Konferencia a magyarországi németek kitelepítéséről

Ha Európa versenyképes akar lenni a kontinensek között folyó versenyben, akkor nemcsak kereskedelmi intézkedésekre és munkaerőképzésre van szükség, hanem arra is, hogy az európai lakosok között még mindig fennálló lelki hidegháborút felszámoljuk – jelentette ki Glatz Ferenc akadémikus szerdán a magyarországi németek kitelepítésének történtével foglalkozó budapesti konferencián.


„A németek kiűzése Magyarországról egyike volt azoknak a kollektív felelősségre vonásoknak, amelyek (…) következtében a közép-európai társadalmak működésképtelenné váltak” – fogalmazott Glatz Ferenc a Német sors Európában – Sváb sors Magyarországon címmel, a Terror Házában rendezett nemzetközi tanácskozáson. Az akadémikus hangsúlyozta: ki kell mondani azt, hogy a liberális demokrácia ugyanolyan bűnös a kitelepítési törvények és rendelkezések meghozatalában mint a diktatúrák. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója emlékeztetett: a második világháború után, 1946-ban több mint kétszázezer svábnak nevezett magyarországi németet telepítettek ki. „Hatvan év telt el; be kell ismernünk, súlyos felelősség terheli azokat, akik alig két évvel a magyar zsidóság kirekesztése után újra a kollektív büntetés elvét alkalmazták honfitársainkkal szemben” – mondta. Schmidt Mária kijelentette: „képesnek kell lennünk arra, hogy megkövessük őket és kimondjuk: bocsánat!” A konferencián részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozást a XX. Század Intézet, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Germanisztikai Intézete és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közösen rendezte. BPI-ifo