Bill Clinton: a washingtoni holokauszt-emlékmúzeum a lelkiismeretünk lesz
A vészkorszak túlélői és a II. világháború veteránjai közül mintegy ezren vettek részt hétfőn Washingtonban Bill Clinton volt amerikai elnök és Elie Wiesel Nobel-békedíjas író társaságában azon az ünnepségen, amelyet az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma megnyitásának 20. évfordulója alkalmából rendeztek.
Bill Clinton hangsúlyozta, hogy az amerikai fővárosban számos emlékmű és nevezetesség kínál valami különlegességet a látogatóknak, de, mint mondta, a „holokauszt-emlékmúzeum a lelkiismeretünk lesz”.
Rámutatott, hogy a múzeum megnyitása óta a világon számos tudományos felfedezés született, amelyek egyike, az emberi genom feltérképezése kapcsán rávilágított: genetikai szempontból minden ember 99,5 százalékban egyforma.
„Minden, nem az életkorhoz kapcsolódó különbözőségünket a genetikai struktúránk egy százalékának a fele tartalmazza, de valamennyien túl sok időt pazarolunk arra a fél százalékra” – mondta Clinton.
„Ezáltal sebezhetővé válunk azon lázzal, betegséggel szemben, amelyet a nácik adtak át a németeknek. Ez a betegség ma nagyon él szerte a világon” – hangsúlyozta az exelnök.
Sara Bloomfield, a múzeum igazgatója kijelentette, hogy az eredetileg a 25. évfordulóra tervezett jubileumi megemlékezést öt évvel előre hozták, mert félő, hogy a közvetlenül érintett nemzedékből addigra sokan eltávoznak már.
A múzeum szombat este az általa adható legrangosabb kitűntetésben részesítette a koncentrációs táborokat felszabadító veteránokat. Az elismerést a katonák és Dwight D. Eisenhower tábornok nevében a későbbi amerikai elnök unokája, Susan Eisenhower vette át. Az intézmény egyúttal gyűjtést indított a holokauszt emlékezetének életben tartása és az antiszemitizmus elleni harc érdekében. A kampány célja, hogy 2018-ig 540 millió dollár folyjék be erre a célra, amelyből 258,7 millióra máris megtörténtek a felajánlások.
A héten a múzeumban Többen szomszédok voltak: kollaborálás és cinkosság a holokauszt idején címmel hosszú távú, speciális kiállítás nyílik. Susan Bachrach, a tárlat kurátora szerint a múzeum látogatóinak többsége azt hiszi, hogy a holokauszt végrehajtásában csak Hitler és a fanatikus náci vezetés vett részt. Ezért a kiállítás célja, hogy bemutassa azokat, akik a zsidók millióinak üldözésében és meggyilkolásában kapzsiságból, karriervágyból, a környezet nyomására vagy valamilyen más, hasonló okból vettek részt.
Bachrach szerint a szervezők külön hangsúlyt helyeztek a „gyűlöleten és az antiszemitizmuson túli” hatások tanulmányozására. A múzeum külön gyűjteményt mutat be azokból a képekből, amelyek a zsidók elhurcolását szemlélőkről készültek.
A szövetségi forrásokból fenntartott múzeum erőfeszítéseinek egy részét a jövőbeni népirtások megakadályozására irányítja, a 20. évforduló alkalmából Soha többé: számít amit teszel címmel. Az intézménynek egy múlt hónapban közzétett tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy minél tovább zajlik a konfliktus Szíriában, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szektás erőszak népirtásba torkollik majd.
A washingtoni holokauszt-múzeum megpróbálja összesíteni mindazokat az európai helyszíneket, ahol a vészkorszak idején zsidókat tartottak fogva. A kutatás részvevői arra számítottak, hogy 10 ezer ilyet tudnak majd összegyűjteni, ám a szám mára már meghaladta a 43 ezret.
Fennállásának első két évtizede alatt több mint 35 millióan keresték fel az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumát
