„Az euró a valahová tartozás jelképe” – Kovács Árpád szerint a közös pénz nem pusztán gazdasági kérdés
A Pirkadat július 9-i adásában Breuer Péter dr. Kovács Árpáddal, a miniszterelnök korábbi stratégiai tanácsadójával beszélgetett arról, mit jelentene Magyarország számára az euró bevezetése, alkalmas-e erre a magyar gazdaság, és milyen politikai, érzelmi és gazdasági következményekkel járna a csatlakozás az eurózónához. A beszélgetésben szóba került a rendszerváltozás nyugati vágyképe, a görög példa, a brit különút, a maastrichti kritériumok, a forint árfolyama, valamint az új világgazdasági és biztonságpolitikai környezet is.
Az euró nemcsak pénz, hanem hovatartozás
Kovács Árpád szerint az euró bevezetését nem lehet kizárólag gazdasági szempontból értelmezni. Természetesen vannak kézzelfogható előnyei: megszűnik az árfolyamkockázat, erősödhetnek a cégek közötti kapcsolatok, és a közös pénz új lendületet adhat a gazdaságnak. De ennél mélyebb kérdésről is szó van.
A közös pénz szerinte annak a jelképe lett, hogy Magyarország hova akar tartozni. A rendszerváltozás idején a nyugati világ vonzása, a jólét, a szervezettség és az európai közös piac iránti vágy erős történelmi hátszelet adott a magyar társadalomnak.
„Az euró az egy olyan kötőelemmé vált a magyar politika és a magyar gazdasági és a tudatunkban is, amit hogyha valaki elkezd piszkálni vagy megbolygatni, akkor az vesztésre van ítélve” – mondta.
Érzelem nélkül nincs gazdaság, túl sok érzelemmel sincs jó döntés
Kovács Árpád szerint a gazdaságban is van érzelem, és ennek megvan a helye. Ha túl sok az érzelem, torzul a józan ítélőképesség, ha viszont túl kevés, akkor fontos értékek vesznek el. Magyarország európai kötődése és az euróhoz való viszonya szerinte ilyen érzelmi és politikai rétegeket is hordoz.
Úgy látja, a magyar társadalom nem akar visszafelé haladni. A közös európai világhoz tartozás vágya továbbra is erős, még akkor is, ha az Európai Unió gazdasági növekedése gyengébb, és politikai tévedései is vannak.
A kuplung hasonlata: nem lehet szinkron nélkül csatlakozni
A beszélgetés egyik központi képe az autó tengelykapcsolója volt. Kovács Árpád szerint az eurózónához való csatlakozás olyan, mint amikor két eltérő fordulatszámon működő szerkezetet kell összehangolni. Ha nincs megfelelő szinkronizációs időszak, akkor az összekapcsolódás nem sima, hanem csörgéssel, zörgéssel, akár károsodással jár.
Ezért vannak szabályok, kritériumok és átmeneti szakaszok. Ha egy ország gazdasága nincs eléggé felkészülve, az euró bevezetése súlyos alkalmazkodási problémákat okozhat.
Kovács példaként Görögországot említette. Felidézte, hogy már a görög eurócsatlakozás idején is voltak olyan jelzések, amelyek szerint a statisztikai adatokat a valóságosnál kedvezőbbnek mutatták. Szerinte politikai érdekek is szerepet játszhattak abban, hogy Görögország beléphetett, miközben gazdaságilag nem volt kellően felkészülve.
Az eurózóna klub, játékszabályokkal
Az euró bevezetése Kovács szerint nem pusztán technikai döntés. Aki belép az eurózónába, annak alkalmazkodnia kell a közös szabályokhoz. A maastrichti kritériumok között szerepel a 60 százalékos államadóssági arány, a 3 százalékos GDP-arányos hiány, valamint bizonyos kamat- és stabilitási feltételek teljesítése.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az ország a pénzügyi szuverenitás egy részét feladja. Cserébe védelmet és adott esetben szolidaritást kaphat. Kovács szerint a rendszer ugyanakkor nehezen viseli a „kuruckodást”: ha egy ország tartósan eltér a közös fegyelmi szabályoktól, annak retorziói lehetnek, például forrásmegvonás vagy büntetés.
A brit példa: világpénzből nemzeti identitás
Breuer Péter felvetette, hogy Nagy-Britannia annak idején nem azért maradt ki az euróból, mert ne felelt volna meg, hanem politikai és identitásbeli okokból. Kovács Árpád szerint a font sterling világpénz volt, a dollár mögött hosszú ideig meghatározó nemzetközi szerepet játszott. Egy korábbi világhatalom számára ennek feladása lelkileg is nehéz lett volna.
A brit döntésben szerinte jelen volt a szigetországi érzés, a különállás tudata és az a történelmi tapasztalat, hogy Nagy-Britannia másként viszonyul Európához, mint Magyarország. Magyarország ezzel szemben ezer éve igyekszik az európai világhoz tartozni, és ezt a kötődést a közös pénz is megerősítené.
Erős forint, gyengülő mozgástér
Az euróbevezetés egyik következménye Kovács szerint az lenne, hogy eltűnne az árfolyam-politikai mozgástér. Nem lehetne többé a forinttal játszani, nem lenne arbitrázs, nem lehetne az árfolyamon keresztül előnyt vagy hátrányt kezelni.
A jelenlegi árfolyammozgásokkal kapcsolatban elmondta: a forint most olyan szinteken jár, amelyeket a Nemzeti Bank igyekszik korrekt módon kezelni. Az év végére 360 forint körüli eurót várnak, miközben korábban 430 forint körüli szintet is láttunk. Ez nagy különbséget jelent az exportőröknek, a turizmusban dolgozóknak és az importált árukkal működő cégeknek is.
Az euró bevezetése sok bizonytalanságot megszüntetne, de ezzel együtt a gazdaságnak el kellene viselnie az alkalmazkodás teljes súlyát.
Évekig tartó folyamat lenne
Kovács Árpád szerint nem lehet könnyen céldátumot mondani az euró bevezetésére. A magyar gazdaság teljesítménye 2021 után, a Covidból való rövid visszapattanást követően, nulla körül mozgott. Ökölszabályként úgy látja, hogy semleges külső környezetben Magyarország beépített növekedési képessége 1–2 százalék körül van.
Ha hátszél van – európai források, olcsó energia, kedvező külső környezet, uniós támogatások –, akkor erre további 3–3,5 százalék rakódhat, ahogy a 2013 és 2019 közötti kedvezőbb években történt. Ha viszont szembeszél van, akkor a növekedés könnyen nullára vagy mínuszba fordulhat.
Most az elemzők optimistábbak: idén akár 2 százalék fölötti, jövőre 3 százalék fölötti növekedést is elképzelhetőnek tartanak. Kovács szerint a várakozásoknak önbeteljesítő hatásuk is lehet, de az euróhoz vezető átmenet így is évekig tartana, örömökkel és nehézségekkel együtt.
A helyzet fokozódik
Breuer Péter a világgazdasági kockázatokra is rákérdezett: a Hormuzi-szoros körüli feszültségre, az amerikai döntésekre, az orosz–ukrán háborúra és az energiaárak esetleges emelkedésére. Kovács Árpád szerint ezek mind befolyásolják a magyar mozgásteret, de a világgazdaság egyelőre beárazta ezeket a kockázatokat. A globális növekedés idén 3 százalék körül alakulhat.
Ugyanakkor szerinte új tényező, hogy olyan vezetők jelentek meg a világpolitikában, akiknek viselkedésében erős az „én mindent megtehetek” logika. Ez az irracionalitást is olyan tényezővé teszi, amelyet a partnereknek be kell építeniük a számításaikba.
Fegyverkezés és inflációs nyomás
A NATO-csúcs kapcsán szóba került, hogy Európa és a NATO-tagállamok jelentős fegyverkezésbe kezdenek. Kovács Árpád szerint ez gazdasági növekedést is hozhat, hiszen a hadiipari beruházások komoly ipari megrendeléseket jelentenek.
Ugyanakkor a fegyverkezésnek inflációs hatásai is lehetnek, különösen akkor, ha a tagállamok többet költenek, mint amennyi mozgásterük van. A hadiipar speciális szektor, de sok ponton kapcsolódik a polgári gazdasághoz is, ezért a hatások nem maradnak zárványban.
Európa leértékelődése és a tartozás vágya
Kovács Árpád szerint Európa világgazdasági súlya csökkent, miközben Ázsia, különösen India és Kína, erőteljesen feljött. A világhatalmi átrendeződésben az Egyesült Államok elsőbbsége továbbra is vitathatatlan, de a keleti térség gazdasági súlya nő.
Éppen ezért a biztonsági és szolidaritási érzések még erősebben tolják Európa felé Magyarországot. Kovács szerint az euró ebben a helyzetben nem csupán pénzügyi eszköz, hanem annak a jele, hogy Magyarország melyik közösséghez akar tartozni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
