Az ügyészség pártoktól, a politikától független
Dr. Fazekas Gézát, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjét aktuális ügyekről is kérdeztük.
Mi lesz az OLAF jelentés kapcsán, elkezdenek majd nyomozni?
A nyomozás, amit az OLAF jelentés is érint, már korábban megkezdődött, sőt ezt a dokumentumot már több nyomozás is megelőzte. Tudni kell, az OLAF egy közigazgatási szerv, nem büntetőügyekre szakosodott, ez Európai Unió ezen szerve akkor küldi meg a maga vizsgálati anyagát egy ország legfőbb ügyészségének, ha valamilyen bűncselekmény gyanújára okot adó dolgot észlel. Itt is ez történt, ugyanakkor az OLAF jelentést megelőzően az ügyészség átvett a rendőrség által már évek óta folytatott nyomozást, aminek eredményeként, még a jelentés megérkezése előtt már októberben két személy hallgatott ki gyanúsítottként. Hármat szeretett volna, de az egyik személy elszökött a kihallgatás előtt, ellene jelen pillanatban is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Lehet tudni, hogy kikről van szó?
Az ügyészség még monogramokat sem adott meg, pontosa azért, mert nem közszereplőkről van szó.
Egyes lapértesülés szerint a körözött személy a Közel-Keleten bujkál.
Sem ezt, sem pedig a megjelölt személy nevét nincs módom kommentálni.
Az OLAF feladata a feltárás, nem büntetőjogi szempontból, valamint a pénz visszakövetelése. A hatóságok feladata, hogy történt-e valamilyen visszaélés a törvényekkel szemben. Mi lesz most?
Az OLAF vizsgálatoknak nem kell szükségszerűen követni azt, hogy az adott ország legfőbb ügyészségéhez fordulnak. Miután ez egy közigazgatási vizsgálat a részükről, így a szerződésekkel kapcsolatos problémák esetében például nem a büntetőhatóságokhoz, hanem az adott ország illetékes minisztériumához fordulnak. Az is megtörténhet, ami ebben az esetben is így volt, hogy több hatósághoz is fordul az OLAF, nem a büntetőeljárás része, hogy egy adott esetben milyen következményei lesznek egy adott országra nézve az OLAF jelentésének. A büntetőügy részben következménye az OLAF jelentésnek, ami bűncselekményre okot adó gyanúra hívja fel a figyelmet. Az ügyészség minden egyes az OLAF által tett jelentés kapcsán nyomozni kezdett. A jelen esetben pedig egy már folyó nyomozáshoz kapcsolta a jelentést.
Ez akár évekig is eltarthat?
Egy bonyolult és összetett szerződési folyamatról van szó, amit az OLAF is négy éven keresztül vizsgált. Hozzá kell tennem, mert ez sem köztudott, az OLAF vizsgálati módszereihez tartozik, hogy az adott ország illetékeseihez fordul az adatgyűjtés során, így a magyar ügyészség is szolgáltatatott adatot ahhoz a jelentéshez, amit a tavalyi év végén kaptunk meg.
Elévülhetnek a cselekmények?
Az elévülés szabályai szerint, ha a büntetőügyben eljáró hatóság konkrét nyomozati cselekményt tesz, akkor ez megakasztja az elévülést, onnantól kezdve ennek ideje újrakezdődik. Itt súlyos bűncselekményekről beszélünk, amiknek a felső határa 5-8-10 év. Az elévülés szabályai szerint a büntetés felső határa az elévülés ideje, ha ez az előbb mondottak alapján megakad és újra kezdődik, akkor a relatíve régen megtörtént eseteknél nem következhet be az elévülés.
Egy másik ügy, Kovács Béla EP képviselőé. Mi történik vele?
Vele szemben már kétszer fordult az Európa Parlamenthez a legfőbb ügyész, kérve a mentelmi jogának felfüggesztését. Tudni kel, a mentelmi jog felfüggesztése egy konkrét bűncselekményhez kapcsolódik. Tehát ha valakinek felfüggesztik a mentelmi jogát, az nem jelenti azt, hogy onnantól kezdve bármilyen ügyben lehet eljárást indítani ellene. Kovács Béla esetében eredetileg kémkedés miatt kérte a mentelmi jog felfüggesztését, ezt egy viszonylag hosszabb procedúra után megtette az EP. Akkor nyílt meg a lehetőség, hogy vele kapcsolatban az ügyészség eljárjon. Időközben – és ez részben összefügg az OLAF nyomozással – olyan adatok álltak az ügyészség rendelkezésére, amelyek arra utaltak, hogy bizonyos uniós költségtérítésekkel kapcsolatos visszaélések is felmerülhettek. Ezen adatok és információk nyomán fordult ismét a legfőbb ügyész az Európa Parlamenthez, azzal, hogy függesszék fel a mentelmi jogát. Információim szerint az EP illetékes bizottsága előtt van a kérdés.
Vannak olyanok, akik azt mondják, ha valóban érintett lett volna Kovács Béla a kémkedés ügyében, akkor már rég el lehetett volna tüntetni a nyomokat.
A közjogi és büntetőjogi kérdések azok különbözőek. Az, hogy a parlamenti képviselők mentelmi joggal rendelkeznek, így velük kapcsolatban csak akkor járhat el az illetékes hatóság – jelen esetben az ügyészség -, ha felfüggesztik a mentelmi jogát. Kétségtelen, ez nem könnyíti meg a büntetőügyben eljáró hatóságok dolgát, ugyanakkor ezt a szabályt tiszteletben kell tartani.
A választásokon a sok feljelentés miatt is erősen elfoglaltak. Lesz elég kapacitásuk jövőre?
Miután az ügyészség pártoktól, a politikától független, így a választások nem jelentenek különleges időszakot. Van egy bizonyos hullám a választások kapcsán bizonyos bűncselekményeket illetően, például a választás rendje elleni bűncselekmények. Ilyenkor megnőhetnek a feljelentések, de ez egy hipotetikus feltételezés. Az ügyészség eddig is a törvényes határidőket betartva igyekszik ellátni a feladatát.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
