Németalföld a szabadság és a megmaradás útját egy nagyon nehéz korban, kényszerpályák szorításában kereső magyarságnak mutatott példát – emelte ki Kövér László.
Egy hitében erős, ezért hitétől erős, tisztességes munkája által gyarapodó, a közös hit és a közös szabadság reményében összetartó, a közösen megvívott szabadságharcot megélő ország művészetét mutatja be a tárlat – fogalmazott Kövér László a Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című kiállítás megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, mindaz, ami Hollandia arany évszázadában történt, egész Európa és az egész világ számára fontos.
Rámutatott, rendkívül erősek a holland-magyar történeti, művelődéstörténeti kapcsolatok, az érték- és érdekközösség a két nemzet között. Példaként felidézte, hogy több száz peregrinus diák tanult a németalföldi protestáns egyetemeken; mint ismert, Apáczai Csere János hollandiai tanulmányai során írta az első magyar nyelvű enciklopédiát, Misztótfalusi Kis Miklós pedig Amszterdamban nyomtatta az Aranyas Bibliát.
A házelnök Pilinszky János szavait idézve kifejtette, Rembrandt festményeiben és kortársainak alkotásaiban egy letűnt aranykor tükröződik, amely hatással van azokra, akik megnézik a képeket. Németalföld a szabadság és a megmaradás útját egy nagyon nehéz korban, kényszerpályák szorításában kereső magyarságnak mutatott példát – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ezt az utat az államéletben akkor nem járhattuk be, de a szellemi életben létrejött kapcsolódási pontok, elsősorban a hit, a tudomány és a szabadság tekintetében, sokat tettek hozzá a magyar élethez.
Robert de Groot úgy fogalmazott, a holland arany évszázad értékei napjainkban is érvényesek, a tolerancia, valamint a szólás- és vallásszabadság Európa alaptételei. A művészet és a kultúra csak szabad társadalomban tud igazán fejlődni – fűzte hozzá a holland Külügyminisztérium európai együttműködésért felelős főigazgatója. Kiemelte, a Majdan téren vagy a Gezi parkban tüntetők szomjazzák azt a szabadságot, amelyet nekünk már sikerült kivívnunk az elmúlt évszázadok során.
Tájékoztatott arról is, a most megnyíló kiállítás a DACS – Hollandia, királyság! című őszi kulturális programsorozat része, melynek célja, hogy megismerkedjünk a holland klasszikus és kortárs művészettel, kultúrával.
Ugyanitt Ember Ildikó arról beszélt, a XVII. századból mintegy ötezer holland festő ismert, a legjobbak képei ma is mindenütt a világon mágnesként vonzzák a közönséget. Húsz Rembrandt-képet együtt látni Budapesten kivételes dolog, egy-egy darab önmagában is lenyűgöző, összefüggéseiket vizsgálva pedig megismerhetjük e nyugtalan, folyton újat kereső, elképzeléseit diadalmasan megvalósító zseni útját – fűzte hozzá a tárlat kurátora. Elmondta azt is, a kiállítás másik csúcspontja Vermeer, a festőnek három képe tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.
Vermeer-vászon még sosem járt Magyarországon – emelte ki, megjegyezve, a látogatók emellett még több mint száz holland festő munkáival találkozhatnak a kiállítás termeiben.
Baán László beszédében megköszönte a kiállítás létrehozásában nyújtott kormányzati támogatást.
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet a kiállítás utolsó képére, mely Forgács Péter kortárs művész alkotása.
Az alkotó Rembrandt valamennyi önarcképét egyetlen animációs sorba rendezte, így mutatva be, hogy a test változik és romlandó, de mégis van benne valami, ami egylényegű és változatlan. Hangsúlyozta, a művészet legfontosabb küldetése, hogy ezt a távlatot mi is észrevegyük önmagunkban.
A csaknem 100 festő több mint 170 alkotását felvonultató kiállításon a Szépművészetei Múzeum gazdag holland gyűjteményének 40 alkotása mellé több mint 130 festmény érkezett magán- és közgyűjteményekből, a legjelentősebb kölcsönző intézmények többek között van az amszterdami Rijksmuseum, a stockholmi Nemzeti Múzeum, a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, a Los Angeles-i Getty Museum, a New York-i Metropolitan, a firenzei Uffizi és a madridi Prado.
A tárlatot, melynek fővédnökei Vilmos Sándor holland király és Áder János köztársasági elnök, 2015. február 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
