A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Nekünk Magyarország az első – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök elmondott évértékelőjében. A kormányfő úgy fogalmazott: „mi nem csak polgári, de nemzeti kormány is vagyunk”. Azt is kiemelte, hogy Magyarország mára jócskán felértékelődött, „hírünk, ismertségünk, befolyásunk nagyobb, mint azt az ország mérete vagy a gazdasági súlyunk indokolná”. Szavai szerint Magyarországon „süllyesztőbe került az euróblabla, a liberális szépelgés, a korrekt semmit mondás”. Budapesten a világos beszéd a divat, „Budapesten azt akarjuk mondani, amit gondolunk, és azt akarjuk cselekedni, amit kimondunk” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kerítés megépítésével, a jogi és fizikai határvédelemmel, a rendőrök példamutató helytállásával Magyarország sikeresen megvédte déli határait, „stabilan állunk a lábunkon”, Nyugatról azonban veszély fenyeget – mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint a veszélyt brüsszeli, berlini és párizsi politikusok „hozzák a fejünkre”, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország is vegye át az ő politikájukat, „azt a politikát, amely bevándorlóországgá tette őket, és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt”. Most az a „divatos nóta” – folytatta -, hogy azért kell hozzájuk hasonlóvá válni, mert ez így szolidáris. Ezért világosan ki kell jelenteni: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat – mondta Orbán Viktor.
Hazugságbeszédként jellemezte a kormányfő évértékelőjét az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „soha még ilyen nyolc évet Magyarországnak”. A Párbeszéd társelnöke szerint a Fidesznek nem Magyarország, hanem a magyar emberek pénze az első. Ha valóban Magyarország sorsa lenne fontos a kormánynak, akkor Orbán Viktor számba vette volna, hogy az elmúlt nyolc évben hova jutott az ország gazdasága, oktatása és egészségügye – közölte, rámutatva, hogy siralmas adatok jellemzik ezeket a területeket. Karácsony Gergely ismét felszólította Orbán Viktort, hogy ne bújjon el a vita elől.
A Nézőpont Csoport vezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök beszéde több volt, mint évértékelés. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, az évértékelő egyszerre volt kampánybeszéd, a politikai közösség számára fontos elvi beszéd, a jövőről szóló beszéd, valamint a győzelemre készülő beszéd. Rámutatott arra, hogy a miniszterelnök évértékelőjében sokat foglakozott a gazdasági eredményekkel, például a teljes foglalkoztatással, az alacsony inflációval, a költségvetés jó állapotával, a béremeléssel. Megjegyezte, kormányon lévő erőként fontos ismertetni az eredményeket, és megfogalmazni, miért kérik a felhatalmazást a folytatásra.
Az Együtt szerint a magyar válság elhúzódott, a szociális szolgáltatásokat leépítették, az oktatás, az egészségügy szétesett, és ma azt kell megélni, hogy Románia, Szlovákia és Csehország gazdaságilag lehagyja Magyarországot. Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott, az elmúlt nyolc év elszalasztott nyolc év volt, felélték a nyugdíj-megtakarításokat, nőtt az államadósság, és nem erősödött meg a középosztály sem. „Nincs magyar gazdasági csoda, akár mit is fog mondani Orbán Viktor” – hangoztatta a politikus. Az Együtt szerint kulcskérdés, hogy Kelet helyett Nyugatra kell figyelni, le kell állítani a paksi bővítést, fel kell számolni „a magyarországi orosz titkosszolgálati szerveket”, és az oktatási, valamint az egészségügyi rendszerbe azonnal be kell avatkozni.
Ha az ellenzéki pártok kerülnének kormányra, egy olyan gyenge kormány lenne, amelyen a Soros György által irányított érdekcsoportok, vagy Brüsszel minden további nélkül keresztülvinné akaratát – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogán Antal közölte: a magyar kormány keresi a szövetségeseket, a jövő héten például a bevándorlás ellen keményen fellépő Ausztrália külügyminiszterével tárgyal a magyar miniszterelnök. Rogán Antal elmondta: számítottak rá, hogy támadni fogják a Stop Soros törvényjavaslat-csomagot. Ugyanis – mint kifejtette – Soros György nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a világintézményeknél, európai intézményeknél vezető pozícióba helyezze embereit. Az Európa Tanács képviselője – aki nyíltan bevándorláspárti álláspontot képvisel – az egyik Soros-alapítvány vezetője volt, míg az ENSZ fő jelentéstevője – aki jelenleg is bevándorlási kérdésekkel foglalkozik – kitüntetést kapott Soros Györgytől 2010-ben Budapesten – fejtette ki a miniszter.
Szél Bernadett szerint a következő évtizedekről dönt az ország áprilisban az országgyűlési választásokon, a jelenlegi kormányzat ugyanis a jövőt lopja el. Az LMP miniszterelnök-jelöltje országértékelő beszédében – idézve Antall József egykori miniszterelnököt – úgy fogalmazott: 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, de nemcsak a határon túli millióké, hanem az országot elhagyó százezreké is. Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor 2 millió ember miniszterelnöke csupán, őt csak azok érdeklik, akik a Fideszre szavaznak. Jelenleg Magyarországon nincs kormányzás – vélekedett -, most ugyanis a propaganda mondja meg a kormánynak, hogy mit kell tennie. Leszögezte azt is: ha ez a kormány elveszíti a bizalmat, tagjaira nem az ellenzéki lét vár, hanem a börtön. Szél Bernadett a normális bérek biztosítását nevezte az LMP-program alapvetésének, de kijelentette azt is: az LMP-nek elege van mind a kormányzati, mind az ellenzéki térfélen zajló teszetoszaságból.
A Demokratikus Koalíció elnöke 12 intézkedés megvalósítását ígérte egy esetleges kormányváltás utáni első napon. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy első intézkedésként eltávolítják hivatalából Polt Péter legfőbb ügyészt és ezután Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Másfélszeres béremelést ígért az orvosoknak és ápolóknak, valamint bejelentette, hogy beszereznek 150 CT és MRI készüléket. Elmondta, hogy módosítanák a választójogi törvényt is, hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon. A politikus új bérmegállapodásról beszélt, annak érdekében, hogy a minimálbér érje el a mindenkori létminimumot. Zár alá veszik a fideszes „oligarchák” vagyonát és abból kárpótolják az „Orbán-rendszer kárvallottjait” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Törvényben rögzítik az internethez való hozzáférést, ingyenessé teszik az alapvető internet-szolgáltatásokat – sorolta.
Tetemes tartozásokat hagyott maga mögött Niedermüller Péter, amikor egyik pillanatról a másikra lelépett a berlini Humboldt Egyetemről – tudta meg az Origo. A lap információi szerint azzal próbálta fedezni magát a Gyurcsány-párt porminens képviselője, hogy azt hazudta: súlyos beteg. Erről azonban kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz, csak a tartozás és a menekülés.
Az Origo információi szerint a berlini Humboldt Egyetem egy meglehetősen felháborodott hangvételű levelet küldött szét a világ számos tudományos intézetének, amelyben Niedermüller Péter érthetetlen viselkedésére hívta fel a társszervezetek figyelmét. Mint az Origo írja, a szokatlan témájú levelet Wolfgang Kaschuba professzor, az Európai Néprajzi Intézet vezetője és Rolf Lindner professzor jegyezték. Itt dolgozott Niedermüller közel tíz éven át, amíg egyszer, még 2004 decemberében, egyik napról a másikra eltűnt. A Humboldt Egyetem 2006-os keltezésű leveléből kiderül, hogy Niedermüllert utoljára 2004 decemberében látták az egyetemen, és két év alatt sem tudták felvenni vele a kapcsolatot. Az Origo, amely megszerezte a levelet, arról ír, hogy a német egyetem szerint Niedermüller, aki Pécsett tartózkodik, már nem a Humboldt Egyetem tagja, nem tartozik az Európai Etnológiai Intézethez és ezért nem használhatja a professzori titulusát.
Függetlenként el akar indulni a választásokon a baloldali Czeglédy Csaba jogász és politikus, aki hónapok óta előzetes letartóztatásban van. A szombathelyieket arra biztatja, hogy szavazzanak rá, mert szerinte így a fogságból is kiengedhetik. Bízik benne, hogy a baloldali emberek is rá szavaznak majd. A milliárdos csalás gyanúja miatt jelenleg előzetes letartóztatásban lévő politikus, jogász a szabadulását reméli a voksolás eredményétől.
Csak egy új politikai generáció adhat reményt – mondta Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke pártja kampánynyitóján Szegeden, amelyet a fővárosban kivetítőn lehetett követni. Egy közel 2 milliós generáció lett „politikai árva”. „Mi vagyunk minden harmadik munkavállaló” – mondta az ellenzéki politikus. A becsapott választópolgároknak elege van, meg kell haladni a régi rossz politikai beidegződéseket. Ez a rendszer nem vállal felelősséget – tette hozzá a pártelnök. A mi generációnk számára a legnagyobb a tét, ha így megy tovább „végérvényesen szétszóródunk a világban” – jegyezte meg Fekete-Győr András.
A magyarok jelentős többsége elutasítja az ENSZ migrációs egyezményének tervezett főbb megállapításait, pontjait a Századvég legfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A Századvég Alapítvány szerint a vizsgált állításokkal kapcsolatban a felnőtt lakosság 68-87 százaléka elutasítóan nyilatkozott. Az ENSZ február 5-én hozta nyilvánosságra globális migrációs egyezményének tervezetét, amelynek tárgyalása február 20-án kezdődik, végleges szövegét pedig valószínűleg egy december 10-11-én Marokkóban tartandó csúcstalálkozón fogadnák el az ENSZ tagállamai. A megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az ENSZ véleményével, miszerint a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és jóléthez, míg ezt az állítást csak a lakosság 14 százaléka támogatja. A válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) elutasítja a biztonságos és szabályozott bevándorlási útvonalak létrehozását Európa irányába és csak 29 százalékuk ért vele egyet.
Hétfőn kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, a képviselők a kétnapos ülésen megkezdik az úgynevezett Stop Soros törvénycsomag általános vitáját és szavazhatnak az országos településfejlesztési tervről. A házelnök előzetes, a parlament honlapján közzétett napirendi javaslata alapján hétfőn megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Kálmán Andrásról (MSZP) és Barsiné Pataky Etelkáról (MDF, Néppárt-MDNP), továbbá a magyar ápolók napjáról. Kedden ezt a jogszabályt el is fogadhatja a parlament, a szavazásokat követően pedig megkezdődhet a migrációt támogató szervezetekre, idegenrendészeti távoltartásra és a bevándorlási finanszírozási illetékre vonatkozó úgynevezett Stop Soros törvénycsomag általános vitája. A parlament ezt követően nemzetközi egyezményeket tárgyal meg.
Hétfőtől kaphatják meg a jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlóíveket, ezzel elkezdődik az áprilisi országgyűlési választás aláírásgyűjtése. Az április 8-ai országgyűlési választáson jelöltként indulni szándékozóknak ajánlóíveken kell az induláshoz szükséges 500 érvényes támogató aláírást megszerezniük. A választáson indulni szándékozó pártoknak, jelölteknek az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodánál kell igényelniük az ajánlóíveket, az irodák hétfő reggel 8 óra után adhatják ki azokat. Az egyéni választókerületben indulni szándékozó jelölteknek március 5-éig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást.
Hétfőn derül ki, melyik országos nemzetiségnek hány aláírást kell gyűjtenie ahhoz, hogy országos nemzetiségi listát állíthasson az áprilisi országgyűlési választáson. A listával kedvezményes mandátumot lehet szerezni az Országgyűlésben, de a legutóbbi választáson egyik nemzetiségi önkormányzatnak sem sikerült. A 13 országos nemzetiségi önkormányzat mindegyike jelezte a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy indulni kíván a választáson. A vasárnap reggeli adatok szerint eddig a legtöbben, 21.809-en a németek közül vetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. 20.193-an szerepelnek a roma névjegyzékben, 2060-an a horvát, 1640-en a szlovák, 1003-an a ruszin, 813-an a román, 513-an az ukrán, 398-an a szerb, 275-en az örmény, 239-en a görög, 229-en a lengyel, 206-an a szlovén, 157-en a bolgár névjegyzékben. A nemzetiségek listájukkal kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. A kedvezményes országgyűlési mandátumhoz a „normál” országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyede kell. Becslések szerint egy országos listás képviselői mandátum elnyeréséhez legalább 80-100 ezer szavazat szükséges, a nemzetiségek kedvezményesen, ennek negyedéért juthatnak képviselői helyhez.
Külpolitika:
Négy izraeli katona megsebesült – ketten közülük súlyosan – a gázai övezeti határkerítésnél szombaton történt pokolgépes merényletben – közölte az izraeli hadsereg.A Hamász iszlamista palesztin szervezet ellenőrzése alatt lévő terület déli határán történt támadás elkövetését eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára. Válaszul egy izraeli harckocsi csapást mért egy gázai figyelőállásra, a támadásban senki sem sebesült meg. Benjámin Netanjahu kormányfő „nagyon komolynak” nevezte a gázai övezeti határnál történt incidenst. „Megfelelőképpen fogunk rá válaszolni” – tette hozzá. Izraeli médiajelentések szerint a 2014. évi gázai háború óta most sebesült meg a legtöbb izraeli katona egyetlen támadásban.
Lengyelország és Izrael párbeszédet fog folytatni a második világháború története kapcsán keletkezett félreértések tisztázása érdekében – erről egyezett meg Mateusz Morawiecki lengyel és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő. A beszélgetésre azután került sor, hogy Izrael úgy értelmezte Morawieckinek előző napi, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián tett kijelentését, hogy a lengyel kormányfő szerint a holokauszt elkövetői között zsidók is voltak. A telefonbeszélgetésről a lengyel kormányfő szóvivője tájékoztatta a sajtót, és maga Morawiecki is írt róla a Twitter közösségi honlapján, „rendkívül rettenetes bűntettnek” minősítve a holokausztot, melynek elkövetőiként „a náci németeket” jelölte meg. A telefonbeszélgetésről szóló jeruzsálemi közlemény szerint Netanjahu azt mondta lengyel hivatali kollégájának: semmi alapja sincs a lengyelek és a zsidók tevékenysége közötti összehasonlításnak a holokauszttal kapcsolatban. Hozzátette, hogy a holokauszt célja a zsidó nép megsemmisítése volt, és hogy halálos ítéletet mondtak ki minden egyes zsidó emberre pusztán zsidósága miatt. Netanjahu azt is leszögezte, hogy nem lehet kijavítani a Lengyelországgal kapcsolatos torzítást egy másik torzítás segítségével. Izraelben heves visszhangot váltottak ki a lengyel miniszterelnök szavai. Avi Gabaj, az ellenzéki Munkapárt elnöke szerint Morawiecki úgy beszélt, mint egy közönséges holokauszttagadó, Jaír Lapid, az ellenzéki centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt elnöke pedig „régi fajta” antiszemitának minősítette a lengyel politikust.
Irán jelenti a legnagyobb fenyegetést a világra – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Az izraeli kormányfő leszögezte: a zsidó állam meg fogja akadályozni Irán állandó katonai jelenlétét Szíriában. Nyomatékosította azt is, hogy nem csak Teherán szövetségeseivel, hanem közvetlenül Iránnal szemben is kész lépéseket tenni. „Ne tegyék próbára Izrael elszántságát!” – húzta alá Netanjahu, és magasba emelt egy roncsdarabot, amely szerinte egy, Izrael fölött a múlt héten lelőtt iráni drónból származik. „Zaríf úr, felismeri? Illene. Az Önöké” – mondta a közönség soraiban ülő iráni külügyminiszternek, Mohamed Dzsavád Zarífnak, aki később szintén felszólal a konferencián. Irán tagadja, hogy az Izraelben lelőtt drón az övék volt. Az izraeli kormányfő úgy vélte, hogy a 2015-ben Irán atomprogramjáról kötött nemzetközi megállapodás miatt az iszlám köztársaság felbátorítva érzi magát, és egyre agresszívebben lép fel a térségben. Az izraeli kormányfő arra kérte a nyugati hatalmakat, hogy lépjenek fel Irán előretörésével szemben, mert Irán az Iszlám Állam terrorszervezet visszaszorulásával igyekszik kiépíteni „birodalmát” Jementől Libanonig.
Izrael „úgynevezett legyőzhetetlenségének mítosza” összeomlott azáltal, hogy Szíriában lelőttek egy izraeli vadászgépet, miután csapást mért egy ottani iráni célpontra – mondta a Münchenben zajló biztonságpolitikai konferencián Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. „Izrael szomszédságpolitikája az agresszió” – fogalmazott az iráni diplomácia vezetője, aki Benjámin Netanjahu pár órával korábbi beszédét karikatúrába illő kutyakomédiának nevezte, amely válaszra sem méltó.
Emmanuel Macron francia államfő tetszési mutatója egy hónap alatt hat pontot esett vissza, jelenleg a franciák 44 százaléka elégedett a politikájával – derül ki az Ifop közvélemény-kutatóintézet felmérésből. A franciák 55 százaléka elégedetlen a kormány politikájával. Az államfő tetszési mutatója – amely decemberben és januárban is még az 50 százalék felett állt – elsősorban az 50 és 64 év közötti korosztályban esett vissza, mintegy tíz százalékkal, feltehetően a nyugdíjra rakodó járulékok január 1-i megemelése miatt. Frédéric Dabi, a felmérést végző Ifop igazgatója szerint a megtorpanás egyértelmű a kormányzat számára, ugyanis Édouard Philippe kormányfő tetszési mutatója is visszaesett a múlt havi 49-ről 46 százalékra.
A francia jobboldal vezető politikusai elhatárolódtak Laurent Wauquieznek, a jobbközép Köztársaságiak (LR) elnökének nagy vihart kavart kijelentéseitől, miszerint Nicolas Sarkozy volt francia államfő lehallgatta saját minisztereit, a tavalyi elnökválasztás jobboldali jelöltje, Francois Fillon korrupciós botrányának kirobbantása mögött pedig Emmanuel Macron jelenlegi államfő áll. „Ha csak a szavakat vesszük, amiket mondott, az jöhetett volna a Le Pen család valamelyik tagjától, ugyanaz az intonáció, ugyanaz az erőszakosság” – mondta Xavier Bertrand, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnöke. A volt jobboldali munkaügyi miniszter akkor lépett ki a Köztársaságiak pártjából, amikor Laurent Wauquiez-t elnökké választották. A lyoni menedzserképző főiskolán a Laurent Wauquiez engedélye és tudta nélkül készült felvétel – amelyet péntek este sugárzott a TMC kereskedelmi tévécsatorna Quotidien című műsora – két nap óta hatalmas politikai vihart kavar Franciaországban. „Nicolas Sarkozy időnként ellenőrizte azoknak a mobiltelefonjait, akik részt vettek a kormányülésen. Lehallgatta azokat, leszívta a maileket, az SMS-eket, és ellenőrizte, hogy miket beszélnek a miniszterek” – mondta a diákoknak Laurent Wauquiez, aki maga is tagja volt Nicolas Sarkozy kormányának (2007-2012).
A balkáni migrációs útvonalon folytatott embercsempészet egyik új központja lett Temesvár – közölte a német szövetségi rendőrség. A határigazgatásért felelős német rendőri szerv közleménye szerint Temesvárnak „jelentős szerepe” van az embercsempész bűnszervezetek teherautókkal, kamionokkal végzett életveszélyes tevékenységében. A romániai város „hot spot” (gyűjtő- és elosztóközpont) funkciót tölt be a hálózatok működésében. A szövetségi rendőrség a közleménnyel megerősítette a Welt am Sonntag szerkesztőségéhez eljutott belső elemzését, amely szerint Temesvár „új súlypont” a balkáni útvonalon folytatott teherautós embercsempészetben. A városban helyezik el a járművekben az embereket, akiket Magyarországon keresztül szállítanak tovább Közép-Európába. A magyar kormányt figyelmeztették a fejleményre – áll a lap beszámolójában.
A török külügyminiszter tagadta, hogy országa vegyi fegyvert alkalmazott volna a szíriai hadműveletében, és leszögezte, hogy különös gondot fordítanak a civil lakosság védelmére. Az ügy előzménye, hogy szíriai kurd és állami sajtóorgánumok azzal vádolták meg Törökországot, hogy gáztámadást hajtott végre az ország északnyugati részén, Afrín körzetében. A szíriai állami hírügynökség szerint Törökország mérgező anyagot tartalmazó lövedékeket lőtt ki egy falura Afrín közelében, ami miatt hat fulladozó civilt vittek kórházba. „Ez kitalált történet, Törökország soha, semmilyen vegyi fegyvert nem használt” – mondta Mevlüt Cavusoglu, és azt hangoztatta, hogy a vád csak propaganda a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) közel álló szervezetek részéről. A PKK három évtizede harcol a törökországi kurd területek önállóságáért. Ankara terrorszervezetnek minősítette.
Milos Zeman cseh államfő felszólította a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), ne vonuljon ellenzékbe, hanem tárgyaljon az októberi képviselőházi választásokon győztes ANO mozgalommal az új kormány létrehozásáról. „Azt ajánlom, hogy ha nem akarnak feledésbe merülni, dolgozzanak” – jelentette ki Milos Zeman a szociáldemokrata párt tisztújító kongresszusán. Az államfő szerint a szociáldemokrata pártnak tárgyalnia kell a kormányzati szintű együttműködésről az ANO-val, de a támogatásáért nem miniszteri, hanem csak államtitkári posztokat kellene kérnie. Úgy vélte: ha a szociáldemokrata párt nem fog tárgyalni az ANO-val és ellenzékbe vonul, akkor támogatottsága tovább csökkenhet és akár az ötszázalékos parlamenti küszöb alá eshet.
Őrizetbe vette a lett korrupcióellenes ügynökség (KNAB) Ilmars Rimsevics jegybankelnököt – jelentette a BNS balti hírügynökség. A BNS úgy tudja, a KNAB emberei hét órán át hallgatták ki Rimsevicset, valamint az irodájában és az otthonában is házkutatást tartottak. Raimonds Vejonis lett elnök a Twitter közösségi oldalon tudatta, hogy a „bankszektorban kialakult helyzet” miatt összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot, de nem pontosította, hogy mikor. Maris Kucinskis miniszterelnök közleményében igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a jegybankelnök őrizetbe vétele semmilyen kockázatot nem jelent az ország pénzügyi stabilitására nézve.
Lezuhant egy utasszállító repülőgép 66 emberrel a fedélzetén Iránban – jelentette a Fársz iráni hírügynökség. Egy szóvivő beszámolója szerint a tragédiának nincs túlélője. A félhivatalos hírügynökség jelentése szerint az Iran Aseman Airlines nevű iráni légitársaság gépe a teheráni Mehrábád repülőtérről tartott az ország délnyugati részén fekvő Jászúdzs városába, és Szemírom közelében, a fővárostól mintegy 620 kilométerre délre csapódott a földbe. A Fársz úgy tudja, hogy egy ATR-72 típusú, két turbólégcsavaros repülőgép járt szerencsétlenül.
Több száz diák tüntetett szigorúbb fegyvertörvény megalkotásáért szombaton a floridai iskolai lövöldözést követően Fort Lauderdale-ben. A megmozduláson jelen voltak annak a parklandi Marjorie Stoneman Douglas középiskolának a diákjai is, ahol szerdán a lövöldözés történt. A tanintézményben egy 19 éves fegyveres támadásában 17-en meghaltak és több tucatnyian megsebesültek. A középiskola diákjai azóta a közösségi hálókon, a tévékben és az utcán követelik, hogy a hatóságok tegyenek lépéseket a kérdésben. Egyesek közvetlenül azokhoz a politikusokhoz fordultak, akik támogatásokat fogadtak el a befolyásos fegyverlobbitól, a Nemzeti Fegyverszövetségtől (NRA). Az összegyűlt tömeg és a tévétársaságok kamerája előtt Emma Gonzalez diáklány szívszorongató és szenvedélyes beszédet mondott, amelyben üzent az amerikai hatóságoknak és politikusoknak, hogy szigorúbb fegyvertörvénnyel vegyék elejét a tömeges lövöldözéseknek.
Gazdaság:
A magyar államháztartási hiányt még tovább lehet csökkenteni, a visegrádi országok összehasonlításában még mindig magas – mondta Regős Gábor, a Szabadvég Gazdaságkutató Zrt. közgazdásza, miután a Standard & Poor’s hitelminősítő megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását. A közgazdász rámutatott arra, hogy a hitelminősítő pénzügyi eszközt értékel, például állampapírt, és kategorizálja, mennyire látja azt kockázatosnak. Felidézte, Magyarország tavaly augusztusban pozitív kilátású besorolást kapott, a pozitív kilátás és a felminősítés között általában egy-másfél év el szokott telni. Szerinte ezért mondták azt a szakértők, hogy most februárban nem számítanak felminősítésre. Regős Gábor szólt arról, hogy konszolidáció javította a magyar bankrendszer helyzetét, leépült a nem teljesítők aránya, a hitelminősítő szerint jó lenne a hitelezést fellendíteni.
A Siemens erőművi berendezés üzletágát érintő leépítés csak ízelítő abból, amit az ipar digitalizációval járó gyökeres szerkezeti átalakulása általában az egész termelőiparban maga után fog vonni – jelentette ki Joe Kaeser, a konszern vezérigazgatója a német dpa hírügynökségnek adott interjúban. „Azok az intézkedések, amelyeket mi a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelés strukturális átalakulása miatt vállalatunknál meghozni voltunk kénytelenek, öt-tíz év múlva már eltörpülnek majd az ipari digitalizáció gyökeres átalakulást hozó hatásai mellett” – fogalmazott a Siemens vezére. Hangsúlyozta, hogy a Siemens a legtöbb német iparvállalattal ellentétben proaktívan megy a küszöbönálló változások elébe. Erőművi berendezéseket és turbinákat gyártó üzletágánál a Siemens nemrégiben néhány üzem bezárását és globális szinten 6900 munkahely megszüntetését jelentette be, és ennek mintegy felét Németországban.
Sport:
Százszázalékos teljesítménnyel nyerte a magyar férfi vízilabda-válogatott a Kecskeméten rendezett Európa Kupa-selejtezőt: Märcz Tamás együttese a zárófordulóban a franciákat győzte le 9-5-re. Az Európa Kupában a három selejtezőcsoport továbbjutóit egy nyolcas döntőben két négyes csoportba osztják majd, a kvartettek első helyezettjei a döntőben, a másodikok pedig a bronzmérkőzésen csapnak össze. A finálét április 5. és 8. között rendezik. A sorozat győztese 20 ezer euróval gazdagodik, a második 15 ezer, a harmadik 5 ezer eurót kap.
Könnyű:
Emma Watson brit színésznő egymillió fontot (352 millió forintot) adományozott arra a kampányra, amely a szexuális zaklatás áldozatainak akar segíteni – írta a BBC. A Harry Potter-sorozat sztárja az elsők között támogatta a brit Justice and Equality Fundot (igazság és egyenlőség alap), amely vasárnap közösségi finanszírozási kampányt indított, hogy új tanácsadói hálózatot hozzon létre az áldozatoknak. Az alapot az a majdnem 200 brit és ír színésznő létesítette, akik aláírták az Observer aktuális számában megjelent nyílt levelet, mely a munkahelyi szexuális zaklatások ellen emelt szót. A levelet Watson mellett Keira Knightley, Gemma Arterton és Emma Thompson is aláírta. Keira Knightley és Tom Hiddleston brit színészek 10-10 ezer fonttal támogatták a kezdeményezést, a BBC Ki vagy, Doki? című sorozatának négy szereplője ezer-ezer fontot adományozott. A nyílt levél és a kampány a hollywoodi központú Time’s Up (lejárt az idő) mozgalommal vállal szolidaritást, mely az októberben kirobbant, az amerikai filmvilágot megrázó szexuális zaklatási botrány után indult.
