„Ezek az emberek mindent megérdemelnek” – Grósz Andor a túlélők támogatásáról, az oktatásról és az antiszemitizmus elleni munkáról
A Pirkadat szeptember 29-i adásában Breuer Péter prof. dr. Grósz Andorral, a MAZSIHISZ elnökével, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont elnökével és a Zsidó Világkongresszus alelnökével beszélgetett az Élet Menete következő programjairól, a holokauszt-túlélők ellátásáról, a Páva utcai kiállítás megújításáról, a Jad Vasemmel való együttműködésről és az antiszemitizmus elleni oktatás lehetőségeiről. A következő év tervei több ponton is állami, nemzetközi és közösségi támogatást igényelnek.
Fiatalokat vinnének Auschwitzba, és több iskolába jutnának el
Az Élet Menete elmúlt másfél éve részben az auschwitzi utak szervezésével telt. Tavaly mintegy 150 fiatalt vittek ki, részben saját szervezésben és támogatással, és ugyanezt tervezik a következő évre is. Ehhez a szponzorok és az állam segítségére is számítanak.
Grósz Andor azonban nemcsak az áprilisi emlékmenetre helyezné a hangsúlyt. Olyan programokat szeretnének működtetni Budapesten és vidéken, amelyek középiskolásokhoz viszik közelebb a holokauszt történetét, feldolgozható formában. A célja az, hogy a történelmi ismeretek mellett olyan társadalmi szemlélet is erősödjön, amely egy humánusabb közösség felé visz.
A Páva utcai kiállítás megérett a megújításra
Több mint húsz év telt el a Páva utcai központ megnyitása óta, ezért Grósz szerint a kiállítás technikailag, múzeumpedagógiai és részben tartalmi szempontból is frissítésre szorul. Az elmúlt két évtizedben változott a történelmi szemlélet, és az is, ahogyan a fiatal generációk viszonyulnak a múlthoz.
A megújítás komoly forrást igényelhet: több tíz- vagy akár több százmillió forintos nagyságrendről beszélt. Abban bízik, hogy a közalapítvány fenntartójaként a magyar állam a következő években lehetőséget teremt erre, és az auschwitzi kiállítás egyes elemeit is át lehet majd tekinteni.
A Jad Vasemmel még szorosabb együttműködésre lenne szükség
A Páva utcai központ és a Jad Vasem között már van együttműködési megállapodás, de Grósz szerint ebben további tartalékok vannak. Különösen fontos lenne a holokauszt áldozatairól rendelkezésre álló adatok pontosítása és összehangolása.
A nyilvántartások hiányosságait nem a kutatói munka elmaradásával magyarázta. Sok esetben maguk a történelmi körülmények teszik nehézzé az egyes sorsok rekonstruálását, különösen a háború végén, amikor a koncentrációs táborok adminisztrációja már jóval pontatlanabbá vált. Emiatt mindkét intézményben maradtak tisztázandó adatok.
Két hónap térítésmentes ellátás a túlélőknek
A holokauszt-túlélők egészségügyi és szociális ellátásáról szólva Grósz kiemelte azt az összefogást, amelynek révén a MAZSIHISZ Szeretetkórházában meghatározott ideig térítésmentesen biztosítható számukra az ellátás.
„Ezek az emberek mindent megérdemelnek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy minden idős embernek járna a gondtalan ellátás. A jelenlegi konstrukció két hónapra nyújt segítséget: az egyik hónapot a MAZSÖK, a másikat a Mazs Alapítvány vállalta. Ez ugyan jelentős támogatás, de Grósz szerint hosszabb távon nem oldja meg a finanszírozási gondokat.
A Mazs Alapítvány eddig gyógyszerekkel, otthonápolással és más szolgáltatásokkal is segítette a túlélőket, jelenleg azonban anyagi nehézségekkel küzd. Emiatt a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus támogatását is igyekeznek bevonni.
Dublinban is napirendre kerülhet az antiszemitizmus kérdése
Két héten belül Dublinban ülésezik az Európai Unió antiszemitizmus elleni munkacsoportja, amelyen az európai és világkongresszusi zsidó szervezetek képviselői is részt vesznek. Grósz jelezte, hogy ott is fel kívánják vetni a túlélők támogatásának és a zsidó közösségeket érintő problémáknak a kérdését.
Írország jelenlegi hozzáállását Izraelhez és a zsidó közösségekhez kritikusnak nevezte. Úgy látja, több európai országban összemosódik a palesztinok támogatása és az Izraellel szembeni fellépés, ezért fontosnak tartja, hogy ezekben a vitákban ne jelenjen meg diszkrimináció vagy kettős mérce.
Az oktatásban is nagyobb teret kapna a téma
Az antiszemitizmus elleni küzdelemben Grósz az oktatást tekinti az egyik legfontosabb eszköznek. Az új kormány megalakulása után lehetőség nyílt arra, hogy a zsidó közösségek képviselői bekapcsolódjanak a tantervek és tankönyvek átgondolásába. Az oktatási miniszter mellett működő tanácsadó testületben a történelmi egyházak képviselői is jelen vannak, így közvetlenül is jelezhetik szakmai szempontjaikat.
Ezt önmagában kevésnek tartja, ezért az Élet Menete külön rendhagyó történelemórákkal is készül. A szakemberek nemcsak a holokausztról beszélnek majd, hanem az antiszemitizmus természetéről és arról is, hogyan lehet a történelmi tapasztalatokat a következő generációk számára értelmezhetővé tenni.
A következő év programjai azonban végső soron ismét visszavezetnek a finanszírozás kérdéséhez. Grósz szerint a tervek megvannak, a célok világosak, most az a kérdés, hogy lesz-e elegendő forrás ahhoz, hogy mindezeket meg is valósítsák.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
