„Gyakorlatilag a düh szavaz majd és az undor” – Pászkán Zsolt szerint veszélyes mélységbe jutott a román belpolitikai válság
A Pirkadat július 27-i adásában M. Kende Péter Pászkán Zsolttal beszélgetett a román belpolitikai helyzetről, a tusnádfürdői rendezvény romániai visszhangjáról, az elhúzódó kormányválságról, a drónincidensekről és Románia külpolitikai súlyvesztéséről. Pászkán szerint a folyamatos politikai bizonytalanság már odáig jutott, hogy a társadalom jelentős része magától értetődő állapotként kezeli a működésképtelenséget.
Tusnádfürdő ezúttal háttérbe szorult
A tusnádfürdői rendezvény a korábbi évekhez képest jóval kisebb visszhangot kapott a román közéletben. Pászkán szerint ennek egyik oka, hogy az esemény már nem egy román kormányzópárt politikai hátországához kapcsolódik olyan közvetlenül, mint korábban.
A média figyelmét ráadásul szinte teljesen lekötötte az elhúzódó kormányválság, a megszaporodó drónincidensek, valamint az egységes közalkalmazotti bértörvény körüli vita.
Ez utóbbi újabb konfliktust hozott a politikai életbe, bár Pászkán szerint Romániában már régóta nem egy-egy ügy vált ki válságot: „az egy permanens válság”.
Mindig akad új ügy, amin össze lehet veszni
A szakértő úgy látja, a román politikai rendszerben az újabb konfliktusok inkább ürügyet szolgáltatnak a már meglévő szembenállás folytatására.
„Kifáradtunk az előző témával, mivel harapjuk át egymás torkát? De ha itt van a bértörvény, akkor legyen ez” – jellemezte a helyzetet.
A társadalom közben egyre inkább hozzászokott ahhoz, hogy a kormányzás folyamatos válságok között zajlik. Pászkán szerint korábban elsősorban az elnökválasztásokat kezelte a közvélemény politikai szappanoperaként, mára azonban a kormány működésével kapcsolatban is erősödött a közöny.
Mintha már kormányra sem volna szükség
Pászkán szerint különösen aggasztó, hogy a román közvélemény kezd belenyugodni a végrehajtó hatalom gyengeségébe.
Elmondása szerint több mint két hónapja húzódik az átmeneti állapot, és az ügyvivő kormány legitimitása is erősen megkopott. A jogszabályok által előírt miniszteri rotációk sem történtek meg következetesen, egyes politikusok több tárca feladatait viszik párhuzamosan.
„Minthogyha a tömeg legalábbis hallgatólagosan elfogadja, hogy kormányra sincs szükség igazából” – mondta.
Ennek komoly politikai következményei lehetnek a következő választáson. „Gyakorlatilag a düh szavaz majd és az undor” – figyelmeztetett.
Sokan a lábukkal szavaztak
A politikával szembeni bizalomvesztés egyik legerősebb jele Pászkán szerint a kivándorlás.
Romániából az elmúlt évtizedekben a munkaképes lakosság jelentős része távozott. Különösen beszédesnek tartja, hogy amikor egyes nyugat-európai célországokban romlottak a lehetőségek, sokan akkor sem Romániába tértek vissza, hanem új országot kerestek maguknak.
Az Egyesült Királyság után Németország és kisebb mértékben a skandináv államok váltak új célponttá. Pászkán szerint ez azt mutatja, milyen mélyre jutott az a meggyőződés, hogy az államtól nem érdemes segítséget várni.
Washington és Brüsszel között nem tud dönteni Bukarest
A drónincidensek kapcsán felmerült, ki képviseli jelenleg hitelesen Romániát a NATO-ban és az Európai Unióban.
Pászkán szerint formálisan természetesen működik a kormányzati képviselet, a nagyobb probléma azonban az, hogy Románia hosszú ideje feladta az önálló külpolitikai gondolkodást.
Úgy látja, Bukarest éveken keresztül hozzászokott ahhoz, hogy Washington és Brüsszel azonos irányt képvisel. Donald Trump politikájával azonban a két központ közötti különbségek erősebben láthatóvá váltak.
„A gond akkor keletkezett, amikor kiderült, hogy Washington és Brüsszel nem egy irányba néznek” – fogalmazott.
A román politikai elit egy része emiatt ma amerikai és európai orientáció között próbál választani, amit Pászkán mesterséges és káros szembenállásnak tart.
Románia szinte láthatatlan az Európai Unióban
A szakértő szerint Románia uniós érdekképviselete különösen gyenge. Az ország jelen van az intézményekben, de kevéssé érzékelhető, milyen saját kezdeményezései, céljai vagy stratégiai elképzelései vannak.
„Románia gyakorlatilag láthatatlan az unión belül” – mondta.
Szerinte ennek egyik jele, hogy még olyan politikai szereplő sincs, aki következetesen és felismerhetően közvetítené a román álláspontot az európai nyilvánosság felé.
A NATO-ban már nem elég a politikai lojalitás
Románia fekete-tengeri helyzete miatt fontos NATO-tagállam, de Pászkán szerint a szövetségen belül már konkrét katonai képességekre is szükség van.
Bukarest hosszú ideig büszkén hivatkozott a védelmi kiadások GDP-arányos növelésére, ám Pászkán szerint ezekben jelentős tételt képviseltek a bérek és nyugdíjak, miközben a tényleges katonai képességek nem mindig fejlődtek ugyanilyen ütemben.
„A NATO-n belül viszont nem elég a szövegelés. A NATO-n belül teljesíteni kell” – fogalmazott.
Pászkán szerint Románia egyszerre küzd belpolitikai bizonytalansággal, gyenge európai érdekérvényesítéssel és azzal a kihívással, hogy stratégiai jelentőségéhez mérhető katonai és diplomáciai teljesítményt mutasson fel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
