Partnerségben gondolkodunk
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 69. Kormányinfón a Heti Tv kérdésére válaszolt. Szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal ügye, ahogy a kormányzati negyed kialakítása is a Várban, de az amerikai elnökválasztás is.
Legutóbb kérdeztem Öntől a Budapest-Belgrád vasútról, éppen a brüsszeli útja előtt. Akkor nem volt bizakodó, ám azóta olybá tűnik, vannak előrelépések, s a november 21-i belgrádi közös kormányülésen is szóba kerül ez a projekt. Mi most a helyzet ezzel a vasútvonallal?
Az Európai Bizottság konstruktív hozzáállása miatt nagy az esély arra, hogy ha a kínaiak elfogadják az Európai Unió feltételeit, akkor nem lesz akadálya a beruházásnak. Ez Európai Bizottság konstruktívan áll a beruházáshoz.
Ön hogyan látja, a kínaiak elfogadják ezeket a feltételeket?
Rajtuk múlik, nem a magyar kormányon és nem az Európai Bizottságon. Ugyanúgy, mint Paks esetében. A paksi beruházás tárgyalásai során az Európai Bizottság elmondat a véleményét, a tárgyalások során kialakítottunk egy egyezséget, ezt utána Oroszország tudomásul vette és aláírta. Ha az oroszok nem vették volna tudomásul, akkor esély sem lett volna rá, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja. Nem akarom elkiabálni, de mintha azt láttam volna, a jövő heti biztosi kollégium ülésén a paksi ügyek napirenden szerepelnek.
Egy másik beruházás, a Várban lévő kormányzati negyeddel kapcsolatban hogyan állunk? Halad ütemszerűen, le vagyunk maradva?
Nem vagyunk lemaradva, két minisztériumnak és a miniszterelnökségnek a költözése előkészítés alatt áll. Mint ismeretes, a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium a budai Várba költözik, az ezzel kapcsolatos pénzügyi döntéseket a kormány meghozta, az építkezések, tervezések előkészítése zajlik, a világörökségi konzultáció is zajlik, a kollégáink az UNESCO-val kétoldalú tárgyalásokat folytatnak, jó reményünk van arra, hogy a Világörökségi Iroda támogatja, elfogadja majd ezt a javaslatot, az írásos dokumentációt rendelkezésre bocsájtjuk.
Bár most ért véget az elnökválasztás Amerikában, de a tisztviselők maradnak. Nem kéne esetleg egy komolyabb lobbitevékenységet folytatni, hogy jobban figyeljenek ránk?
Nem tudom, hogy mi a jó, ha jobban odafigyelnek ránk vagy nem. Az elmúlt időszakban túlzott figyelem tárgya voltunk, erős volt az „ölelés”. Nem szeretnék előzetes találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni az amerikai Külügyminisztérium adminisztrációjában. Mi egy partnerségben gondolkodunk, tisztelettel várjuk a választói döntés megvalósulását az elnök eskütételét, a kormány megalakulását követően, kár volna előre találgatni bármit is. Aztán meglátjuk hogyan fognak alakulni a dolgok. Egyelőre reményeink vannak.
Ma van a szociális munkások napja. Kellőképpen felkészült a kormány a hamarosan beköszönő télre?
Még nem jön a tél, de természetesen készen állunk.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
