Orbán Viktor miniszterelnök nem zárja ki, hogy idén ősszel a tavalyihoz hasonló kihívásokkal kell majd szembenézni a balkáni migrációs útvonalon.
„Fel kell készülnünk egy nehéz őszre is” – fogalmazott a kormányfő hétfőn Belgrádban, miután tárgyalt Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel.
„MAGYARORSZÁG MEG AKARJA VÉDENI AZ ELMÚLT ÉVEKBEN ELÉRT EREDMÉNYEIT, EZÉRT SEMMILYEN TÖRVÉNYTELENSÉGET NEM FOGAD EL, IDEÉRTVE AZ ILLEGÁLIS BELÉPÉST IS.”
Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodás törékeny mivoltával magyarázta, hogy szerinte nem zárható ki egy tavalyihoz hasonló helyzet a balkáni migrációs útvonalon.
„Ne legyünk balekok, ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy ami tavaly bekövetkezett, az idén is bekövetkezhet, és az a munka, amit tavaly elvégeztünk, az idén is vár majd ránk” – fogalmazott. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, „a helyzet romlásának valószínűsége létezik, és a kockázat nagy. (…) Nekünk tervekkel kell rendelkeznünk a helyzet romlására”.
Kijelentette: Magyarország meg akarja védeni az elmúlt években elért eredményeit, ezért semmilyen törvénytelenséget nem fogad el, ideértve az illegális belépést is az ország területére, ezt „minden eszközzel meg fogjuk akadályozni”.
A miniszterelnök együttműködést ajánlott szerb kollégájának, mert – mondta – „abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia területére illegális módon egyetlen egy ember se léphessen be”. Ezzel ugyanis Magyarország biztonsága is nő – hívta fel a figyelmet. Azt is kiemelte, semmit nem akar tenni a magyarok biztonsága érdekében úgy, hogy azzal hátrányt okozzon Szerbiának. „Nekünk nem érdekünk, hogy miután mi megvédjük Magyarország határát, sok tízezer migráns itt ragadjon Szerbiában” – jelezte.
Ezzel egyidejűleg megállapodtak határátkelőhelyek megnyitásáról is – folytatta -, mert bár a törvénytelen belépéseket meg kell akadályozni, de akik szabályosan akarnak mozogni a két ország között, azoknak átkelőket kell nyitni.
Fotó: Szecsődi Balázs (Miniszterelnöki Sajtóiroda)”BRÜSSZEL A TAGÁLLAMI ÉRDEKEKKEL ELLENTÉTES SZABÁLYOKAT AKAR RÁERŐLTETNI AZ ÁLLAMOKRA.”
Az október 2-i kvótareferendummal kapcsolatos kérdésre a kormányfő azt mondta: azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben, Brüsszel ugyanis a tagállami érdekekkel ellentétes szabályokat akar ráerőltetni az államokra.
„Ha Brüsszel nem tér jobb belátásra, mi pedig nem fogadjuk el Brüsszel álláspontját, abból egy dolog következhet: egy elhúzódó jogi, politikai vita. (…) Minél inkább támogatnak bennünket a népszavazáson, annál nagyobb az esélye annak, hogy utána Brüsszellel sikerrel fogjuk megvívni ezt”.
Szerbia EU-csatlakozása ügyében Orbán Viktor úgy foglalt állást: nem tud jobb alternatívát ajánlani a szerbeknek annál, mint hogy próbáljanak minél közelebb kerülni az unióhoz. Vannak ugyan kísérletek Szerbia EU-hoz közeledésének blokkolására, Magyarország azonban ezt nem fogadja el – tette világossá, hangsúlyozva: csak a teljesítmény számít. Azt is kiemelte, hogy a Szerbiában élő magyarok nem egyszerűen csak fair, hanem nagyvonalú politikát élvezhetnek, és a magyar kormány is arra törekszik, hogy a Magyarországon élő szerbekkel szintén nagyvonalú legyen. Kérte egyúttal Aleksandar Vucic támogatását a 2024-es budapesti olimpiai pályázathoz, mert szerinte egy közép-európai olimpia az egész térségnek jót tehetne.
A kiemelkedően jó magyar-szerb kapcsolatokat annak ellenére is sikerült megóvni, hogy a két fél nem mindenben értett egyet egymással – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök. Mint fogalmazott: fel kell készülni az őszre és a télre, hiszen már most is több mint ötezer migráns tartózkodik az országban. Közös munkacsoportok dolgoznak azon, hogy Szerbia felkészüljön arra, ami vár rá a következő időszakban.
A szerb kormányfő kiemelte, hogy Budapest segítséget nyújt a macedón határ védelmében, és ezt a bolgár határra is kiterjesztik majd. Kiemelte, hogy Szerbia szolidaritásra törekedett a migránsokkal, de az illegális bevándorlókat a nyugat-balkáni ország sem tudja befogadni. Emlékeztetett arra, hogy a migránsválság kezdetén csak családok érkeztek a háború sújtotta térségekből, most viszont már a migránsok 81 százaléka Afganisztánból jön, ők gazdasági bevándorlók. Az is először történt – folytatta -, hogy a migránsok gondokat okoztak, összeverekedtek, raboltak. Emellett óriási költséget jelent a migránsok elhelyezése és élelmezésének biztosítása. Ebben segít az Európai Unió, de Szerbiának is jelentős összeget kell erre fordítania.
Az együttműködés előmozdítása érdekében közös munkacsoport alakul, amely több területtel, például a gazdaság, a mezőgazdaság és az idegenforgalom kérdéseivel foglalkozik majd azért, hogy a tapasztalatcserének köszönhetően sikeresebbek legyenek az országok.
„A SZERB KORMÁNY SZÁMÁRA KULCSFONTOSSÁGÚ A MAGYARORSZÁGGAL VALÓ JÓ KAPCSOLAT MEGŐRZÉSE.”
Kiemelték, a jó gazdasági kapcsolat bizonyítéka az is, hogy az idei év első felében is 12,7 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom a két ország között, főként a magyar befektetéseknek köszönhetően. Elhangzott: Szerbiában közös, szerb-magyar kormányülést tartanak még az év vége előtt, akár az is előfordulhat, hogy ezt nem Belgrádban, hanem valahol Közép-Szerbiában tartják majd, mert a szerb fél célja, hogy a magyar befektetők ne csak a Vajdaságban, hanem Szerbia többi területén is beruházzanak.
Aleksandar Vucic megköszönte Magyarország támogatását országa európai integrációs törekvéseinek megvalósításában.
Kiemelte, Belgrádnak az a célja, hogy a Szerbiában élő magyarok érezzék, a szerb kormány tiszteli és becsüli őket, ugyanúgy, ahogy a többségi nemzet tagjait is. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, a szerb küldöttség tagja volt Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.
