A magyar kormány eskütételének várható időpontjáról, valamint az új összetételű Országgyűlés munkájának a megkezdéséről is tájékoztatta hétfőn Bécsben az osztrák parlament elnökét Szili Katalin.
A házelnök asszony – aki a nap folyamán részt vett a Kárpát-Medencei Magyar Vállalkozók bécsi szimpóziumán a BPI-nek elmondta, hogy Andreas Khol néppárti parlamenti elnök a mintegy egyórás találkozón gratulált a magyarországi választások megnyeréséhez.
Az Országgyűlés elnöke tájékoztatást adott vendéglátójának arról, hogy a választásokat követően körülbelül mikorra teszi le a kormány az esküt, és kedden megkezdődik az új összetételű parlament ülése. Elmondta, hogy tárgyaltak az 1956-os forradalom 50. évfordulójának a megünnepléséről. – Mi, magunk is készülünk arra, hogy a legtöbb 56-os menekültet befogadó országok parlamenti elnökeit október elején vagy első felében meghívjuk egy ünnepélyes parlamenti találkozóra – fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy az uniós kérdések között szó volt a szubszidiaritásról (a döntések minél alacsonyabb szinten történő meghozataláról), amely a soros osztrák EU-elnökség idején kiemelt hangsúlyt kapott. Az unió bővítésével kapcsolatban tartott véleménycserére vonatkozóan kijelentette: – Reményeink szerint Bulgária és Románia a jövő év január 1-jétől bekerül az EU-ba, de felvetődött az is, hogy nyilvánvalóan teljesíteniük kell azokat a feltételeket, amelyeket az EU az országjelentésekben megfogalmaz. Elmondta: Andreas Khollal megtárgyalták, hogy a regionális parlamenti együttműködés keretében a legközelebb Varsóban találkoznak június elején.
Szili Katalin a nap folyamán részt vett a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók szimpóziumán, amelyen rendszeres régiós magyar vállalkozói fórumot javasolt. A Kaláka-Club, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége az Országgyűlés elnökét és Andreas Khol osztrák parlamenti elnököt kérte fel arra, hogy vállaljanak védnökséget az ausztriai, magyarországi, szlovákiai, romániai, szlovéniai, vajdasági, horvátországi és kárpát-ukrajnai magyar vállalkozók képviselőinek szervezett tanácskozáson. A rendezvényen számos meghívott tartott előadást, közöttük Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel megbízott államtitkára. A résztvevők tájékoztatást kaptak egyebek között az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a régiós vállalkozási tapasztalatokról, a magyarországi fejlesztési tervekről, a támogatási rendszer kérdésköréről.
Szili Katalin – aki külön találkozott Martin Bartenstein gazdasági miniszterrel, valamint Christoph Leitllel, a gazdasági kamara elnökével – felszólalásában egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei együttműködésnek politikai, gazdasági és társadalmi céljai vannak. Politikai értelemben a stabil, demokratikus régió kialakulása a cél, gazdaságilag a prosperáló, a lehetőségeit minél jobban kihasználó gazdaságok szimbiózisa, míg társadalmilag az embereknek nyújtott mind jobb alternatívák, az életminőség javítása, vonzó, pozitív légkör kialakítása a Kárpát-medencében. Hozzáfűzte, hogy reményei szerint a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok mind intenzívebbek lesznek, és az ilyen irányú együttműködés a hátteret erősítve segítheti elő a politikai deklarációk mellett azoknak az országoknak a támogatását, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak. Az Országgyűlés elnöke javasolta, hogy a sikeres régió megteremtése érdekében a továbbiakban évente tartsák meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók fórumát.
BPI-info
Az Országgyűlés elnöke tájékoztatást adott vendéglátójának arról, hogy a választásokat követően körülbelül mikorra teszi le a kormány az esküt, és kedden megkezdődik az új összetételű parlament ülése. Elmondta, hogy tárgyaltak az 1956-os forradalom 50. évfordulójának a megünnepléséről. – Mi, magunk is készülünk arra, hogy a legtöbb 56-os menekültet befogadó országok parlamenti elnökeit október elején vagy első felében meghívjuk egy ünnepélyes parlamenti találkozóra – fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy az uniós kérdések között szó volt a szubszidiaritásról (a döntések minél alacsonyabb szinten történő meghozataláról), amely a soros osztrák EU-elnökség idején kiemelt hangsúlyt kapott. Az unió bővítésével kapcsolatban tartott véleménycserére vonatkozóan kijelentette: – Reményeink szerint Bulgária és Románia a jövő év január 1-jétől bekerül az EU-ba, de felvetődött az is, hogy nyilvánvalóan teljesíteniük kell azokat a feltételeket, amelyeket az EU az országjelentésekben megfogalmaz. Elmondta: Andreas Khollal megtárgyalták, hogy a regionális parlamenti együttműködés keretében a legközelebb Varsóban találkoznak június elején.
Szili Katalin a nap folyamán részt vett a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók szimpóziumán, amelyen rendszeres régiós magyar vállalkozói fórumot javasolt. A Kaláka-Club, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége az Országgyűlés elnökét és Andreas Khol osztrák parlamenti elnököt kérte fel arra, hogy vállaljanak védnökséget az ausztriai, magyarországi, szlovákiai, romániai, szlovéniai, vajdasági, horvátországi és kárpát-ukrajnai magyar vállalkozók képviselőinek szervezett tanácskozáson. A rendezvényen számos meghívott tartott előadást, közöttük Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel megbízott államtitkára. A résztvevők tájékoztatást kaptak egyebek között az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a régiós vállalkozási tapasztalatokról, a magyarországi fejlesztési tervekről, a támogatási rendszer kérdésköréről.
Szili Katalin – aki külön találkozott Martin Bartenstein gazdasági miniszterrel, valamint Christoph Leitllel, a gazdasági kamara elnökével – felszólalásában egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei együttműködésnek politikai, gazdasági és társadalmi céljai vannak. Politikai értelemben a stabil, demokratikus régió kialakulása a cél, gazdaságilag a prosperáló, a lehetőségeit minél jobban kihasználó gazdaságok szimbiózisa, míg társadalmilag az embereknek nyújtott mind jobb alternatívák, az életminőség javítása, vonzó, pozitív légkör kialakítása a Kárpát-medencében. Hozzáfűzte, hogy reményei szerint a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok mind intenzívebbek lesznek, és az ilyen irányú együttműködés a hátteret erősítve segítheti elő a politikai deklarációk mellett azoknak az országoknak a támogatását, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak. Az Országgyűlés elnöke javasolta, hogy a sikeres régió megteremtése érdekében a továbbiakban évente tartsák meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók fórumát.
BPI-info
