„Ha levegőhöz akarják juttatni a vállalkozásokat, akkor az adminisztrációval foglalkozni kell”
A Pirkadat július 8-i adásában M. Kende Péter dr. Szanyi-Gyenes Xéniával, a Corvinus Egyetem oktatójával és kutatójával beszélgetett a kis- és középvállalkozások helyzetéről, az uniós források lehívásának versenyfutásáról, a gazdasági kormányzat mozgásteréről és a vállalkozásokat terhelő adminisztrációról. A beszélgetés második felében szóba került az egyetemi alapítványi rendszer átalakítása is, amely a Corvinust közvetlenül is érinti.
Versenyfutás az uniós forrásokért
M. Kende Péter a beszélgetés elején a miniszterelnök gazdasági bejelentéseire, a költségvetési hiányra és az uniós pénzekre utalt. Szanyi-Gyenes Xénia szerint jelenleg versenyfutás zajlik az idővel: az uniós források lehívásához határidőket, szabályokat és módosításokat kell betartani, miközben minden nap számít.
A kutató úgy látja, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium területén egyelőre az energetikai ügyek körvonalazódnak erősebben. Ott már látszanak pályázatok és lehetőségek, miközben a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez, versenyképességéhez kapcsolódó forrásokról kevesebb konkrétum ismert.
„Lesz” – foglalta össze röviden a helyzetet, de hozzátette: a részletekig még nem jutott el a döntéshozatal.
A nyár kivárásra is alkalmas lehet
A műsorvezető arra kérdezett rá, hogyan tud egy KKV-vezető hosszabb távon innoválni és tervezni, ha közben mindenki versenyt fut az idővel. Szanyi-Gyenes Xénia szerint nem feltétlenül az egész évet kell kivárni, de a nyár alkalmas lehet arra, hogy a vállalkozások türelmesen figyeljék, milyen irányba áll össze a gazdaságpolitikai csomag.
A figyelem most nagy részben olyan fajsúlyos kérdésekre irányul, mint a KEVA-rendszer átalakítása. A nem egyetemi fenntartású alapítványok esetében július 31-i határidő van, az egyetemi alapítványi rendszer visszaalakítására pedig egyéves átmeneti időszakot kaptak az érintettek.
Eközben a minisztériumokra is nagy teher hárul: leltárt kell készíteniük az alapítványoktól átkerülő vagyonelemekről, az átadás-átvételről és a szervezeti következményekről. Ebben a helyzetben a vállalkozói szektor mintha kevésbé lenne reflektorfényben.
A kamara háttérmunkája
Szanyi-Gyenes Xénia szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az a szereplő, amely folyamatosan napirenden tartja a KKV-k ügyeit. Úgy látja, a kamara aktív: találkozott Kapitány István gazdasági miniszterrel, és a sajtóban megjelent információk alapján adóegyszerűsítő, illetve a kata visszahozására irányuló programcsomagon is dolgoznak.
A kutató szerint valószínűleg ezek az elképzelések még nincsenek olyan állapotban, hogy nyilvánosan vitathatóak legyenek, de őszre már látszódhat, milyen lehetőségek nyílnak a vállalkozások előtt.
Az adórendszert érintő változtatásoknál Szanyi-Gyenes Xénia nem tartotta kizártnak, hogy már 2027. január 1-jétől megjelenjenek módosítások. Szerinte bizonyos területeken erre szükség is lenne, mert a hazai vállalkozók egyik régóta ismert fájdalompontja a kiszámíthatatlan és bonyolult adminisztratív környezet.
Kevesebb adminisztráció, nagyobb mozgástér
A beszélgetésben többször előkerült, hogy a magyar KKV-szektor számára a bürokrácia csökkentése legalább olyan fontos lehet, mint az új támogatási források. Szanyi-Gyenes Xénia emlékeztetett: Kapitány István a kampányban is sokat beszélt arról, mekkora adminisztrációs teher nehezedik a kis- és középvállalkozásokra.
A kutató szerint ha a kormány valóban levegőhöz akarja juttatni a vállalkozásokat, akkor ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell. Az adminisztráció csökkentése nemcsak időt szabadíthat fel, hanem bizalmat is építhet.
Ez különösen fontos egy olyan vállalkozói közegben, amelyet Szanyi-Gyenes Xénia visszafogottnak és kockázatkerülőnek lát. Szerinte a hazai vállalatvezetők gyakran hátralépnek, kivárnak, és csak óvatosan mozdulnak. Ha kiszámíthatóbbá válik a szabályozási környezet, és több mozgásteret kapnak, az segítheti, hogy bátrabban fejlesszenek.
A digitalizáció nem megy egyik hétről a másikra
A KKV-k fejlesztése kapcsán a kutató a digitalizációt is kiemelte. Szerinte ezek a fejlesztések nem rövid távú projektek: egy új digitális megoldásnak be kell épülnie a napi vállalati rutinba, a munkatársaknak magabiztosan kell használniuk, és valóban segítenie kell a döntés-előkészítést, valamint a munkafolyamatok hatékonyabbá tételét.
Ez nem megy hétről hétre, de még hónapról hónapra sem. Legalább egyéves kifutás kell ahhoz, hogy egy digitalizációs fejlesztés berögzült, működő vállalati gyakorlattá váljon.
Corvinus: egyéves átmeneti időszak előtt
A beszélgetés végén M. Kende Péter a Corvinus Egyetem helyzetéről kérdezte vendégét. Szanyi-Gyenes Xénia elmondta: ő oktatóként jelenleg addig lát biztosan előre, hogy szeptember közepén indul a következő félév. Az oktatás nem szakad meg, ez a legfontosabb.
A KEVA-rendszer átalakítása azonban nagy kérdőjel. A Corvinust nem érinti a július 31-i határidő, az egyetemek esetében egyéves átmeneti időszak van. Ennek pontos tartalma még nem világos.
A kutató felidézte, hogy az oktatási miniszter pályázatot kért az új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokra. Július közepéig lehet jelentkezni, az elvárások között szerepel a büntetlen előélet, a politikamentesség és a vagyonnyilatkozat vállalása. A cél az, hogy a nyár végére, a félév kezdetére felálljanak az új kuratóriumok, és elinduljon az átmeneti időszak.
Nem biztos, hogy vissza kell térni a régi modellhez
Szanyi-Gyenes Xénia szerint az alapítványi rendszer előtti világ sem volt problémamentes. Amikor az egyetemek költségvetési szervként működtek, a rendszer sokkal rugalmatlanabb volt, a költségvetési tervezés hosszadalmas és bonyolult folyamatot jelentett. A rugalmasabb egyetemi működés önmagában nem rossz cél.
A gond szerinte az volt, hogy az alapítványi átalakítás rosszul valósult meg. A kuratóriumokba politikától nem független, hatalom által kinevezett szereplők kerültek, és túl sok jogkört vittek át az alapítványi testületekhez, gyengítve az egyetemi autonómiát.
A kérdés most az, visszaépítik-e a régi rendszert, vagy olyan új modellt alakítanak ki, amelyben valódi szakemberek kerülnek a kuratóriumokba, politikai függés nélkül, miközben az egyetemi autonómia, a döntési szabadság, a költségvetési és stratégiai mozgástér visszakerül az egyetemi polgárokhoz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
