A BreuerPress és a HetiTV hírei
A köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a plakáttörvényt. Áder János kijelentette: nem ért egyet a törvénnyel, annak rendelkezései ellentmondásosak és végrehajthatatlanok, szerinte az egész törvényt újra kell tárgyalni. Áder János azt írta, a törvénnyel nem ért egyet, ezért él az Alaptörvényben biztosított jogkörével, és észrevételei közlésével megfontolásra visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek. Az államfő arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt teljes egészében tárgyalja újra.
A köztársasági elnök szerint a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz. A záró rendelkezések között olyan rendelkezés hatályba lépését mondja ki, amely nincs a törvényben – hívta fel a figyelmet Áder János.
Elkerülhetetlennek tartja a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok rendszerének felülvizsgálatát Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett. A tárcavezető azt mondta: legkésőbb szeptemberben újra foglalkozni kell a csokkal, összegezni kell a tapasztalatokat, mert egyrészt az otthonteremtést tervezők sok esetben bürokratikusnak, nehézkesnek tartják az igénylést, másrészt a bankok nem feltétlenül a csokot ajánlják az igénylőknek, hanem inkább a saját terméküket.
Az Európai Bizottság nyomás alá akarja helyezni Magyarországot a kvótaügyben indított kötelezettségszegési eljárással – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A brüsszeli testület el akarja érni, hogy a magyar kormány és parlament változtassa meg az álláspontját a kérdésben, erre azonban nincs lehetőség – mondta Lázár János. Magyarország eddig nem vett át senkit, és nem is akar – tette világossá a kvótákkal kapcsolatos álláspontját, hozzátéve: Magyarország kivette a részét az európai szolidaritásból, hiszen nagyrészt neki köszönhető, hogy Ausztria és Németország irányába megállt a bevándorlás a balkáni útvonalon.
Több helyen változott és változik a fideszes választókerületi elnökök személye, így már nem a büntetőeljárás alá vont Mengyi Roland áll Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os körzetének élén – adta hírül a Magyar Idők. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere váltotta Sebestyén Lászlót Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-es választókerületének Fidesz-elnöki tisztségében; utóbbi 2010 és 2014 között volt az Országgyűlés tagja. A hírt a távozó választókerületi elnök közölte a Magyar Időkkel, hozzátéve, hogy ő már februárban lemondott. Szegeden is változás lehet az egyik választókerületben, a Csongrád 1-es körzetben Bohács Zsolt helyett lehet új képviselőjelöltje a Fidesz-KDNP-nek 2018-ban, de az ügyben még nem született döntés. A budapesti 6-os választókerületben Kocsis Máté lesz a Fidesz–KDNP országgyűlésiképviselő-jelöltje, a VIII. kerület polgármestere Vas Imre helyett indulhat a Józsefváros–Ferencváros összevont körzetben a 2018-as választáson.
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága által Ilias és Ahmed bangladesi bevándorlók ügyében hozott döntése a schengeni határvédelmi egyezményt támadja. Völner Pál felidézte, hogy márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot két bangladesi menekült ügyében azzal a váddal, hogy fogvatartotta őket a tranzitzónában, amely egyébként Szerbia felé nyitott. Magyarország ezért fellebbezéssel fordul a Nagykamarához, amely több tagállamra hatással lévő kiemelt esetekkel foglalkozik – mondta az államtitkár.
Magyarországnak is ki kellene lépnie az Európai Unióból, hiszen csak a közösségen kívül válhatna szuverén állammá – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Nigel Farage brit európai parlamenti képviselő. Hozzátette: egyáltalán nem érdekli, hogy mit gondolnak róla az uniós intézményekben és szívesen találkozna Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Megkezdte a felkészülést a 2018-as országgyűlési választásra a Nemzeti Választási Iroda, az internetről érkező támadások kivédésére választásinformatikai biztonsági műveleti központ létrehozásának lehetőségét is vizsgálják. Pálffy Ilona, az NVI elnöke elmondta: a felkészülés első lépéseként a nemzeti választási rendszer, illetve a választás lebonyolításának pénzügyi-logisztikai informatikai rendszerének kialakítására írnak ki pályázatot, az NVI szerdán megkapta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának felhatalmazását, hogy ennek során mentesüljenek a nyílt közbeszerzési eljárás alól.
A szombathelyi közgyűlés MSZP-DK-Együtt-Éljen Szombathely! alkotta frakciója kiáll Czeglédy Csaba frakcióvezető mellett, bízik az ártatlanságában és alaptalannak tartja meggyanúsítását – jelentette ki Ipkovich György, Szombathely volt szocialista polgármestere. Közölte: abban az ügyben, amely miatt a frakcióvezetőt kedden különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával őrizetbe vették, már három éve folyik közigazgatási eljárás, de eddig egyetlen elmarasztaló határozat sem született, a mostani hirtelen őrizetbe vételt éppen ezért koncepciózusnak tartják. Hozzátette, a párton belüli etikai eljárást természetesen megindítják, erre első fokon a helyi szervezet jogosult.
Stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben az Origo által készített mandátumbecslés alapján, amihez a májusi közvélemény-kutatásokat használtuk föl. Az eredményeket persze nagyban befolyásolja majd, hogy az ellenzéki pártok milyen konstrukcióban indulnak majd, mivel egyelőre meglehetősen nagy a fejetlenség náluk. 2014 tavasza óta egyébként nem változott érdemben a pártok támogatottsága.
Külpolitika:
A Hezbollah és a Hamász nem teljesen tekinthetőek terrorszervezeteknek, de vannak nagyon extrém megnyilvánulásaik – minderről Alexander Shein, Oroszország izraeli nagykövete beszélt egy televízióműsorban. A diplomata azt is mondta, hogy Oroszország nem tartja terrorszervezeteknek az említett szervezeteket. A The Jerusalem Post tudósítása szerint a nagykövet azt is közölte, hogy Oroszország abban az esetben tekintené terrorszervezetnek a Hamászt, vagy a Hezbollahot, ha Oroszország területén követnének el merényletet, és a legfelsőbb orosz bíróság ki is mondaná ezt.
Megerősítette a holokauszt áldozatainak emléket állító görögországi múzeum létrehozását Alekszisz Ciprasz miniszterelnök abban a beszédében, amelyet a második legnagyobb görög városban, Szalonikiben mondott el Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő társaságában. A múzeum létrehozásának célja megőrizni és átadni a jövő generációinak mindazt a fájdalmat és kínt, amelyet a szaloniki zsidók voltak kénytelenek elszenvedni. Emellett ígéret arra is, hogy az emberek a jelenben és a jövőben ellenállnak mindennek, ami a szabadságot, a méltóságot és az emberei életet veszélyeztetheti” – jelentette ki Ciprasz. Az izraeli miniszterelnök elmondása szerint a huszadik század elején a zsidók mintegy a felét tették ki Szaloniki lakosságának. „Aztán jött az 1917-es tűz, amely teljesen elpusztította a zsidó negyedet, később pedig a nácik” – mondta Netanjahu, és dicsérte „a görög emberek hősiességét, amely megmutatkozott a zsidók megmentésére irányuló erőfeszítéseikben”.
Az amerikai szenátus elsöprő többséggel elfogadott szankcióit Irán ellen Teherá ballisztikusrakéta-programja, a terrorizmus támogatása és az emberi jogok megsértése miatt szavazták meg. Az Oroszország elleni szankciók bővítésére pedig Moszkva ukrajnai szerepvállalása, a tavalyi amerikai elnökválasztásban játszott szerepe és Szíria támogatása miatt került sor. Az Irán ellen hozott újabb szankciók értelmében az Egyesült Államok minden olyan külföldi személy vagy külföldi vállalat ellen is szankciókat kíván foganatosítani, aki, vagy amely üzleti kapcsolatban áll olyan cégekkel, amelyekről az amerikai kormányzat korábban már jelezte, hogy valamilyen módon kapcsolódnak az iráni rakétaprogramhoz.
Aleksandar Vučić szerb államfő Ana Brnabicot jelölte kormányfőnek. Brnabic jelenleg közigazgatási és önkormányzati miniszteri pozíciót tölt be a szerb kormányban. A politikus korábban üzletasszony volt, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban végezte tanulmányait. Brnabic az első vállaltan meleg miniszter Szerbiában, és megválasztása esetén ő lesz az első női miniszterelnök déli szomszédunkban.
Az elmúlt néhány évben és az utóbbi hónapokban is egyre több hír szól arról, hogy melegségüket vállaló politikusok kerülnek vezető pozícióba Európában pártokban vagy kormányzatokban, Luxemburgtól és Belgiumtól Németországon és Nagy-Britannián át a napokban hatalomra kerülő Leo Varadkar ír miniszterelnökig – és most szerb kollégájáig.
Fél évvel ezelőtt született az ötlet, hogy a marosvásárhelyi zsidó közösségre vonatkozó dokumentumokból, a fennmaradt tárgyi emlékekből múzeumot rendeznek be az Iskola utcában, a zsinagóga melletti épületben. Dub László hitközségi elnök elmondta, kapcsolatba léptek a budapesti zsidó múzeummal, illetve más hasonló múzeumokkal is szeretnék felvenni a kapcsolatot, hogy minél szakszerűbb intézményt hozzanak létre – írta a mazsihisz.hu. A marosvásárhelyi zsidó közösség több mint kétszáz esztendejét szeretné bemutatni a múzeum. A kezdeményezés a hitközség néhány olyan tagjától származik, aki jelentősebb összeget adományozott erre a célra – mondta Dub László. Hozzátette, a vásárhelyiek támogatására is számítanak, akiknek tulajdonukban van valamilyen irat, amely a zsidóságra vonatkozik, vagy bármilyen tárgyi emlék és a születendő múzeumnak adományoznák, szívesen fogadják.
Petro Porosenko ukrán elnök a jövő héten hivatalos látogatást tesz Washingtonban, ahol először folytathat személyes tárgyalásokat Donald Trump amerikai elnökkel – szellőztette meg az ukrán sajtó. Az Interfax Ukrajina hírügynökség meg nem nevezett diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte, hogy az amerikai-ukrán csúcstalálkozóra várhatóan június 19-én vagy 20-án kerülhet sor. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szintén diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy a két ország már egyeztette az ukrán államfői látogatás időpontját. A portál értesülése szerint az ukrán államfő „teljes értékű hivatalos látogatást tesz Washingtonban”, aminek keretében többek között az amerikai elnökkel is négyszemközt tárgyal.
Oroszország középtávon fel kívánja fejleszteni a szíriai fegyveres erők harcképességét, ami lehetővé tenné, hogy az orosz erőket a bázisaikra vonják vissza Szíriában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök éves betelefonálós televíziós fórumán. Mint mondta, az orosz légierő szükség esetén ekkor is támogatást nyújtana a szíriai kormánycsapatoknak. Szavai szerint Moszkva célja az, hogy megkezdődjön a politikai rendezés folyamata, amelybe az összes érintett felet be kell vonni. Az orosz vezető elmondta, hogy az orosz hadiipari komplexum és a hadsereg hasznos tapasztalatokat szerzett Szíriában a legújabb fegyverek kipróbálásában.
Bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a román parlamentben Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen, aki megtagadta, hogy lemondjon tisztségéről – erről román médiaértesülések szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága döntött. A PSD vezetőségében azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától. A PSD-ALDE szociálliberális parlamenti többség várhatóan hétfőn terjeszti be a bizalmatlansági indítványt. Romániában azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
Az iráni hatóságok felszámoltak két terrorcsoportot – közölte Mahmúd Alavi-Tabar, a hírszerzési és biztonsági ügyek minisztere, és Szaúd-Arábiát vádolta meg az Iránban működő terrorszervezetek pénzelésével. Az IRNA hírügynökség által idézett tárcavezető tájékoztatása szerint felszámoltak szerdán egy terrorcsoportot, amely támadásokra készült a délkeleti Szisztán-Beludzsisztán tartománybeli Csáhbahár egyik laktanyája ellen. Ötöt közülük – ketten egy szomszédos ország állampolgárai – őrizetbe vettek, kettőt pedig megöltek, de életét vesztette az összetűzésben a hírszerzés egyik tisztje is. Alavi-Tabar szerint az északnyugati Kurdisztán tartományban is felszámoltak egy terrorcsoportot, de erről részleteket nem árult el. A miniszter leszögezte, hogy az Iránban tevékenykedő terrorcsoportokat Szaúd-Arábia pénzeli. A Szaúd-Arábia és Irán közötti, amúgy is ellenséges viszony még jobban elmérgesedett a teheráni parlament és az Khomeini-mauzóleum elleni június 7-i terrortámadások óta, amelyekben 17-en haltak meg.
Az iszlám szélsőségesség és a terrorfenyegetettség továbbra is a legnagyobb veszély Ausztria belső biztonságára – idézte az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal vezetőjét, Peter Gridlinget a Kurier. A hivatal által bemutatott, 2016-ra vonatkozó jelentés szerint 296 Ausztriában élő ember tervezi vagy tervezte, hogy elutazik háború sújtotta vidékre harcolni. Közülük 110-en még külföldön vannak, 90-en már visszatértek Ausztriába, 51 ember kiutazását megakadályozták és a kiutazók közül 45-en életüket vesztették a háborúban. Gridling tájékoztatása szerint ezek kapcsolattartóit, családtagjait, barátait is megfigyelik, vagyis mindazokat, akik a gyanúsítottal együtt szintén szélsőségessé válhattak. Így csaknem húsz hivatali munkatárs szükséges ahhoz, hogy egy embert és körét „hiánytalanul” megfigyeljék – közölte a Kurier.
Donald Trump amerikai elnököt figurázza ki azon a felvételen Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök, amely csütörtökön szivárgott ki Ausztráliában. Trump lapértesülések szerint beiktatása utáni első telefonbeszélgetésük alkalmával emelt hangon beszélt az ausztrál kormányfővel, és meg is szakította a hívást. Turnbull a múlt hónapban New Yorkban személyesen is találkozott Trumppal, de az amerikai elnök órákig váratta, majd idő előtt végett is vetett a megbeszélésnek. A Channel 9 által nyilvánosságra hozott felvételen Turnbull Trump sokszor egyszerű, gyakran tőmondatokra és harsány jelzőkre szorítkozó stílusát utánozza. A Washington és Canberra közötti feszültség oka, hogy Ausztrália és az Egyesült Államok előző kormánya megállapodott arról, hogy az Egyesült Államok menekülteket vesz át Ausztráliától, miközben Trump teljesen fel akarja függeszteni az amerikai menekültbefogadást. Az új amerikai elnök „hülyének” nevezte a korábbi megállapodást.
Gazdaság:
Az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2018-as költségvetését, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A Ház 127 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyta jóvá a kormány május elején benyújtott, és hétfőn – a hiány változatlanul hagyása mellett – több ponton módosított előterjesztését. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban a munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, egyúttal hangsúlyozta, a célok változatlanok: a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. Tájékoztatása alapján szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre: oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj-, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé.
Eddig több ezren csatlakoztak az áruházi alkalmazottak helyzetének javítását célzó országos demonstrációs kezdeményezéshez, melynek részeként júliusban munkalassításra lehet számítani több Tesco-egységben – számolt be a Magyar Idők. Az áruházlánc vezetői és a társaság bérpolitikája ellen tiltakozó szakszervezetek között várhatóan június 20-án lesz a következő tárgyalás.
Sport:
A párbajtőröző Szász-Kovács Emese bronzérmet nyert a grúziai vívó Európa-bajnokságon, Tbilisziben. Az olimpiai bajnok magyar a szerb Ana Selt 15-9-re, a lengyel Magdalena Piekarskát 15-8-ra verve jutott be a nyolcaddöntőbe, ahol hátrányból visszakapaszkodva, ráadástussal 13-12-re nyert az olasz Giulia Rizzi ellen. A legjobb nyolc között szintén nehéz dolga volt, az utolsó másodpercekben fordította a maga javára az ukrán Olena Krivicka elleni asszót, melyet 15-12-re nyert meg.
Magyarországon edzőtáborozik majd a Beitar Jeruzsálem együttese, amely az izraeli bajnokság harmadik helyén végzett. Helyi hírportálok úgy tudják, hogy Telkiben készül majd a Beitar, amely a tervek szerint előbb vasárnap a Vasassal, illetve a one.co.il írása alapján szerdán a Ferencvárossal is megmérkőzne. A Beitar nemrégiben egy nagy visszatérővel erősített, a belga Mechelennel 1988-ban Kupagyőztesek Európa-kupáját nyerő, a döntőben gólpasszt adó Eli Ohana is szerepet vállalt a klub vezetésében
Könnyű:
Az izraeli David Grossmannak ítélték oda az Egy ló besétál a bárba című magyarul is megjelent regényéért az idei Nemzetközi Man Booker-díjat. Izraeli író első alkalommal kapta meg a rangos nemzetközi elismerést, amelyre idén az Edinburghi Nemzetközi Könyvfesztivál igazgatója, Nick Barley vezette zsűri a hat döntős mű közé két izraelit is beválogatott a 125 jelölt közül: Grossman mellett Ámosz Oz Júdás című alkotása is esélyes volt. A díjat odaítélő Nick Barley méltatása szerint „anélkül világít rá a gyász hatására, hogy szentimentális lenne. Lenyűgözött minket Grossmann hajlandósága a stilisztikai és érzelmi kockázat
