koprodukciós filmet
mutattak be a Berlinalén
Kedvező volt a maga nemében történelminek számító, első román-brit-magyar koprodukciós film, a Katalin Varga fogadtatása a Berlinalén – mondta csütörtökön Győri Márk, a film magyar operatőre .
Az Erdélyben játszódó 82 perces filmet – amely a Magyarországon élő Peter Strickland brit rendező első alkotása – előző este mutatták be a német fővárosban zajló 59. nemzetközi filmfesztiválon. A rendező szándéka szerint a bosszú természetét boncoló Katalin Varga a játékfilmek versenyprogramjában szerepel 17 további filmmel együtt.
A film iránt nagy volt a sajtóérdeklődés; több újságíró arra kérdezett rá, hogy a filmnek van-e valami mondandója a román-magyar viszonyról, amit a rendező a leghatározottabban cáfolt. A premiervetítés telt ház előtt zajlott, a szakma és a sajtó képviselői mindenekelőtt a film atmoszféráját, hangulatteremtését méltatták – emelte ki az operatőr. A Győri Márk által fényképezett játékfilm, A hetedik kör (a rendező Sopsits Árpád volt) a minapi magyar filmszemlén is versenyben volt.
A magyar operatőr elmondta: a Katalin Varga című filmet nehéz körülmények között, szűkös anyagi források mellett forgatták.
„Talán ezért is mindenki magának érezte a filmet, és ezt a lelkesedést a közönség is megérezte” – vélekedett Győri Márk. A film forgalmazási jogát a Benelux-államok és Franciaország már korábban megvette, és – mint elhangzott – több más ország jelezte ez irányú szándékát, egyebek között izraeli, német és ír forgalmazók.
Győri Márk az elsőfilmes kategóriában „elérhetőnek” nevezte a Berlinale díját. Az operatőr elmondta azt is, hogy vannak további tervek az együttműködés folytatására Peter Strickland brit rendezővel.
A Der Tagesspiegel című napilap csütörtöki kulturális mellékletében a vérbosszúról és az erőszak ördögi köréről szóló archaikus balladának nevezte a filmet. Az írás szerint a rendkívül megrázó alkotás nagy visszhangot váltott ki szakmai körökben. A cikk úgy fogalmazott, hogy a Magyarországon élő brit rendező első filmjében a „félelem barlangjává” változtatta a mozit, amikor a közönséget több mint 80 percen keresztül magával vitte a romániai Kárpátokba, ahol „teljes volt a sötétség még akkor is, amikor a nap sütött”. A német újság részletesen beszámolt a cselekményről, egy vérbosszú történetéről, Katalin Vargáról, arról az asszonyról, aki – miután férje elüldözte – gyermekével együtt elindul, hogy megbosszulja azt a férfit, aki erőszakkal teherbe ejtette őt.
Az újság a sötétség sűrűjében utazásként jellemezte a filmet, utalva arra, hogy a látottak alapján a nézők aligha csodálkoztak volna, ha a filmben vázolt erdélyi világban valahonnan hirtelen Dracula lép elő.
A lap mindenekelőtt az erdélyi magyar főszereplő, Péter Hilda alakítását emelte ki, miközben bűncselekményt, azaz a Katalinnal szembeni erőszakot elkövető, a filmbeli Antalt megszemélyesítő Pálffy Tibort fekete szakállával és hófehér ingével „a történelem legbarátságosabb megerőszakolójaként” említette. A cikk összességében bizonytalannak tartotta a Berlinale versenyfilmjei között szereplő alkotás üzenetét, és a rendezést „túl szadistának” minősítette.
BreuerPress / MTI
