Holokauszt emléknap – Svéd házelnök: szükség van jó viselkedésmintákra
Szükség van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen, amelyek reményt és bátorságot öntenek belénk, és egy jobb jövő eljövetelét jelzik – mondta a svéd parlament elnöke vasárnap Budapesten, az Élet menete rendezvényén.
Per Westerberg, a budai rakparton összegyűlt több ezer ember előtt úgy fogalmazott: a zsidókat mentő Raoul Wallenberg diplomata nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista.
Amit tett, nemcsak az általa megmentettek és a következő nemzedékek számára fontos, hanem Svédország külföldi megítélése szempontjából is – tette hozzá.
Per Westerberg hangsúlyozta: az embermentő Wallenberg példája mindenkit emlékeztet erkölcsi felelősségére, mert „kötelességünk válaszolni a demokrácia és az emberi jogok ellen kihívást intéző erőknek, kötelességünk emberségesnek lenni”.
Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke videoüzenetében a világtörténelem legnagyobb népirtásának nevezve a holokausztot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a rémtetteknek soha többé nem szabad előfordulnia, és Izrael sem engedi, hogy a Soa feledésbe merüljön.
Horváth János, a parlament fideszes korelnöke, akinek felszólalását többen hangos nemtetszéssel fogadták, úgy fogalmazott: „a nyilas és hitlerista világ nem a magyar nép világa volt, nem a magyar nép kívánságára mentek végbe a holokauszt borzalmai.” A zord idők azonban az egész magyar népet érintették – hívta fel a figyelmet. Megemlítette, hogy ő maga is együtt dolgozott Wallenberggel.
Emlékezni kellene azokra is, akik a háború alatt zsidó embereket bújtattak, tiszteletükre emléktáblát avatni, ösztöndíjat alapítani – mondta.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek – akinek beszédét többször éljenző taps szakította meg – hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel, és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, népcsoport ellen. Rámutatott: Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll a héber Biblia lapjain is: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
Megemlítette, hogy az Élet menete a Salkaházi Sára rakpartról indult el, ahol Boldog Salkaházi Sára katolikus szerzetesnőt azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt gyilkolták meg, akiket a rendházban rejtegetett.
A bíboros kijelentette: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel, mert „a Biblia szerint minden ember Isten teremtménye.”
Erdő Péter kiemelte: a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező, függetlenül attól, hogy azt ki teszi vagy mondja.
Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük – tette hozzá.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi – aki Erdő Péterrel együtt érkezett a színpadra – azt mondta: emlékeznünk kell a halálmenetekre, „mindarra, ami velünk történt”.
Mi megmaradtunk a halálmenetekből, hogy emlékezzünk azokra, akik áldozatául estek a rettenetnek – jegyezte meg.
Emlékeztetett: Salkaházi Sára halála a tanúsága annak, hogy a gyűlölet nem válogatott.
Isten arra tanít minket, hogy minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből. Lehetnek viták, de nem lehetnek ellenségeskedések, mert azok csak romboláshoz vezetnek – mondta a nyugalmazott országos főrabbi.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: „ahhoz, hogy a tudatlan elmékben ne a gyűlölet és az előítélet uralkodjon, újra meg újra fel kell idéznünk a történelem sötét korszakait, és megértetni gyermekeinkkel a XX. század szörnyű rémtetteit”.
A holokauszt 600 ezer magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt, valamint négy óriási meteorológiai léggömböt engedtek fel, amelyen a svéd, az izraeli, az EU-s és a magyar zászló volt látható.
Az eseményen részt vett több holokauszt túlélőn kívül Peter Slipper, az ausztrál parlament alsóházának elnöke, Kövér László, a köztársasági elnök feladatait ellátó házelnök, Lezsák Sándor, a parlament elnökének feladatait ellátó alelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a diplomáciai testület képviselői, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Izraelita Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidót gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
