„Ez nem demokratikus restauráció” – Szepesfalvy Anna szerint a forradalmi hevület nem alkalmas egy ország működtetésére
A Pirkadat július 9-i adásában Breuer Péter Szepesfalvy Annával, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetőjével beszélgetett Budapest pénzügyi helyzetéről, a főváros és a kormány közötti tárgyalások várható következményeiről, valamint a közmédia átalakításáról és az egyházi műsorok elmaradásáról. A beszélgetésben szóba került a vallásszabadság, a közszolgálatiság, a politikai felelősség, a kollektív bűnösség gondolata és az is, hogy Szepesfalvy szerint az államigazgatás működéséhez szakmai folytonosság kell.
Fizetések, segélyhitel és fővárosi „aranykor”
Breuer Péter elsőként arról kérdezte vendégét, lesz-e miből fizetést adni a fővárosi dolgozóknak a hónap végén. Szepesfalvy Anna szerint ha kizárólag Karácsony Gergely kommunikációjából indulunk ki, akkor ez nem magától értetődő, ugyanakkor eddig a dolgozók mindig megkapták a bérüket, és reméli, hogy most is így lesz.
A fővárosi frakcióvezető úgy látja, a kormányzattal folytatott tárgyalások akár jól is haladhatnak, hiszen a segélyhitel intézményének eltörlése azt jelzi, hogy a kormány konszolidációra készül. Ezt összekapcsolta Karácsony Gergely korábbi kijelentésével is, amely szerint új aranykor köszönthet a fővárosra.
Szepesfalvy ugyanakkor kétségeket fogalmazott meg. Szerinte a Tisza fővárosi frakciója továbbra sem vállal felelősséget azzal, hogy delegáljon tagokat az ellenőrzésre jogosult felügyelőbizottságokba, miközben látványosan követeli az átláthatóságot és a városvezetés számonkérését.
Átláthatóság felelősségvállalás nélkül?
A frakcióvezető szerint ellentmondásos helyzet alakulhat ki, ha a főváros uniós vagy más forrásokat kap működésre, fenntartásra vagy fejlesztésre, miközben azok, akik az ellenőrzést politikailag követelik, nem vesznek részt az intézményes kontrollban.
„Ez nekem ilyen antagonisztikus ellentétnek tűnik” – fogalmazott Szepesfalvy Anna. Szerinte az átláthatóságot nem lehet pusztán kommunikációs elemként kezelni: aki ellenőrzést akar, annak részt kell vennie azokban a testületekben is, amelyek erre jogosultak.
Egyházi műsorok nélkül a közmédia?
Breuer Péter ezután a közmédia átalakulásáról kérdezte vendégét, különös tekintettel arra, hogy a közmédiából eltűntek az egyházi műsorok, köztük a harangszó, a misék és istentiszteletek közvetítése. Felvetette: Magyarországnak a Vatikánnal kötött megállapodása is van, sok idős, beteg vagy mozgásában korlátozott ember számára pedig a rádiós vagy televíziós mise nem mellékes műsorelem, hanem lelki szükséglet.
Szepesfalvy Anna szerint ez azért is aggasztó, mert nem ez az első olyan téma, amely az egyházakat hátrányosan érintheti. Korábban már az egyházi iskolák és egyházi intézmények ügye is előkerült. Az egyházi műsorok esetében nem tudja, megszüntetésről vagy felfüggesztésről van-e szó, de szerinte a jelenlegi helyzetben az érintett intézményeken belül sem világos, kinek mi a feladata.
„Én nagyon remélem, tényleg nagyon remélem, hogy nem úgy gondolják, a közszolgálat első lépéseként az egyházi műsorokat kell megszüntetni” – mondta.
Generációs traumák és politikai félelem
A közmédia új üzeneteiről és az 1950-es éveket idéző hangulatokról beszélve Szepesfalvy Anna azt mondta: sok idős emberben generációs traumák kapcsolnak be. Egy régi aktivistáját említette példaként, aki rendszeresen beszél emberekkel piacon, rendelőben, köztereken, és egyre gyakrabban üzeni neki, hogy szerinte el kellene hagynia az országot.
Szepesfalvy szerint saját tapasztalatai alapján nem gondolja, hogy egy demokratikus országban bárkinek baja eshetne, aki nem követett el semmit, de azt érzékeli, hogy az erőszakos politikai kommunikáció félelmet kelt. Úgy látja, az embereket „gyűlöletpornóban” fürdetik, igazságtételként eladva azt, ami valójában társadalmi feszültséget termel.
Szerinte ebből nem szeretetország épül, hanem újabb társadalmi traumák születnek.
Kollektív bűnösség helyett közszolgálat kellene
Breuer Péter felvetette, hogy egy egész médiaközösséget bűnösként kezelni igazságtalan, hiszen a technikusok, szerkesztők, háttéremberek nagy része egyszerűen a munkáját végezte. Szepesfalvy Anna szerint éppen ez a lényeg: a jelenlegi logika mindenkit bűnössé tesz, aki valaha a korábbi rendszerben dolgozott, vagy akár csak szavazott a Fideszre.
„Mindenki, mindenki bűnös” – mondta, hozzátéve, hogy a politikai oldalt váltókra mintha már más szabályok vonatkoznának. Szerinte a kollektív bűnösség gondolatát erősíti, ha egy egész intézményt megalázó üzenetekkel kezelnek, miközben az ott dolgozók többsége soha semmilyen rosszat nem tett.
A frakcióvezető szerint nem a megbékélés a cél, mert ha az emberek beszélgetni kezdenének egymással, könnyebben észrevennék, hogy a kampányban tett ígéretek jelentős része megalapozatlan volt. Úgy fogalmazott: „olyan szintű reménygazdaság volt, ami egész egyszerűen teljesen megalapozatlan”.
Vallásszabadság és közszolgálati felelősség
A vallási műsorok elmaradása kapcsán Breuer Péter azt kérdezte, mit jelent a vallásszabadság gyakorlati felfüggesztése azok számára, akik a közmédián keresztül jutottak hozzá vallási tartalomhoz. Szepesfalvy Anna szerint jelenleg azzal magyarázzák a helyzetet, hogy új struktúrán gondolkodnak, de szerinte ez nem ad választ arra, miért kell közben megszakítani a működő szolgáltatásokat.
A frakcióvezető szerint az is probléma, ha egy teljes médiacég dolgozói bemennek dolgozni, de nem tudják ellátni a feladatukat, mert nincs világos irányítás. Ugyanakkor ezt a kérdéskör legkisebb problémájának nevezte: szerinte ennél nagyobb baj, hogy a közszolgálatiságot politikai revans logikája válthatja fel.
Alaptörvény és kizárási logika
Szepesfalvy Anna a közmédia ügye mellett az alaptörvény-módosításokról is beszélt. Szerinte súlyos kérdéseket vet fel, ha úgy alakítanak át alkotmányos szabályokat, hogy megszüntetik a köztársasági elnök mandátumát, egy konkrét személyt örökre kizárnak a miniszterelnöki tisztségből, vagy politikai ellenfeleket zárnának ki a képviselőségből.
Úgy látja, ezt lehet demokratikus restaurációként tálalni, de szerinte akik eddig hangosan aggódtak a jogállamiságért, most is kötelesek lennének megszólalni.
„Ez nem demokratikus restauráció” – fogalmazta meg a beszélgetés egyik fő állítását.
A közszolgálat szakma, nem forradalmi lendület
A műsor végén Breuer Péter arról kérdezte Szepesfalvyt, hogy a politikai szabályok átalakítása hogyan érintheti az ő jövőjét. A frakcióvezető szerint ha az önkormányzatokra is kiterjesztenének bizonyos korlátozásokat, akkor számára más közéleti pályák maradnának, például az Európai Parlament vagy az országgyűlés.
A beszélgetés végén azt hangsúlyozta: a közszolgálat szakma. Szerinte ez igaz a frontpolitikára, de igaz a minisztériumokban dolgozó szakértőkre és az állami ünnepségek szervezőire is. Ha forradalmi hevületben eltávolítanak embereket, utólag derül ki, hogy náluk volt a tudás arról, hol tart egy-egy ügy szervezése.
„Ez a nagy forradalmi hevület jó arra, hogy elfedjük a valóságot, de nem jó arra, hogy működtessünk egy országot” – mondta Szepesfalvy Anna. Szerinte Magyarországon jelenleg éppen az a legnagyobb veszély, hogy az államigazgatási működés folytonossága sérül.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
