HetiTV – Reggeli Híradó 2017,06,16

  1. Kormányinfó után Kormányinfó Extra Kovács Zoltán kormányszóvivővel

A Heti Tv a Kormányinfó után külön beszélgetett a kormányszóvivővel. Kovács Zoltán beszélt a Kormányinfón elhangzott témákról, de szóba kerültek más ügyek is.

 

Kovács Zoltán az elején elmondta, hogy egy rendkívüli Kormányinfót tartottak, egy évben kétszer-háromszor fordul elő, hogy valamilyen okból rövidebbre sikerül a tájékoztató, most a költségvetés végszavazása miatt történt ez.

 

A Heti Tv most a Kormányinfó Extrában tette fel kérdéseit a kormányszóvivőnek.

 

Elsőként az egyházaknak juttatott hétmilliárd forintos támogatásról volt szó, arról, hogy mit is kell tenni a felekezeteknek ennek az összegnek a fejében. Kovács Zoltán elmondta, ahogy a világban sok helyütt, mint például Portugáliában, Spanyolországban, de akár Izraelben is, vannak olyan szegmensei a turizmusnak, amelyek kifejezetten a vallási tevékenységhez, a hithez kapcsolódik. Voltak korábban is hasonló pályázatok, de ezek akkor még a turizmushoz kapcsolódtak, most azonban egy olyan keret nyílt meg, amellyel kifejezetten a vallási turizmust lehet megsegíteni. A pályázati forrásokból az összes érintett egyház részesülhet, például a zarándokutak infrastruktúrájának fejlesztésére. Kovács Zoltán fontosnak tartotta kiemelni, egy olyan szegmenséről van szó a hétköznapjainknak, a kikapcsolódásnak, ami mindenképpen támogatásra érdemes.

 

A Heti Tv ennek kapcsán kérdezte a kormányszóvivő véleményét a Határtalan kultúra programsorozatról, melynek legutóbbi állomása a Kárpátaljai Zsidó Napok volt. Kovács Zoltán elmondta, egy alapvető szemléletváltásról van szó a határontúli, a külhoni magyarok tekintetében. Amikor a kormány nemzeti politikáról beszél, akkor nem csak a határon belülre gondol, legyen szó akár gazdaságfejlesztésről, kultúráról, oktatásról. Az elmúlt két-három év különösen kiemelkedő volt, hiszen olyan területeken is megjelentek a programok, itt elsősorban a Kárpátaljáról van szó, ahol az állam különböző okokból nem képes ellátni a feladatát, így a magyar állam szerepvállalása jelentős. Ez jelent meg markánsan a nemzeti politikában, ez pedig egy alapvető változás a 2010-es korszak előttihez képest. A magyar kormány annak idején igyekezett sokat tenni azért, hogy az ukrán polgárok, bizonyos feltételek teljesülése esetén vízummentesen szabadon utazhassanak az Európai Unió országaiba. A magyar kormány egyébként a kárpátaljai magyarok számára megteremtette a munkavállalás könnyítését is, a cél az, hogy az esetlegesen, időszakosan jelentkező munkaerőproblémákat enyhíteni lehessen. A Kárpát-medence más területein élők számára az EU tagság már részben megoldotta a szabad mozgás kérdését, maradtak persze nyitva még kérdések, mint például a nyelvhasználat, a kisebbségi jogok ügye. Ezekben lépésről lépésre lehet előrehaladni.

 

A határontúl, a diaszpórában élőkkel kapcsolatban a Heti Tv azt is megkérdezte, hogy a kormány tudja-e, mennyein vannak azok, akik még igényt nyújthatnak be a magyar útlevélre. Kovács Zoltán szerint ez egy nehéz kérdés, hiszen legelőször azt kell eldönteni, hogy az érintett magát magyarnak, magyar származásúnak tartja-e. Például Izraelben is több százezren élnek, akik közül már sokan megkezdték az állampolgárság felvételét. A kormányszóvivő leszögezte, a magyar állam nyitottan áll a jelentkezők elé. A kormány elérhető célnak tartja a diaszpórában élőkkel együtt az egymillió visszahonosított embert, azaz ennyien csatlakozhatnak újra a magyar nemzethez.

 

A Heti Tv arra is kíváncsi volt a miniszterelnök rövidesen megtörténő törökországi látogatása kapcsán, hogy most milyen a két ország viszonya, már annak a fényében is, hogy Ankara egyre jelentősebb szerepet tölt be a közel-keleti konfliktusban. Kovács Zoltán elmondta, Törökország geopolitikai helyzete mindig is meghatározó volt, a szóvivő ismertette a miniszterelnök gondolatát, mely szerint Magyarországnak három olyan viszonyítási pontja van Európában, amelyhez képest kell magunkat meghatározni. Az egyik Berlin és Németország, a másik Moszkva és Oroszország, a harmadik pedig Isztambul, Ankara és Törökország. Itt egy meghatározó államról van szó, azt lehet mondani, Európa többi országához képest is egy őszinte viszonya van a két államnak. Egyrészt Magyarország nem szól bele mi zajlik a török belpolitikában, a törökök dolga eldönteni, hogyan is képzelik el a saját berendezkedésüket, tiszteletben tartva a döntésüket. Mindeközben Magyarország hangsúlyozza, amennyiben vannak aspirációk, azaz Törökország csatlakozni kívánna az Európai Unióhoz, akkor bizonyos feltételeket teljesíteni kell. A két állam közötti őszinteség és szókimondás alapozta meg a magyar-török kapcsolatokat, mindez látszik szerencsére a találkozók frekvenciáján és gyakoriságán is. A kormányszóvivő elmondta azt is, a mai geopolitikai helyzetben, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre, a migrációs válságra, amelyik úgy néz i, még évtizedekig velünk lesz, Törökország megkerülhetetlen szereplő. A migránsok ügyét illetően az európai-török megállapodás működik, ennek is köszönhető, hogy a nyugat-balkáni útvonalon csökkent a migránsok száma. Azonban ennek az együttműködésnek töretlennek kell lennie, hogy ez az állapot hosszútávon is így maradjon. Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta, Magyarország nem kíván demokráciából leckét adni senkinek, viszont azt is elvárja, hogy más se tegyen ilyet Magyarországgal. A találkozón majd a magyar fél mindenképpen meghallgatja a török fél álláspontját több témában, így a közel-keleti helyzetet, a NATO tagságot illetően is.

 

A Heti Tv rákérdezett a Kormányinfón elhangzottakra, mint a német-magyar viszony ügye, hiszen a németországi közszolgálati média időnként egyre erősebb megjegyzéseket tesz Magyarországról. Kovács Zoltán szerint Németországban érdekes a helyzet évek, a migrációs válság kirobbanása óta, most az látszik, hogy még fokozottabban folyik egy lejárató kampány Magyarországgal szemben több témában. Soha nem volt egy jó szó sem a romaügyekkel, az antiszemitizmus elleni küzdelemmel, az utóbbi időkben pedig a migránskérdéssel kapcsolatban, miközben amit Magyarország mondott, az nyugodtan összevethető azokkal, amik Németországban zajlanak. Kovács Zoltán kiemelte, Magyarország minden alkalommal elmond ja a német barátainak a migránsüggyel kapcsolatban, hogy nem csak magát, hanem az európai határokat, így Németországot is védi. A legutóbbi incidens az a tendenciózus lejárató kampány része volt, mely szerint a „magyarok megakadályozhatták volna, ami történt a halálkamionnal kapcsolatban”. A kormányszóvivő elmondta, ő maga is beszélt egy olyan német újságíróval, aki pontosan tudja, nem igaz az, amiket leír, mert a magyar nyomozó hatóságok úgy folytattak titkos adatgyűjtést, hogy ez egy későbbi eljárás része volt, így lehetőség sem volt megakadályozni ezt az egészet, azonnal rekonstruálni, hogy miről is beszélnek a felek. A magyar hatóságok a törvényeknek és a lehetőségeiknek megfelelően végezték a munkájukat, de nem volt lehetőségük megakadályozni azt a borzalmat, ami megtörtént. Kovács Zoltán szerint azokról az erőfeszítésekről nem lehet olvasni, hallani, ami gyakorlatilag elvágta az illegális migrációt. Egy kérdésre a kormányszóvivő elmondta, az európai biztonsági szervek rendszeresen igyekeznek felhívni a közvélemény, a politikusok figyelmét, hogyan is romlik az európai biztonsági helyzet, Magyarországon is pontosan tudni, a német és az osztrák biztonsági szervek hogyan beszélnek a saját döntéshozóik felé, hogy milyen konkrét fenyegetést jelent az illegális migráció okozta helyzet. Kovács Zoltán szerint meg kell hallgatni ezeket a nyilatkozatokat, például azt, ami nemrég hangzott el Ausztriában, mely szerint az országra a legnagyobb biztonsági veszélyt az illegális migráció jelenti. Meg lehet próbálni ezekről a dolgokról nem beszélni, de ettől függetlenül a tények azok megmaradnak, az elmúlt két-három évben radikálisan romlott Európa biztonsági helyzete. Ez elsősorban a migrációhoz köthető, de ugyanilyen fontos – elsősorban Európában – a másod-, harmadgenerációs, de mégis a migrációhoz köthető elkövetőkhöz kapcsolható. Több ezer emberről tudni, akik a világban csatlakoztak a dzsihádhoz, jelentős részük visszatérőben van, mondhatni, közöttünk járnak. Sajnos látni lehetett Párizsban, Belgiumban is ennek a közvetlen hatásait, ezt dőreség lenne tagadni, amikor ezeket mi szóvá tesszük, mindig kritizálnak bennünket, ahelyett, hogy tükörbe néznének – mondta el Kovács Zoltán.

 

 

A Heti Tv arra is kíváncsi volt a B’nei B’rith szervezetek V4-es pozsonyi találkozója kapcsán, hogy mi a kormány véleménye azokról az észrevételekről, mely szerint a közelgő kampánynak is köszönhetően a rasszista, antiszemita hangok ismételten megjelentek a közéletben. Kovács Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, a jövő héten ülésezik ismételten a Zsidó Közösségi Kerekasztal, ahol a megjelentek már elmondták, Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmények, ezeknek a verbális megnyilvánulásai is kisebb számban vannak jelen, ami örvendetes tény, de ez nem változtat azon, vannak ilyen hangok a közéletben vagy akár egyes politikusok a Parlamentben. Kovács Zoltán szerint le kell szögezni, bármennyire is igyekszik a Jobbik egy pálfordulást bemutatni, egy antiszemita pártról van szó, amelyik bármennyire is báránybőrben mutatja magát, mégiscsak egy farkas.

 

 

Külpolitika:

 

 

A Hezbollah és a Hamász nem teljesen tekinthetőek terrorszervezeteknek, de vannak nagyon extrém megnyilvánulásaik – minderről Alexander Shein, Oroszország izraeli nagykövete beszélt egy televízióműsorban. A diplomata azt is mondta, hogy Oroszország nem tartja terrorszervezeteknek az említett szervezeteket. A The Jerusalem Post tudósítása szerint a nagykövet azt is közölte, hogy Oroszország abban az esetben tekintené terrorszervezetnek a Hamászt, vagy a Hezbollahot, ha Oroszország területén követnének el merényletet, és a legfelsőbb orosz bíróság ki is mondaná ezt.

 

 

  1:55

 

……………………………………………………………………………………………………………………………………………

 

 

Oroszország középtávon fel kívánja fejleszteni a szíriai fegyveres erők harcképességét, ami lehetővé tenné, hogy az orosz erőket a bázisaikra vonják vissza Szíriában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök éves betelefonálós televíziós fórumán. Mint mondta, az orosz légierő szükség esetén ekkor is támogatást nyújtana a szíriai kormánycsapatoknak. Szavai szerint Moszkva célja az, hogy megkezdődjön a politikai rendezés folyamata, amelybe az összes érintett felet be kell vonni. Az orosz vezető elmondta, hogy az orosz hadiipari komplexum és a hadsereg hasznos tapasztalatokat szerzett Szíriában a legújabb fegyverek kipróbálásában.