izraeli Askenáz főrabbi
átadta az EMIH zsinagógájának
új szárnyát
átadta az EMIH zsinagógájának
új szárnyát
Jonah Metzger, Izrael askenázi főrabbija vasárnap átadta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Keren Or nevű zsinagógájának kibővítését, ami Budapest első új zsidó imaháza a holokauszt óta, és az ehhez kapcsolódó kulturális központot. A főrabbi a nap folyamán
találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével; elismerő
okleveleket adott át az imaház létrehozásáért egyházközségi tagoknak
és Rogán Antalnak, az V. kerület polgármesterének.
Jonah Metzger megemlítette, hogy a Keren Or elnevezés a
zsinagóga egyik jelentős támogatója lányának a neve, amelynek
jelentése: fénysugár. Szólt arról is, hogy ez a zsinagóga „a
magyarországi zsidó vallási megújulás élharcosa”. Ennek kapcsán
szóba hozta, hogy Magyarországon mindhárom zsidó vallási irányzatot
– ortodox, neológ, status quo ante – egyformán kellene támogatnia az
államnak.
A főrabbi emlékeztetett arra, hogy idén vasárnap estére, a zsidó
naptár szerinti sziván hó 20-ra esik az ortodox rabbik által
meghatározott holokauszt emléknap, amit ünnepélyesen megnyitott.
Ezzel elkezdődött az EMIH megemlékezés-sorozata, melynek során
minden este egy-egy közösségről és egy, a holokausztban elhunyt
mártír személyről emlékeznek meg. Szólt arról is, hogy II. János Pál
pápával történt találkozóján egy zsidó ereklye visszaszolgáltatását
kérte, amit egy német érsek meg is tett nemsokára, amikor a
templomukban őrzött tóratekercset ünnepélyes keretek között
visszaadta Jonah Metzgernek.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kitért arra, hogy az új
kulturális központban egyebek mellett folytatják a zsidó tudományok
szabadegyetemét. Rámutatott: javarészt adományokból tartják fenn
magukat, ezenkívül többek között iskolát, segélyközpontot is
üzemeltetnek. Bejelentette: az EMIH és a New York-i Lubavitz Yeshiva
egyetem közös hároméves főiskolai programot indít, melynek célja
zsidó vezetők és oktatók képzése.
Az MTI érdeklődésére elmondta: a Jonah Metzger és Orbán Viktor
közötti tárgyaláson szóba került többek között az antiszemitizmus
elleni küzdelem Magyarországon, a zsidó vallási megújulás helyzete
és az EMIH állami elismerése a különböző zsidó felekezetek mellett.
Rogán Antal (Fidesz) az imaháznak otthon adó városrész
polgármestere ünnepi beszédében kiemelte, hogy „magyar történelem
nincsen magyar zsidóság nélkül”, így a magyar kulturális élethez is
rengeteg szállal kapcsolódik a zsidóság. A holokauszttal
kapcsolatban kijelentette: „megbocsátani lehet, de elfelejteni soha”.
Az askenázi ághoz tartozik jelenleg a világ zsidóságának
nyolcvan százaléka, Izrael lakosságának a fele. Eredetileg a
Rajna-vidéken és Észak-Franciaországban éltek, majd vándorlásaik
során letelepedtek többek között Lengyelországban, Magyarországon,
Ukrajnában, valamint a mai Csehország és Szlovákia területén. Az
évszázadok során különálló vallási szokásokat és önálló héber
dialektust, a jiddist alakítottak ki.
A zsidók másik ágát a szefárdok képviselik, akiket a XIV-XV.
században az Ibériai-félszigetről űzték el a spanyolok, majd egyebek
mellett Észak-Afrikában és a Balkánon telepedtek le. Izraelben a
szefárdok vezetője a marokkói származású Slomó Ámár.
BreuerPress-MTI
találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével; elismerő
okleveleket adott át az imaház létrehozásáért egyházközségi tagoknak
és Rogán Antalnak, az V. kerület polgármesterének.
Jonah Metzger megemlítette, hogy a Keren Or elnevezés a
zsinagóga egyik jelentős támogatója lányának a neve, amelynek
jelentése: fénysugár. Szólt arról is, hogy ez a zsinagóga „a
magyarországi zsidó vallási megújulás élharcosa”. Ennek kapcsán
szóba hozta, hogy Magyarországon mindhárom zsidó vallási irányzatot
– ortodox, neológ, status quo ante – egyformán kellene támogatnia az
államnak.
A főrabbi emlékeztetett arra, hogy idén vasárnap estére, a zsidó
naptár szerinti sziván hó 20-ra esik az ortodox rabbik által
meghatározott holokauszt emléknap, amit ünnepélyesen megnyitott.
Ezzel elkezdődött az EMIH megemlékezés-sorozata, melynek során
minden este egy-egy közösségről és egy, a holokausztban elhunyt
mártír személyről emlékeznek meg. Szólt arról is, hogy II. János Pál
pápával történt találkozóján egy zsidó ereklye visszaszolgáltatását
kérte, amit egy német érsek meg is tett nemsokára, amikor a
templomukban őrzött tóratekercset ünnepélyes keretek között
visszaadta Jonah Metzgernek.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kitért arra, hogy az új
kulturális központban egyebek mellett folytatják a zsidó tudományok
szabadegyetemét. Rámutatott: javarészt adományokból tartják fenn
magukat, ezenkívül többek között iskolát, segélyközpontot is
üzemeltetnek. Bejelentette: az EMIH és a New York-i Lubavitz Yeshiva
egyetem közös hároméves főiskolai programot indít, melynek célja
zsidó vezetők és oktatók képzése.
Az MTI érdeklődésére elmondta: a Jonah Metzger és Orbán Viktor
közötti tárgyaláson szóba került többek között az antiszemitizmus
elleni küzdelem Magyarországon, a zsidó vallási megújulás helyzete
és az EMIH állami elismerése a különböző zsidó felekezetek mellett.
Rogán Antal (Fidesz) az imaháznak otthon adó városrész
polgármestere ünnepi beszédében kiemelte, hogy „magyar történelem
nincsen magyar zsidóság nélkül”, így a magyar kulturális élethez is
rengeteg szállal kapcsolódik a zsidóság. A holokauszttal
kapcsolatban kijelentette: „megbocsátani lehet, de elfelejteni soha”.
Az askenázi ághoz tartozik jelenleg a világ zsidóságának
nyolcvan százaléka, Izrael lakosságának a fele. Eredetileg a
Rajna-vidéken és Észak-Franciaországban éltek, majd vándorlásaik
során letelepedtek többek között Lengyelországban, Magyarországon,
Ukrajnában, valamint a mai Csehország és Szlovákia területén. Az
évszázadok során különálló vallási szokásokat és önálló héber
dialektust, a jiddist alakítottak ki.
A zsidók másik ágát a szefárdok képviselik, akiket a XIV-XV.
században az Ibériai-félszigetről űzték el a spanyolok, majd egyebek
mellett Észak-Afrikában és a Balkánon telepedtek le. Izraelben a
szefárdok vezetője a marokkói származású Slomó Ámár.
BreuerPress-MTI
