékezett, hogy ő maga annak idején az elsők között gratulálhatott Faludynak a Villon-fordításokért, s fiatal kritikusként módjában állt költői kvalitásait elismerni egy 1937-ben kiadott antológia előszavában, amelyben a magyar költészet akkori ifjú titánjai mutatkoztak be.
„Faludy különleges jelenség volt a magyar irodalomban, leginkább Szomory Dezsőhöz hasonlíthatnám a régiek közül, akinek ugyancsak különösen nagy sikere volt a női olvasók körében” – helyezte el Faludyt a magyar költők sorában Fejtő Ferenc.
Amit legjobban becsültem benne a képzelőtehetségén kívül, az az élete végéig egészségesen maradt humora volt. Szórakoztatni akart, ugyanakkor tehetsége volt a szórakozás művészetéhez – mondta Fejtő Ferenc Párizsban élő történész, kritikus, esszéista, akit budapesti tartózkodása során ért Faludy György halálhíre.
Nádas Péter író arról beszélt, hogy Faludy Györgynek gazdag, fájdalmakkal és küzdelmekkel teli élete volt; „a XX. század egyik nagy mesélője” egy terjedelmes, forrásértékű életművet hagyott hátra – hangsúlyozta.
A magyar nyelven írt költemények között mindig lesznek Faludy György-sorok, versek, és ezt úgy hívják: halhatatlanság – mondta Gyurkovics Tibor író, a Magyar Írók Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy kamaszkorában Faludy volt a kedvence.
„Hogy ez a csúf rendszerváltás hogyan szabdalta fel az irodalmi frontokat, az ma már engem nem érdekel” – szögezte le Gyurkovics Tibor, aki irodalmilag, költőileg a legkedvesebb embernek nevezte Faludyt, költői nyelvhasználatát pedig „fanyar, pikáns, szeszes, erős” jelzőkkel írta le.
„Azon ritka magyar poéták közé tartozott, aki bátor volt, ha kellett, az igazságtalanságig bátor” – hangsúlyozta Gyurkovics Tibor.
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnökének szavai szerint nagyon nagy személyiség és nagyon nagy költő ment el, akit sokáig fogunk gyászolni és hiányolni.
Felidézte, hogy az idei erdélyi írótáborban 1956-tal kapcsolatban is emlegették Faludy Györgyöt, akiről mindig azt hitték, hogy örök életű.
A költő verseit csaknem négy évtizede előadó Hobó elhunyt barátjára emlékezve elmondta, Faludy György volt az, aki miatt 12 évesen a költészet felé fordult. Igaz, hogy csak 1988 óta ismerhette őt személyesen, de Haláltánc című versének élménye végigkísérte egész eddigi életét – mondta.
A költő fiatalabb korosztályokhoz való viszonyáról szólva azt mondta: „Gyurka bácsi” ugyan már benne volt a korban, ám ez az ő esetében nem számított semmit.
A barátságot igazán komolyan gondolta, érdeklődésével, tiszteletével pedig lefegyverezte az embert – tette hozzá.
Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1938-ban, felismerve, merre tart a lassan fasizálódó ország, Franciaországba emigrált. Onnan a német megszállás után Marokkóba menekült, majd 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba.
A II. világháború után hazatért Magyarországra. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a recski munkatáborba vitték. A tábor felszámolása után 1953-ban szabadult ki.
Az 1956-os forradalom után ismét az emigrációt választotta. Londonban, Firenzében, majd Máltán élt, később Torontóba költözött. Az 1989-es rendszerváltás után jött vissza Magyarországra.
A költőt 1991-ben a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével, 1993-ban Budapest Főváros Díszpolgára címmel, 1994-ben Kossuth-díjjal, 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal, 2000-ben Aranytollal tüntették ki.
Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek és a Jegyzetek a kor margójára.
Legújabb kötete, A Pokol tornácán hétfői budapesti bemutatóját már nem érhette meg. Új könyve a Pokolbeli víg napjaim és a Pokolbeli napjaim után című köteteinek folytatása.
BPI-info
