A miniszter jelezte: a fogyatékos embereknek sok esetben speciális segédeszközökre van szükségük, a kormányzat ezért is tartja rendkívül fontosnak a megfelelő eszközellátás biztosítását. Réthelyi Miklós a „Támogató technológiai ellátórendszerek legjobb gyakorlatai Európában” című konferencián emlékeztetett arra, Magyarország alaptörvénye is rögzíti, hogy segíti a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megvalósulását.
Utalt arra is, hogy Magyarországon 1998 óta törvény rendelkezik a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, s e jogszabálynak köszönhetően az elmúlt időszakban az esélyegyenlőség ügye a közgondolkodás része lett.
A miniszter szólt arról, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentős hazai és uniós forrásokat használtak fel az „egyenlő esélyű hozzáférés”, a „fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés” érdekében. Réthelyi Miklós szerint ugyanakkor nehézséget jelent, hogy ma nincsenek hiteles felmérések, vagy adatok arról, hol tart az akadálymentesítés, és a közszolgáltatások megfelelnek-e az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek.
Közlése szerint a tárca fontosnak tartja, hogy készüljön ilyen felmérés; ennek ismeretében írhatják majd ki az új akadálymentesítési projekteket.
Réthelyi Miklós szerint ahhoz, hogy a következő időszak támogatáspolitikáját, jogalkotási vagy államigazgatási lépéseit tervezni lehessen, mind a kormányzati, mind pedig az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokról képet kell, hogy kapjanak. A miniszter hasznosnak mondta a rendezvényt, mert szavai szerint az lehetőséget teremt a nemzetközi tapasztalatok és a „jó gyakorlatok” megismerésére.
Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos arról beszélt, hogy az Európai Unió tagországaiban ma minden hatodik ember valamilyen fogyatékossággal él, ez összesen mintegy 80 millió embert jelent.
Magyarországon a tíz évvel korábbi (az akkori népszámláláson felvett, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló) adatok szerint 600 ezerre tehető a fogyatékos emberek száma; a testi fogyatékosok és a mozgássérültek aránya körükben csaknem 44 százalék.
Bartal Attila, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjának projektvezetője elmondta, a konferenciát azért szervezték, hogy bemutassák, más európai országokban milyen rendszerben működik az érintettek segédeszköz-ellátása.
A projektvezető szerint Magyarországon a rendszer nem elég rugalmas, nem alkalmazkodik a mozgássérültek valós igényeihez, pazarló, és nem ellenőrzött. Példaként említette, hogy sokan kapnak (személyes tulajdonba) olyan drága elektromos kerekes széket, amelyet nem is használnak.
A szakember a „jó gyakorlatok” között Dániát említette, ahol a mozgássérültek olyan eszközöket tudnak bérelni, amelyek megfelelnek a mindenkori életkori vagy fizikai igényeiknek.
