Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Idén 5 százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók bére, az érintettek a napokban kapták meg magasabb fizetésüket – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Rétvári Bence felidézte, hogy tavaly januárban kezdődött béremelés a felsőoktatásban, akkor ez 15 százalékos illetménynövekedést jelentett. A folyamat jövőre tovább folytatódik, újabb 5 százalékos emeléssel – tette hozzá.

Egy egyetemi tanár korábban 437 ezer forintot keresett, ez tavaly 503 ezerre, idén januártól 528 ezerre nőtt, jövőre pedig 554 ezerre ugrik. Míg egy adjunktus a béremelési program előtt 218 ezer forintot kapott, tavaly már 251 ezret, idéntől 264 ezret, és ez jövőre 277 ezerre nő. A tanársegédek mintegy 175 ezer forintos fizetése mindeközben tavaly 201 ezerre, idén 211 ezerre módosult, jövőre pedig 221 ezer lesz – ismertette Rétvári Bence. Úgy fogalmazott: fontos megbecsülni a fiatalokkal foglalkozók munkáját.

“MINŐSÉGI, VERSENYKÉPES FELSŐOKTATÁS CSUPÁN JÓL MEGFIZETETT DOLGOZÓKKAL KÉPZELHETŐ EL; A CÉL AZ, HOGY MAGYARORSZÁG ERŐSÖDÉSÉT EBBEN A SZEKTORBAN IS MEGTAPASZTALJÁK.”

Minőségi, versenyképes felsőoktatás csupán jól megfizetett dolgozókkal képzelhető el; a cél az, hogy Magyarország erősödését ebben a szektorban is megtapasztalják – jegyezte meg az államtitkár. Közölte: nemcsak a 14 ezer oktató-kutató bérét emelték, hanem azt is biztosították, hogy senki ne keressen 150 ezer forint alatt a felsőoktatásban. Azt mondta, 2010 előtt a forráskivonások következtében nehéz helyzetbe került a szektor, sokakat a létbizonytalanság, a motiválatlanság jellemzett.

Az adósságokat eredményező PPP-konstrukciók jó részének tavaly decemberi kiváltásával és a kancelláriarendszerrel azonban a kormány megteremtette a stabil gazdálkodás alapjait – hangoztatta Rétvári Bence.

Hozzáfűzte: a stabil gazdálkodáshoz többlettámogatásokat is adtak. Példaként a struktúraváltási alapot említette, amely milliárdokkal segítette, hogy az intézmények módosítsák az adósságot termelő egységeiket, folyamataikat.

Az államtitkár elmondta, igyekeztek a képzéseket is az igényekhez szabni, ennek köszönhető, hogy a fiatalok munkanélkülisége, amely 2010-ben 30 százalék feletti volt, mára alig 11 százalékra csökkent.

Fotó: Árvai Károly – kormany.hu

A felsőoktatási felvételi középfokú nyelvvizsgához kötéséhez vonatkozó kérdésre válaszolva Rétvári Bence hangsúlyozta: ötéves felkészülési időt adott a kormányzat, hogy a B2-es szintű nyelvtudás követelmény legyen a felsőoktatási felvételinél, a rendszert ugyanis csupán 2020-tól vezetik be. Bár egy friss ombudsmani jelentés értelmében a középiskolák csak B1-es szintre juttatják el a diákokat, az államtitkár szerint a versenyképes tudáshoz elengedhetetlen a nyelvismeret.

Azért támogatják jobban a szektort, hogy a nyelvoktatás is hatékonyabb legyen – szögezte le.
Más témában azt a kérdést tették fel, mit gondol Rétvári Bence arról, hogy egy közgazdász becslése szerint a 2024-re tervezett budapesti olimpia megrendezése 12 ezer milliárd forintba kerülne, ugyanakkor mindössze ezermilliárdos bevételt termelne. Az államtitkár úgy felelt: a kormányzat a világ egyik legnagyobb pénzügyi-tanácsadói cégével végeztette el a gazdasági számításokat az olimpia előkészítésekor.