Az izraeli kormányfő az ENSZ Közgyűlésében arra figyelmeztetett, hogy Iránnak jövő nyárig elegendő dúsított uránja lesz atomfegyver előállításához. Netanjahu szerint a „vörös vonalak nem vezetnek háborúhoz; a vörös vonalak megakadályozzák a háborút”.
Netanjahu ábrázolta is mondandóját, a kör alakú bomba gyutacsa alá húzta meg a vörös vonalat, „mielőtt Irán végez a második fázissal és előállítja az atombombát”„Ebben a késői órában egyetlen módja van annak, hogy Iránt békésen megakadályozzák atomfegyverhez jutásában, mégpedig egyértelmű vörös vonalat kell húzni” – mondta felszólalásában az izraeli kormányfő.
„Vörös vonalak nem vezetnek háborúhoz; vörös vonalak megakadályozzák a háborút” – tette hozzá. Szerinte Izrael és az Egyesült Államok közösen kijelölhet egy utat, amellyel megakadályozzák Iránt az atomfegyver készítésében. „Izrael megbeszéléseket folytat az Egyesült Államokkal erről a témáról, és biztos vagyok abban, hogy közösen ki tudunk jelölni egy utat” – mondta Netanjahu.
Izrael úgy tekint egy atomfegyver birtokában lévő Iránra, mint amely létében fenyegetné, mert Irán tagadja a holokauszt megtörténtét, és Izrael elpusztítására biztat. Emellett olyan rakétákat fejleszt, amelyekkel elérheti Izraelt, továbbá támogatja a zsidó állammal ellenséges arab csoportokat.
„Vegyük az atomfegyver nélküli iráni agressziónak ezt a listáját, és akkor képzeljük el ugyanezt atomfegyverrel” – mondta Netanjahu. „Nem az a kérdés, hogy vajon lesz-e atombombája Iránnak, hanem az, hogy meg tudjuk-e akadályozni, hogy legyen”- nyilatkozta a kormányfő, majd hozzátette: „ki lesz akkor biztonságban a Közel-Keleten? Ki lesz biztonságban Európában? Ki lesz biztonságban Amerikában? Ki lesz biztonságban bárhol a világon?”
Az izraeli vezetők az elmúlt hetekben többször figyelmeztettek, hogy ha Irán folytatja atomprogramját, akkor a zsidó állam egyoldalú katonai lépéseket tehet. Az Obama-kormány igyekszik távol tartani Izraelt a katonai akciótól, mert attól fél, hogy annak következményeként az Egyesült Államokat is belerántja a konfliktusba és a novemberi amerikai választások előtt háborús körülmények alakulhatnak ki a régióban.
A Közel-Keleti Kutató Intézet (MEMRI) csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint Iránban az elmúlt hónapokban számos alkalommal szólaltak meg magas szintű vezetők, szóvivők, valamint kormányközeli médiumok arról, hogy Teherán nukleáris hadihajók és tengeralattjárók meghajtásához alkalmas urániumot igyekszik előállítani. A haditengerészetben használatos nukleáris hajtóanyaggal azonban az a gond, hogy míg a felszíni hajóknak elegendő a magas, 50-60 százalékosra dúsított uránium, addig a tengeralattjáróknak legalább 90 százalékosra dúsított hasadóanyagra van szükségük – ez pedig már az a szint, amelyet atombombákban szoktak felhasználni.
Az iráni Fars hírügynökség még július 17-én például arról számolt be, hogy iráni képviselők benyújtottak a parlament elő egy törvénytervezetet, amely arra sürgetné a kormányt, hogy hozzon létre egy nukleáris meghajtású kereskedelmi hajóflottát. Egy képviselő, Abolghaszem Dzsarare pedig azt közölte három nappal később ugyanennek a hírügynökségnek, hogy az urániumot a 25 százalékos szint helyett 50-60 százalékosra fogják dúsítani.
Június 12-én pedig Abbasz Zamini iráni ellentengernagy nyilatkozta a Fars hírügynökségnek azt, hogy országa megtette az első lépéseket a nukleáris meghajtású, nehéz tengeralattjárók létrehozására: „az atomtengeralattjárók létrehozásának a kezdeti stádiumában vagyunk” – nyilatkozta az iráni ellentengernagy. Karim Szadzsadpur, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért nevű intézet Irán-szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta: a nukleáris tengeralattjárók ürügyként szolgálhatnak az atombombákhoz is alkalmazható urán előállításához.
Az Iráni Forradalmi Gárdához közel álló Yjc.ir nevű portál pedig arról cikkezett július 28-án, hogy „tudományos források szerint atomtengeralattjárókhoz, valamint nukleáris meghajtású hajókhoz legalább 90 százalékosra dúsított urániumra van szükség. De teheráni mérnökök szerint nem minden ilyen jármű igényel 90 százalékosra dúsított urániumot, és lehetséges, hogy az 52-57 százalékos is megteszi” – vélekedett a kormányhoz közel álló portál. (Az Egyesült Államok által hadrendben tartott nukleáris tengeralattjárók meghajtásához 93-97 százalék közöttire dúsított uránt alkalmaznak – a szerk.)
Mit nem mondott el Obama?
Az Egyesült Államok elnöke mindössze két megjegyzést tett az ENSZ Közgyűlés előtt tartott beszédében Iránnal kapcsolatban, amivel nem győzte meg kritikusait. Megjegyezte, hogy egy „atomfegyverrel rendelkező Irán nem olyan kihívás, amit fel lehet tartóztatni” valamint, hogy „az Egyesült Államok mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Irán ne tegyen szert atomfegyverre”.
Sokan azt várták, hogy beszédében az amerikai elnök élesebb kritikát fogalmaz majd meg Teheránnal kapcsolatban, mint tavaly tette, amikor azt mondta Iránra és Észak-Koreára utalva, hogy „amennyiben tovább folytatják a nemzetközi törvényeken kívüli útjukat, akkor sokkal nagyobb nyomással és elkülönítéssel kell szembenézniük”.
Obama az ENSZ Közgyűlése előttNile Gardiner, a Heritage Alapítvány honlapján azt írta, hogy ez „egy rendkívül gerinctelen megállapítás volt Iránról. Az elnök a veszélyes, a háttérből irányító szerepet akarja felvenni egy olyan időben, amikor a szabad világnak egy bátor amerikai vezetésre lenne szüksége”. Obama republikánus kihívója, Mitt Romney is bírálta az elnököt: „ez ugyanaz a verzió, amit már korábban is elmondott. Semmi új”, vélekedett.
Obama nem beszélt katonai erőről, még azt az árnyalt megfogalmazást sem használta, hogy „minden lehetőség az asztalon van”. Nem fogalmazott meg személyes kritikát Ahmadinezsád személyével kapcsolatban, aki előzőleg provokatív megjegyzéseket tett sajtótájékoztatóján. Ezzel szemben Romney külön kiemelte Ahmadinezsád szavait egy New York-i kampányrendezvényen: „nem messze innen, a kimondhatatlan gonoszság és gyűlölet hangja szólalt meg, fenyegetve Izraelt és a civilizált világot”, mondta az elnökjelölt.
Obama nem említett semmilyen ultimátumot, vagy nem húzta meg azt a vonalat, amelyet átlépve Irán kiprovokálná az Egyesült Államok katonai csapását. Az amerikai elnök arra utalt beszédében, hogy még mindig helye van a diplomáciának, ugyanakkor „nem korlátlan ideig”. Azt azonban nem konkretizálta, hogy mennyi idő van még hátra.
Kivonultak Ahmadinezsád beszédéről
Ahogy beszámoltunk róla, az Egyesült Államokból, Kanadából és Izraelből érkező delegációk nem hallgatták meg az iráni elnök ENSZ Közgyűlés előtt tartott beszédét. Mahmúd Ahmadinezsád szerdán azt állította, hogy országa „folyamatos fenyegetettség alatt” áll a „civilizálatlan cionisták” részéről és egy új világrend megalakítására szólított fel, amelyet nem a nyugati hatalmak irányítanak a „gonosz szolgálatában”.
Ahmadinezsád beszédéről több ország képviselői kivonultakAz iráni elnök igyekezett meggyőzni hiányos hallgatóságát, hogy jelenleg a kapzsiság irányítja a világot az erkölcsi értékek helyett. „A jelenleg mélységbe zuhant világ helyzete és a történelem keserű emlékei főként a világ rossz vezetéséből fakadnak, a magukat központi hatalmaknak kikiáltók miatt, akik a gonoszra bízták magukat” – érvelt Ahmadinezsád, aki valószínűleg utolsó beszédét mondta az ENSZ Közgyűlése előtt (az iráni államfőnek hamarosan lejár a második elnöki ciklusa, és a perzsa alkotmány szerint nem indulhat újra).
Ahmadinezsád ugyanakkor nem utalt beszédében a hétfői sajtónyilatkozatára, amelyben azt állította, hogy Izraelnek „nincsenek gyökerei” a Közel-Keleten és „meg kell semmisíteni.”
atv.hu / MTI / CNN / Jpost / ml
