Nyolcvanöt év után új zsinagóga épülhet Magyarországon, Csepelen.
Bokor Péter építész a megtervezett csepeli zsinagógát mutatta be.
Hogy kerül Csepelre, egyáltalán Budapestre egy új zsinagóga?
Csepelen szeretnék, hogy megépüljön a XXI. század zsinagógája, 85 éve nem épült Magyarországon ilyen épület. 1931-ben a Hősök temploma épült meg Vágó József tervei alapján, azóta sok más templom épült, de zsinagóga egy sem.
A csepeli zsinagóga alapkőletételére négy évvel ezelőtt került sor, de mi történt azóta?
- január 27-én került sor erre, akkor is nagyon hideg volt, ez a nap az auschwitzi tábor felszabadításának emléknapja. Azóta sajnos ez a project állt, ami egyébként 2012-ben született meg, az azóta elhunyt Kerényi András ötlete alapján. A telket Csepel adományozta, ami jó helyen van, hiszen annak idején a történelmi időkben a különböző templomok a települések központi terének a közelében helyezkedtek el. Azért is jó helyen van a telek, mert a megépülő épület délkeleti irányába esik Jeruzsálem, így annak irányába zajlik az imádkozás, erre lesz a zsinagóga fő része, ami mellett még Csepel főterére is ránéz. Az elképzelések szerint 120 ember fér majd el a zsinagógában, de a nagyünnepeken, amikor jóval többen látogatnak el, akkor a fogadótereket össze lehet majd kötni a zsinagógai térrel.
Hol ülnek majd a hölgyek?
Karzat nincsen, így a zsinagógai térben tudjuk majd leültetni a hölgyeket, a hívek egyébként a középen elhelyezett bima köré ülnek le. Ami még fontos, hogy akusztikailag is remek lesz, belsőépítészeti tervekkel, hangelnyelő falakkal készülünk.
Hogyan került Önre a választás a zsinagóga megtervezésére?
A dél-pesti közösség egy pályázatot írt ki, azt nyertük meg, de ugye már mondtam, nyolcvanöt éve nem épült zsinagóga Magyarországon, így ma már nincs élő építész, aki tanácsaival segített volna. Ezért is kezdtük úgy a tervezést, hogy körbenéztünk a világban. Két dolgot vettünk figyelembe, egyrészt a hagyományok tiszteletét, ezt a burkolatokban is kifejezésre juttatjuk, így jeruzsálemi mészkövet szeretnénk használni a kiszolgáló épületeknél. Ugyanígy figyeltünk Csepel ipari hagyományaira, Weiss Manfréd örökségére. Csepel főépítészének megküldtük jóváhagyásra a terveket, ő megnézte azokat és a hírek szerint azzal ment be a polgármesterhez, hogy egy igazán szép épülettel gyarapodik a kerület.
Mi lesz a melléképületekben?
Lesznek mellékhelyiségek, kóser konyha, tantermek, de tervezünk oda vendégszobákat és rabbilakást is. Természetesen külön figyeltünk a tervezés során a biztonsági kérdésekre. A bejáratnál lévő falban helyezünk el 963 golyóbist, emléket állítva a Holokauszt csepeli áldozatainak.
Meddig tartott a tervezés? Történt már valami az alapkő letétele óta?
Azt szoktam mondani, a tervezés addig tart, amíg meg nem épül az épület, így sajnos még tart a tervezés. Nem történt még semmi, közbeszerzést kell majd kiírni, az a Budapesti Zsidó hitközség kompetenciája. Visszatérve a zsinagóga éíptésére, Klein Rudolf professzor úr, kollégám, barátom dolgozta fel az egykori történelmi Magyarországon épült zsinagógákat 1772-1918 között, érdekes, hogy a valamivel több mint 140 alatt 500 zsinagógát sorolt fel könyvében.
Miket szokott még tervezni, már amikor nem zsinagógát tervez?
Egy építésznek különböző megbízásai, megkeresései vannak, nemrégiben volt egy nagyszerű feladatunk Gorsiumban, a kétezer éves városban, itt felújítottuk a műemléki területet, de létrehoztunk látogatóközpontot, kutatóbázist, így ez már méltó helyet foglal el a különböző ókori bemutatóhelyek között.
Mit szólt a felesége, amikor közölte vele, hogy zsinagógát fog tervezni?
Már negyven éves házasok vagyunk, jártunk mindenfelé, így Izraelben is. Az embernek mindig vannak olyan indíttatásai, amikre mindig figyel. Már a családi vonatkozások miatt is megnézzük a zsinagógákat, de más épületeket. Például az izraeli Legfelsőbb Bíróság épületében is voltunk, ahonnan a világítási technikákat lestük el.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
