Máriapócs nemzeti szentéllyé nyilvánítása
Zárult a jubileumi év Máriapócson, mely évet a máriapócsi Kegykép harmadik könnyezésnek száz éves centenáriuma alkalmából hirdetett meg Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök. A máriapócsi Kegykép először 1696-ban könnyezett, majd I. Lipót császár 1697. március 1-jén Bécsbe vitette. A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig üresen állt. Majd készült egy másolat Máriapócsra, mely 1715-ben és végül 1905. december 3-án könnyezett. Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek. A centenáriumi évet lezáró ünnepségen jelen volt Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó meghívására Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, akit XVI. Benedek pápa a máriapócsi ünnepségre személyes küldöttjévé nevezett ki. Jelen volt még Magyarország Apostoli Nunciusa S.E.R. Juliusz Janusz címzetes érsek, apostoli nuncius is. A jubileumi év záró eseményén részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is, akik a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus papjaival és az ünnepségre érkező hívekkel együtt imádkoztak a Könnyező Istenszülő Kegyképe előtt. A Szent Liturgia kezdetén a zarándokok könnyes tekintetével övezve, ünnepélyes menetben vitték be a bazilikába a felújított Kegyképet. A Szent Liturgia elején felolvasták XVI. Bendek pápa levelét, melyben a máriapócsi ünnepségre Erdő Péter bíborost a pápa személyes küldöttjévé nevezték ki. Ignace Moussa Daoud bíboros, aki a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa, elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen, levélben köszöntötte a zarándokokat. .
Zárult a jubileumi év Máriapócson, mely évet a máriapócsi Kegykép harmadik könnyezésnek száz éves centenáriuma alkalmából hirdetett meg Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök. A máriapócsi Kegykép először 1696-ban könnyezett, majd I. Lipót császár 1697. március 1-jén Bécsbe vitette. A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig üresen állt. Majd készült egy másolat Máriapócsra, mely 1715-ben és végül 1905. december 3-án könnyezett. Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek. A centenáriumi évet lezáró ünnepségen jelen volt Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó meghívására Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, akit XVI. Benedek pápa a máriapócsi ünnepségre személyes küldöttjévé nevezett ki. Jelen volt még Magyarország Apostoli Nunciusa S.E.R. Juliusz Janusz címzetes érsek, apostoli nuncius is. A jubileumi év záró eseményén részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is, akik a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus papjaival és az ünnepségre érkező hívekkel együtt imádkoztak a Könnyező Istenszülő Kegyképe előtt. A Szent Liturgia kezdetén a zarándokok könnyes tekintetével övezve, ünnepélyes menetben vitték be a bazilikába a felújított Kegyképet. A Szent Liturgia elején felolvasták XVI. Bendek pápa levelét, melyben a máriapócsi ünnepségre Erdő Péter bíborost a pápa személyes küldöttjévé nevezték ki. Ignace Moussa Daoud bíboros, aki a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa, elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen, levélben köszöntötte a zarándokokat. .
Az ünnepi beszédben Erdő Péter beszélt Szűz Mária hitéről, mely az őszinte igenben fogalmazódott meg: „Ez az „igen” nem ünnepélyes és látványos cselekedetekben mutatkozott meg, hanem a mindennapok rejtett és csendes áldozatában. A názáreti évek munkája és aggódó szeretete, Mária jelenléte Jézus életének legdrámaibb, legnehezebb pillanataiban, szenvedése és haláltusája idején, készsége, hogy osztozzon fia fájdalmában – mindez azt jelentette, hogy Szűz Mária valóban nemcsak hallgatta, de meg is tartotta Isten szavát.” Bíboros úr kiemelte a máriapócsi Kegykép jelentőségét a magyar nép életében: „A pócsi Szűz Mária kegyképe egész országunk számára a szabadulás és a vigasztalás jelképe volt. 1696-os első könnyezése után az eredeti képet a bécsi Stephansdomba helyezték át. Savoyai Jenő herceg Zentán aratott győzelmét e kép tiszteletének tulajdonították. Így vált ez a kegykép a törökök elleni győzelem jelképévé, az azt őrző kápolna pedig Bécsben állami szentéllyé. De Szűz Mária nem hagyta el Máriapócsot, nem hagyta el Magyarországot. A kép pócsi másolata újra könnyeket ontott: legutoljára 1905. december 3-tól 19-ig. A könnyező Szűzanya újra a szomorúak vigasztalója lett.” A Szentbeszéd végén jelentette be: „Örömmel adom hírül, hogy a Máriapócson tisztelt Szűzanya iránti hódolat jeleként, a kegyhely fontosságát elismerve, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ezen a héten ezt a bazilikát nemzeti szentéllyé nyilvánította.” A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros megkoronázta a Kegyképet azzal az arany koronával, melyet XVI. Benedek pápa áldott meg november 23-án az általános pápai kihallgatás keretében. A Kegyképre kerülő koronát Ozsvári Csaba ötvösművész készítette, az eredeti festett gloriola mintája nyomán. A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros az Istenszülő oltalmába ajánlotta Magyarországot és pápai áldást adott. Erre az ünnepségre fejeződött be a máriapócsi Kegykép felújítása. A Kegyképet Menráthné Hernády Szilvia, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátora, Munkácsy-díjas restaurátor művész, Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora, Munkácsy-díjas restaurátor művész, Menráth Péter, a Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézet igazgatója, Munkácsy-díjas restaurátor művész és Nagy Béla, a Szépművészeti Múzeum fakonzervátora újította fel. A Kegykép szakmai vizsgálata a Szépművészeti Múzeumban zajlott, ahol a felújítás módját térképezték fel. Majd egy döntéshozó konzílium határozta meg a restaurálás módját. S ezután, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátor műtermében kezdődött meg a munka. Speciális fototechnikával feltárták azokat a részeket, amelyek elszennyeződtek, s ettől a szennyeződéstől tisztították meg a restaurátorok. A természetes öregedés jelein nem változtattak a munka során. Az ünnepi Szent Liturgia után a zarándokok órákig álltak sorba a restaurált ikon előtt, hogy „szeretett Kegyképük” előtt egy fohászt mondhassanak. A Kegyképet korábban lepel takarta, amely most már méltó díszben, megtisztítva várja a zarándokokat. Az ünnepséget követően kezdődik görög katolikus egyház kiemelkedő jelentőségű eseménye a Kegykép körbehordozása a jelentősebb magyarországi görög katolikus egyházközségekbe. A körút december 4-én indul Máriapócsról és december 18-án érkezik vissza oda
BPI-info
BPI-info
