Mullen tengernagy:

nem szabad

elsietett döntést

hozni a  ügyében

Mullen tengernagy: nem szabad elsietett döntést hozni a homoszexuális katonák ügyében

 Nem szabad elsietett döntést hozni arról, hogy az azonos nemű társaikhoz vonzódó katonák ezentúl szexuális orientációjukat nyíltan vállalva szolgálhassanak az amerikai hadseregben – idézte Mike Mullen tengernagyot, az amerikai vezérkari főnökök testületének vezetőjét a hétfői The Washington Times.

 Mullen szerint a fegyveres erőkre jelenleg nagy nyomás nehezedik a
két külföldi háború miatt, és nincs szükség arra, hogy a hadsereg
egy robbanékony társadalmi kérdés közepén találja magát.
 A CNN hírtelevízió előző nap jelentette, hogy Hillary Clinton
külügyminiszter arra készül: az azonos nemű amerikai diplomata
pároknak is megadja azokat a jogokat és előnyöket, amelyeket a
heteroszexuális párok élveznek.
 Mullen tengernagy, aki a fegyvernemek vezérkari főnökeinek
elnökeként a legmagasabb katonai posztot tölti be, világossá tette:
bizonyos időre szükség lenne ahhoz, hogy a hadseregben érvényesítsék
a nyíltan meleg katonák szolgálatára vonatkozó döntést.
 Az amerikai fegyveres erőknél a homoszexuális és leszbikus katonák
esetében jelenleg az úgynevezett „ne kérdezd, ne mondd” felemás
gyakorlata van érvényben, amelyet még Bill Clinton elnök vezetett
be. Ennek értelmében az azonos neműek iránt vonzódó katonák
szolgálhatnak a seregben, mindaddig, amíg szexuális irányultságukat
nem fedik fel.
 Barack Obama tavalyi választási kampányában felemelte szavát a 16
éve elfogadott elv megszüntetése mellett, s közölte, hogy elnökként
ilyen kéréssel fordulna a kongresszushoz. A melegjogi csoportok és
Obama több liberális támogatója már panasszal élt, hogy a január
végén hivatalba lépett elnök még nem lépett ez ügyben.
 A vezérkari főnökök vezetője hangsúlyozta: a jelenleg érvényes
gyakorlat megváltoztatásáról törvényt kell hozni. Rámutatott, hogy
az elsietett döntésnek súlyos következményei lennének, a vita élesen
megosztaná a hadsereget, körültekintő megközelítésre van
szükség.
 Elemzők rámutatnak: Obama nyilván el akarja kerülni Bill Clinton
hibáját. Clinton az elnökválasztási kampányban ígéretet tett a
homoszexuálisok katonai szolgálatára vonatkozó egyértelmű tilalom
eltörlésére. Ígéretét hamar valóra akarta váltani, de erőteljes
ellenállásba ütközött. A kompromisszum eredményeként végül
elfogadott „ne kérdezd, ne mondd” politikát a melegjogi aktivisták
és a konzervatívok is politikai baklövésnek minősítették, amely
végigkísérte Clinton elnökségét.
 James Jones tábornok, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egy
közelmúltbeli interjúban úgy nyilatkozott, hogy átgondolt tervre van
szükség a lehetséges következmények felmérésére. Jones azt sugallta:
a jelenlegi politika nem fog egyhamar megváltozni.