Euromoney konferencia – Simor: olyan megoldás kell a válságra, hogy ne sújtsa az euróövezeten kívüli államokat
Olyan megoldást kell találni az euróövezeti válságra, amely nem sújtja az euróövezeten kívül államokat – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bécsi Euromoney pénzügyi konferencia kerekasztal-beszélgetésén szerdán.
Az MNB elnöke kifejtette: egyes kelet-közép-európai államok, mint amilyen Magyarország is, mélyebben integrált az euróövezetbe, mint néhány, az euróövezet perifériájához tartozó állam. A válságmegoldó intézkedéseket az ilyen államokkal együttműködésben kell meghozni – tette hozzá.
Simor András szerint a válságkezelés során sokkal inkább a költségvetési fenntarthatóságról kellene beszélni, mintsem a költségvetési fegyelemről. Kifejtette: olyan szabályok kellenek, amelyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, innovációt, javuló versenyképességet és bizalmat serkentenek.
Az MNB elnöke szerint stabil, kiszámítható környezet szükséges. Minden piaci szereplő vállal kockázatokat, de nem szabad, hogy ezek a kockázatok jogi vagy szabályozói kockázatok legyenek – tette hozzá.
A kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Ilmars Rimsevics, a lett központi bank elnöke, aki elmondta: az euróövezeti döntéshozók végre a megfelelő intézkedéseket hozzák.
A lett jegybanki szakember szerint nem lehet az 1929-es válság idején alkalmazott eszközöket alkalmazni, nem lehet pénzt nyomtatni. Kifejtette: még mindig világosan látszanak a gazdasági nehézségek, és amíg ezek fennállnak, addig hiába öntenének helikopterekből pénzt”, az országok helyzete nem javulna.
Rimsevics szerint egyértelmű, hogy jelentős kiadáscsökkentésre van szükség, ami nagyon nehéz. Ehhez elengedhetetlen, hogy a lépések kellő sebességgel, hitelességgel szülessenek meg, továbbá, hogy a politikusok sajátjukénak vallják ezeket a lépéseket.
Simor és Rimsevics a beszélgetésen egyetértet abban, hogy nagyobb hátránya származna az euróövezet tagállamoknak a térség elhagyásából. Simor András kifejtette: összetettségében kell vizsgálnia kérdést, és a valutaleértékelésből származó versenyképességi előnyt vélhetően kiszorítanák például a megugró kamatszintek hatásai.
A magyar jegybankelnök az euró bevezetéséről úgy vélekedett, az alapvető kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e Magyarország a közös pénznemhez, hanem hogy mi a legjobb időzítés.”Valószínűleg meg kell várnunk, hogy kiderüljön, beválnak-e az euróövezet jelenlegi problémáira tett megoldási kísérletek.” Emellett Magyarország rendelkezik azzal az előnnyel, hogy levonja a tanulságokat az euróövezet korábbi bővítéseiből és akkor csatlakozzon, amikor a gazdaság felkészült erre – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a vita után, a jegybank függetlenségét firtató újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, a nemzeti bank „nem lehet más, mint független”. „A válasz egyértelmű. Az EU tagjai vagyunk, az EU előírja a jegybank függetlenségét, és a magyar törvényhozás is előírja azt” – fogalmazott. „Élénk viták voltak a kormány és az Európai Bizottság között. Több kormánytag, köztük a miniszterelnök is kijelentette, hogy a kormány tiszteletben fogja tartani a nemzeti bank függetlenségét. Nem tehetek mást, mint hogy hiszek a miniszterelnöknek” – mondta Simor András.
