A Kuvaitban állomásozó brit és amerikai alakulatok a hétvégén elfoglalták végleges hadállásaikat, és a támadás várhatóan szerda vagy csütörtök hajnalban indul – írta katonai illetékeseket idézve a The Sunday Telegraph.
A vezető konzervatív brit lap szerint Tony Blair kormányfő, aki gyakorlatilag feladta a harcot az új ENSZ-határozat elfogadtatásáért, nem fog törődni a saját pártjában és kormányában várható újabb lázadással, és csatlakozik az Egyesült Államokhoz az Irak elleni katonai akcióban. Két hete az Irak ügyében beterjesztett kormány-állásfoglalás ellen a londoni alsóházban a munkáspárti törvényhozóknak több mint a negyede – 122 képviselő – fellázadt, és ellenindítványt terjesztett be, amely szerint nincs alapja az iraki háborúnak. Ez volt a modern brit politikatörténet legnagyobb parlamenti kormánypárti lázadása egy kormányjavaslat ellen. Előzetes számítások szerint az új BT-határozat nélküli brit részvételről szóló, keddre tervezett alsóházi vitában még többen, 150-en fordulnak majd szembe a kormánnyal a Labour padsoraiban, de a frakció vezetése arról biztosította Blairt, hogy a 411 kormánypárti képviselőnek több mint a fele felsorakozik a kabinet mögött az alsóházban. Ez azért különösen fontos, mert munkáspárti vélemények szerint is súlyosan kikezdené a miniszterelnök pozícióját, ha a saját oldalán sem tudná megteremteni a többséget Irak ügyében. A konzervatív brit vasárnapi lap értesülése szerint az utóbbi időszakban élénkül az iraki belső ellenzék aktivitása is. Egyre több a szabotázsakció; az egyik leglátványosabb a minap történt, amikor felrobbantották a Moszul-Bagdad vasútvonal egy szakaszát Moszultól nem messze, és egy szerelvény ki is siklott. Rendszerellenes tüntetésekről is érkeznek hírek: Kirkukban állítólag 20 ezren vonultak az uralkodó Baath párt helyi székháza elé, követelve Szaddám Huszein elnök lemondását. A tüntetők három, Huszeint ábrázoló óriásplakátot összetéptek, kézigránátot hajítottak a pártszékházra, és egy pártilletékest megöltek.
