Pirkadat: Dr. Kis-Benedek József – Izrael ma választ

„Teljesen mindegy, hogy ki nyeri ezt a választást” – Kis-Benedek József szerint Izrael gondjai egy új kormánnyal is megmaradnak

Az izraeli választás, Irán helyzete, a palesztin kérdés és Izrael nemzetközi támogatottsága volt a témája a Pirkadat október 27-i adásának. M. Kende Péter Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a választás napján. A vendég úgy látja, hogy Benjamin Netanjahu ezúttal nem nyeri meg a választást, de a régió kihívásai és az ország belső feszültségei bárki győzelme esetén ugyanazok maradnak.

Nem jött a választás előtti hadművelet

A beszélgetés abból a felvetésből indult, hogy sokan arra számítottak: Netanjahu még a szavazás előtt valamilyen katonai akciót indít, ez azonban elmaradt. A műsorvezető felidézte azt a véleményt is, hogy Teheránnak most nincs más dolga, mint hátradőlni és figyelni, mi történik körülötte. Kis-Benedek József egyetértett azzal, hogy a helyzet Iránnak kedvez: neki mindegy, melyik fél győz Izraelben, legfeljebb az zavarta, hogy felmerült a Hezbollah vagy maga Irán megtámadásának lehetősége. Ehhez azonban amerikai érdeklődés kellett volna, anélkül pedig nem megy.

M. Kende Péter úgy értékelte, hogy Netanjahuról sok rosszat el lehet mondani, de nem buta ember, és felmérte egy ilyen lépés kockázatát. Az amerikai elnök a szakértő megítélésében szintén kellemetlen helyzetben van a jövő heti félidős választás előtt, hiszen ő sem tudja, hogyan végződik, de az Egyesült Államok egymagában nem tudna, és taktikailag nem is volna érdemes most fellépnie. A két vezető felelőssége ugyanakkor különbözik. A műsorvezető hozzátette: ha Netanjahu megbukik, egy ügyvezető kormány következik, amelynek nem lesz politikai célja egy iráni hadművelet támogatása. A két választás közelsége így éppen azt eredményezheti, hogy Irán ellen semmilyen akció nem lesz.

Sorra buknak a vezetők

Kis-Benedek József érzése az, hogy az izraeli közvélemény nem érdeklődik különösebben Netanjahu iránt, és finoman fogalmazva sem ő fogja megnyerni a választást. „Csodák ugye mindig lehetnek”, tette hozzá, de úgy gondolja, most a másik fél győz, és a hatalom érdekében akár valamelyik arab párttal is hajlandó lesz szövetséget kötni, ha nem jön ki a matematika. M. Kende Péter megjegyezte: Netanjahu esetében az ilyen alku nem volna komoly, és az arab pártok sem működnének együtt vele.

A vendég ebben szélesebb tendenciát lát. Több országban is látszik a nyoma, Vučić helyzete is egyértelműen eldőlt, a műsorvezető pedig hozzátette, hogy itthon is világos a kép. Kis-Benedek úgy fogalmazott, hogy sorra buknak a különböző vezetők, és jön egy másik garnitúra, de hogy ez később hogyan alakul, azt még meglátjuk.

Megoldatlan palesztin kérdés

Izraelben viszont a választás eredményétől függetlenül ugyanazok a kihívások várnak, a régióban és az országon belül egyaránt. Példaként a hebroni eseményeket említette, amelyek nem újak, és jól mutatják, hogyan működik, illetve nem működik a palesztin–izraeli együttélés; a ciszjordániai körülmények is azt jelzik, hogy a problémák fennállnak. Válságkezelésre tehát mindenképpen szükség lesz, legfeljebb abban lehet különbség, hogy Netanjahu vagy Gadi Eizenkot politikája alakítja. Eizenkottól sem várja, hogy Gázában nagy rendet csináljon. Személyes veszteségei is vannak, a fia a gázai háborúban halt meg, ezért ő sem feltétlenül híve a két nép, két állam megoldásnak.

M. Kende Péter arra kérdezett rá, mit kezd Izrael az izraeli állampolgárságú arabokkal és az általa ellenőrzött területeken élő, több milliós arab népességgel. Netanjahu eddig csak annyit mondott, hogy a kétállami megoldás nem jöhet szóba, de azt nem, hogy mi van helyette. A vendég válasza: létezik egy elgondolás – nem megoldás –, a palesztinok elűzése, amelyet a ciszjordániai helyzet is jelez, ez azonban nem működik: valakinek az agyában pörög, de a megvalósítása gyakorlatilag lehetetlen. A két beszélgetőtárs abban egyetértett, hogy a két szélsőséges álláspont ugyanazt gondolja, csak a másikról, ez pedig patthelyzetet teremt. Ezt a problémát egy új vezetés sem tudja megoldani, mint ahogy 1948 óta sem sikerült.

Amerika marad, Európa bizonytalan

A műsorvezető felidézte, hogy Netanjahu nemrég arról beszélt: Izraelnek fel kell készülnie arra, hogy gazdaságilag, pénzügyileg és minden más szempontból csak magára számíthat. Kis-Benedek József biztos abban, hogy az amerikai támogatás megmarad, akármi lesz a félidős választás eredménye; ha Trump veszít, legfeljebb csökkenhet valamelyest. Az amerikai zsidóság gazdasági ereje és létszáma miatt sem lát okot arra, hogy sötéten nézzük a helyzetet, még ha a republikánusok között erősödnek is a fékezést sürgető hangok. Elképzelhető, hogy bizonyos haditechnikai eszközöket nem adnak át, vagy azokat Izraelnek kell kifizetnie.

Európáról ezt nem merné határozottan állítani. A Németországi Szövetségi Köztársaság a háború óta mindig támogatta Izraelt, a britekről azonban ez nem mondható el, és a déli országok sem feltétlenül támogatják az izraeli politikát. Az európai támogatásért Izraelnek is sokat kell tennie, és az európai országoknak is változtatniuk kell a véleményükön, de az európai közösségnek egyelőre nincs elképzelése arról, milyen legyen az Izraelhez fűződő politikája. Arra a kérdésre, hogyan támaszkodhatna Izrael csak magára, M. Kende Péter és a vendég egyaránt úgy felelt: sehogy, Amerika nélkül vége lenne a történetnek.

Irán: atomprogram és rendszerváltás

Az iráni kérdésben a szakértő azt látja, hogy az amerikai konzervatív politika nem akar Iránnal hadakozni, és a tavalyi vállalkozást is túlméretezettnek tartja. Irán nagy falat: izraeli részről egy önálló támadás öngyilkos vállalkozás lenne, amerikai részről pedig nincs rá szándék, így a félidős választás eredményét kell megvárni. „Egy biztos, ha az irániak folytatják ezt az atomprogramot, számíthatnak arra, hogy bizony meg lesznek támadva” – mondta, hozzátéve, hogy ez Izrael számára létkérdés, és ebben az amerikaiak is támogatják.

Az izraeli miniszterelnök célját, a politikai rendszerváltást Iránban viszont nem tartja reálisnak. A beszélgetésben elhangzott, hogy aki ilyet akar, az nem ismeri a Közel-Keletet, a vendég szerint pedig sem Izraelt, sem Iránt. Mindez nem egyszerű kérdés, a Közel-Keleten pedig mindig történik valami. M. Kende Péter azzal búcsúzott, hogy figyelemmel kísérik az izraeli választás eredményét, és remélhetőleg késő estére már okosabbak lesznek.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.