Ne üssék fel fejüket soha többé az ordas eszmék, a leghatározottabban szembe kell szállni
az etnikai, vallási kirekesztés ellen – mondta a holokauszt idején
történt embermentésért járó Bátorságért Érdemjel ünnepélyes átadásán
Gyenesei István önkormányzati miniszter Budapesten szerdán.
Gátat kell vetni a társadalomra veszélyes ideológiáknak, ám „mi
demokraták nem vagyunk mindig éberek”. A rasszizmus felszámolásában
nem a büntetőjogi eszközök a leghatékonyabbak, hanem „a következő
generációk igaz nevelése”. Csak így érhető el, hogy ne térjen vissza
a kirekesztés „se lopakodva, se nyíltan” – mondta.
Fejet kell hajtanunk a holokauszt nagyszámú áldozata előtt,
akiknek kiirtásában a korabeli magyar közigazgatás aktívan részt
vett. A köztisztviselők és polgármesterek között a vészkorszak
idején voltak olyanok is, akik elhárították a feladat teljesítését,
ám ők a kisebbséget jelentették – emlékeztetett beszédében.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején
az üldözöttek és az őket mentők sorsa összefonódott, mert aki
életeket mentett, ugyanúgy veszélybe sodorhatta magát, mint akiket
üldöztek. „Az embermentők máig érvényes példát adtak nekünk”, amikor
a halálra szánt embertársaikat bújtatták – folytatta.
A Magyar Köztársaság által adományozott Bátorságért Érdemjel
kiegészíti a Világ Igaza kitüntetést, ez utóbbit a Jad Vasem Intézet
adja minden évben a holokauszt üldözötteinek való
segítségnyújtásért. Idén április 7-én kapják meg Magyarországon
11-en a Világ Igaza elismerést. Többségük személyesen már nem, csak
családtagjain keresztül veheti át a kitüntetést – tette hozzá.
Aliza Bin-Noun, Izrael Állam magyarországi nagykövete ünnepi
beszédében hősöknek nevezte azokat, akiknek „volt bátorságuk
üldözött zsidó honfitársaik életét megmenteni”. Ezek a zsidó
polgártársak akkor „a legnagyobb bajban voltak, és a segítségük
nélkül ők sem lettek volna a holokauszttúlélők között”. A
megmentőket a hit és a bátorság motiválta – mondta.
Megemlítette, hogy „manapság mind Magyarországon, mind az egész
világon felüti fejét az antiszemitizmus”, ami ellen „minden erőnkkel
fel kell venni a harcot”. A nagykövet egy holokauszttúlélő lányaként
elismerését fejezte ki azoknak, akik a holokauszt idején mentették a
zsidó embereket. „Aki egyetlen életet megment, az az egész
emberiséget menti meg” – fűzte hozzá.
A Bátorságért Érdemjelet Gyenesei István Izrael Állam
nagykövetének előterjesztésére adta át a kitüntetetteknek a második
világháború idején az üldözöttek életének megmentése terén
tanúsított hősies, önfeláldozó, emberhez méltó helytállásuk
elismeréséül.
A 15 kitüntetett közül maguk vagy felmenőik nevében személyesen
vette át az elismerést Vojanszki Katalin, Csombó Imre, Erdélyi
György, Lőrincz Margit, Puskás György, Sebestyén Sándor, Szabó
Lászlóné, Szakál Géza, és Martinkovits Judit. Későbbi időpontban
veszi át a díjat Kárász Vincéné, Tichy Dezsőné, Kaufmann Mária,
Remeténé Kelemen Ilona, Sárvári Lászlóné és Tátrainé Csertán Gizella.
Izraelben a második világháború után alakult meg a jeruzsálemi
Jad Vasem Intézet, hogy feltárja a holokauszttal kapcsolatos
tényeket. Az intézet foglalkozik azoknak a nem zsidó segítő
embereknek a felkutatásával, akik a második világháborúban vállalták
az üldözöttek megmentését.
Magyarországon 1993-ban alakult meg a Jad Vasem, az Igaz Emberek
Magyar Tagozata. A belügyminiszter 1995-ben adta át először a
Bátorságért Érdemjelet a második világháború befejezésének 50.
évfordulója alkalmából. Azóta a tárca élén álló miniszter minden
évben elismeri az érdemjel adományozásával mindazok bátorságát, akik
a vészkorszak idején zsidó honfitársaik életét mentették meg.
BreuerPress-info
